Ha egy a földet tökéletesen egyenesen átfúrt lyukba ejtenénk egy tárgyat, hogyan viselkedne? (gravitáció ügyileg)

Oda vissza zuhanna.

viszont

ha be dobnád

bárimlyen anyagból lenne

összepréselődne

Ha a „lyuk” egy egyenesen átfúrt, merev cső, akkor nem hiszem, hogy összepréselődne… Legfeljebb megolvadna… Meg a kérdezőt amúgy is csak a gravitáció érdekli, tehát feltehetjük, hogy nem súrlódik se a csővel, se a levegővel a cucc.

Ha a Földet homogénnek tételezzük fel, akkor harmonikus oszcillátorként mozogna, de mivel a Föld nem homogén, ezért csak valamilyen oszcilláló mozgást végezne (sőt, ha még mindenféle aszimmetriákat is megengedünk, tehát nem gömbszimmetrikusnak képzeljük el a Földet, akkor még az egyenes vonalú mozgástól is eltérhet egy kicsit).

Ha gömbszimmetrikus Földre megmondjátok a sűrűség sugárfüggését, akkor vállalom, hogy numerikusan kiszámolom a sebesség– és hely–idő grafikonokat, hogy össze lehessen vetni az inga kitérés– és szögsebesség–idő grafikonjaival, de aszimmetrikus Földdel számoljon, akinek hat anyja van.

> „még az egyenes vonalú mozgástól is eltérhet egy kicsit”

Illetve abban az értelemben, hogy neki nyomódhat a cső falának, de az egyenestől ugye nem térhet el, mert az a kényszerünk, hogy egyenesen megy.

(Meg közben még eszembe jutott, hogy a Coriolis-erő is neki tudja nyomni a falnak, szóval a sarkok között kell átfúrni, vagy eltekinteni a Föld forgásától… Meg még biztos van egy csomó egyéb hatás is, amitől nyilván eltekintünk, de szerintem a legfontosabbakat sikerült felsorolnom… ((Nem biztos.)))

> „Az összepréselődést a hő és/vagy nyomás miatt értettétek, vagy pusztán a gravitációnak is ilyen hatása is tud lenni?”

Merev falú, légüres csőben nem préselődne össze, az tuti. Föld középpontjában 0 lesz a rá ható erők eredője.

A hő az úgy merül fel, hogy ott ugye forróság van, és azt nem tudom, hogy azt is feltételezzük-e a csőről, hogy hőszigetelő-e. Ahogy esik befelé megolvadna, és ahogy gyorsul ugye szétfolyna, mint ahogy a vízsugár is elvékonyodik a csapból kifelé jövet, és cseppekre esik. Amikor a Föld középpontjában nem változik a hossza, viszont kifelé jövet, mikor a másik irányba gyorsul, elkezdene összemenni egészen addig, még újra meg nem szilárdul a túl oldalon.

Persze ha a cső nem merev falú, tehát nem véd az ottani nyomástól, vagy mondjuk van benne levegő is, akkor az ottani a Föld középpontjában levő nyomás az jó nagy lenne, és jó eséllyel összepréselné a cuccot. Az oszcilláló mozgáshoz kell, hogy légüres legyen (meg ugye a súrlódás miatt is kell).

Szóval a megolvadás meg összepréselődés csak akkor jön szóba, ha nem a kérdésedre válaszolunk, tehát nem csak a Föld gravitációja hat a testre.

Hogyha alapból képlékeny, akkor a gyorsulás miatt meg tud nyúlni (lásd a csapból kifolyó víz), és a lassulás miatt össze tud menni. Ez még a csak gravitáció esetben is benne van. De egy apró, kemény acélgolyó csak simán ide-oda mozogna a Föld két átellenes oldala között. Ha pedig beleültetnénk egy hangyát, akkor ő végig súlytalanságot érezne, miután elejtettük, egész addig, még újra meg nem fogjuk.