Ha fénysebességgel mennénk, saját magunkat (pl a kezünket) sem látnánk? És ha vinnénk zseblámpát akkor azt nem látnánk hogy világít?

De tesztelték, képzeld :)

Ha használsz GPS-t, akkor te is teszteled. Ugyanis a GPS műholdak rendkívül pontos órái esetében is fellép az időtorzulás. Ezenkívül kipróbálták az űrhajókon, holdutazás közben is - mivel ők nagyobb sebességgel haladtak, így az ő saját idejük lassabban telt. Ezt oroszok ÉS amerikaiak is tesztelték, bizonyították.

Sőt, az atomok esetében van egy még fontosabb jelzés: ismerjük, hogy adott atomok mennyi idő alatt bomlanak el. végeztek kísérletet, hogy amennyiben felgyorsítják őket részecskegyorsítóban, akkor vajon lassabban bomlanak-e vagy sem? És pontosan annyival bomlottak lassabban, mint amennyivel számítások alapján lassul az idő.

Tehát ez egy kísérletileg igazolt és tesztelt hatás.

Tükröm, tükröm, elveszett.

:D

> Azért a puszta logikából kiindulva elég hülyén hangzik, hogy torzul az idő...

A puszta logika maximum a pusztába jó. A puszta logika alapján pár száz éve elképzelhetetlen lett volna az is, hogy egy több tonnás fémszerkezet repülni tud.

Az a gond a puszta logikával, hogy az valóban a pusztán, a szavannákon alakult ki. Mi közepes dolgokhoz szoktunk, az agyunk erre van trenírozva, ezt tapasztaljuk az életünk minden egyes másodpercében, illetve az evolúció is úgy csiszolta az emberi agy működését, hogy ezt a világot tudja értelmezni, felfogni. Jóval nagyobb sebességek, méretek, illetve jóval kisebb méretek esetén a világ máshogy működik. A mi közepes dolgokhoz szokott agyunk ennek a feldolgozására nincs felkészülve. Ezért nehéz valóban megérteni, vizualizálni a relativitáselméletet is, meg a kvantumfizikát is. De ez maximum a mi agyunk felfogóképességének korlátolt voltáról tesz csak tanúbizonyságot.

Szerencsére van egy olyan nyelv – a matematika –, aminek segítségével olyan dolgokat is tudunk kezelni, tudunk vele számolni, ami az agy feldolgozóképességét már jóval meghaladja.

> Aki fénysebességgel közlekedik érzékel 3 percet, aki nem fénysebességgel közlekedik, az meg évtizedeket. Miért?

Erre meg azt lehet mondani, hogy olvasd el a speciális relativitáselméletet, és megtudod. Illetve kiindulhatsz a Maxwell egyenletekből, A fénysebesség állandóságának méréseiből, a Michelson–Morley-kísérletből. Ebből szépen és logikusan következik Einstein elmélete. Hasonlóan ahhoz, hogy ha elkezded vizsgálni a madarak szárnyának profilját, megnézed, hogy milyen erők hatnak, elkezded vizsgálni ezen erők alakulását különböző sebességek esetén, akkor simán ki tudod számolni, hogy adott sebesség esetén egy több tonnás szerkezetre nagyobb felfele irányban ható erő lép fel, mint amennyi lefelé hat, tehát fel fog emelkedni. Hihetetlenül hangozhat, de a matematikát követve el tudsz jutni erre a következtetésre.

> Senki nem tesztelte még valós esetekre alapozva. Az, hogy ilyen-olyan atomnyi méretű dolgokon kísérleteznek, nem bizonyít semmit

A relativitáselmélet az egyik legjobban tesztelt elmélet. Magyarázatul szolgál mondjuk a napfogyatkozásnál a csillagképek Nap körül torzulására, a gravitációs lencse hatásra, amit sokszor ki is használunk, a Merkur pályaadataira, a vörös eltolódás mértékére, a műholdak pályaadataira, az rajtuk található órák pontatlanságára, de még a katódsugárcsöves TV képének pontosságát is lehetne venni. Illetve nem csak magyarázatot ad rá, de ha számszerüleg kiszámolod, akkor pontos adatokat adnak ezek vissza. Vagy pl. mérték a tér görbületét szögmérés segítségével, és valóban 180°-tól eltérő szögösszeget kaptak három műhold által meghatározott háromszögben.

> Nem állíthat senki semmit biztosra addig, amíg nem próbálták, vagyis addig a logikára, és az ismert fizikára lehet csak alapozni.

Informatikus vagy, mint mondtad. Mondjuk írsz egy rekurzív függvényt egy faktoriális kiszámolására. Teszteled 1-re, 2-re, 3-ra, 10-re, 23-ra, stb… Honnan tudod, hogy minden számra helyes eredményt ad? A tudomány pont arról szól, hogy a mérésekből következtetünk törvényszerűségekre, ezeket matematikai eszközökkel megfogalmazzuk, és ez alapján tudunk extrapolálni. Ki tudjuk számolni, hogy mondjuk a híd elbírja-e azt a terhelést, amire szánták, és kijön, hogy igen. Mindezt anélkül tudjuk megmondani, hogy meg kellene építeni a hidat, és le kellene tesztelni. Oké, ez még nem biztosíték, de ha 1000 alkalommal azt látjuk, hogy 1000-szer volt helyes az előrejelzés, akkor azért csak elkezdhetünk benne megbízni, nem? Itt meg jóval több, mint 1000 mérés van, inkább milliárdos nagyságrendben vannak bizonyítékaink arra, hogy a relativitáselmélet adta előrejelzéseknek megfelelnek a tényleges megfigyelések.

> Vagyis ha egy adott sebességgel megyek, akkor nem a körülöttem lévő világ fog lelassulni, hanem az én sebességem fog nőni.

Igen, fog nőni. Csak pont az a baj, hogy az ebből kiszámolt klasszikus mechanikai effektusok nem egyeznek a tényleges megfigyelésekkel.

> Ha X-ből elindulok Y-ba és azt mondom X-ben lévő embernek, hogy 5 perc, amikor odaértem, felhívlak. Akkor ha odaérek és felhívom, nála és nálam is 5 perc telt el.

Logikus, mert te nem túl gyakran szoktál mondjuk 50%-os fénysebességgel haladni. Ha ez gyakori lenne, eleve így látnád a világot, és semmi különöset nem látnál abban, hogy míg nálad 5 perc telt el, addig a másiknál csak 4. Nem ehhez vagy szokva, természetes, hogy nem tartod természetesnek az effektust.

Szóval oké, hogy nem értesz egyet a relativitáselmélettel. De tulajdonképpen úgy tűnik, mintha nem is ismernéd az abban leírtakat, a következtetés menetét, a megfigyeléseket, amire alapozták. Ilyen módon kicsit úgy hangzik, mintha azt mondanád, hogy „nem hallottam, hogy mit mondtál, de biztos vagyok benne, hogy nincs igazad”.

A puszta józan paraszti észre ezt tudom mondani: ...:D

Mint sok más kocka, én is nagyon szeretem (a nemrég elhunyt) Pratchett Korongvilág fantasy sorozatát, és láttam nemrég egy interjút https://www.youtube.com/watch?v=3CMdTlbGhXQ az "A Korongvilág tudománya" című kiegészítő kötetek kapcsán (ezek nem olyanok, mint mondjuk A Star Wars tudománya, ahol mondjuk elmagyarázzák, hogy milyen képzelt módon működik egy SW-féle hiperhajtómű, és hogyan bányásszák a Pflarg bolygón a Sbrzt ásványt, stb.; hanem a Korongvilágbeli szereplők látogatnak a MI világunkba és próbálják megérteni, hogy milyen szabályok alapján működik).

Ami benne nagyon megragadt, az a következő részlet, ami azt magyarázza, hogy ezek a (varázslatos viklágból származó) szereplők miért küszködnek a mi világunk megértésével:

Alapvetően két módon tervezhetsz egy világot. Az egyik a logikus módszer.

A Korongvilágon egy külön kémiai elem szabályozza, hogy bármi, ami történik, logikus történet legyen: a neve narratívum. Például egykondás, aki hetedik fiú, mindig álruhás herceg lesz, a narratívum miatt. Micsoda egy bolond világ lenne, ahol NEM így van, nem igaz?

Tehát fogsz egy világot, ami természetesen lapos. Hogy le ne essen, valaminek tartaniakell, tehát aláteszel egy teknőst. A teknőst nem kell tartani, az teknős, tud úszni.

Teszel a világra embereket; muszáj embereknek lenni rajta, különben az egész világnak mi értelme? Raksz egy Napot, ami körülötte kering, hiszen az emberek majd így látják (és a teknősnek persze néha fel kell emelnie a lábát, hogy a Nap elhaladhasson).

Tehát ez egy ÉRTELMES világ.

És aztán van a teljesen rossz és körülményes módszer. Fogsz egy Napot, és KÖRÜLÖTTE keringeted a világot, hogy az emberek azt higgyék, hogy az kering körülöttük. Hozol egy törvényt, hogy a dolgok vonzzák egymást, és aztán belerakod az embereket egy ilyen vonzás közepébe, de alájuk teszel egy akkora gömböt, hogy ne tudják könnyen bejárni, hpogy azt higgyék, hogy a világ lapos és a dolgok lefelé esnek.

Ez ugye teljesen rossz módszer arra, hogy ugyanazt az eredményt (hogy az embereknek valami valamilyennek tűnjön) elérd. Miért kell ilyen komplikált módszerekhez folyamodni? Szinte azt hinnéd, hogy a világ nem az emberek körül forog, és nem aszerint működik, hogy NEKIK mi tűnik a legegyszerűbbnek.

Nem tudom, érthető-e a logika? :D

"Tükröm, tükröm, elveszett."

Ha logikusan végiggondolom: ha sima háztartási tükörről van szó, akkor nem látnál benne visszfényt (tükörképedet), mert a tükör számára a rólad rá érkező fény erős kékeltolódást szenved (röntgensugárzásként éri el a tükröt), így simán keresztülhatol rajta. Ha viszont olyan "ideális" tükör, ami minden hullámhosszú sugárzást visszaver, akkor te már az olyan tükörképedet látod, amely közel van a gammasugárzás frekvenciájához.

De érdekes a kérdés, ha kicsit bonyolítjuk: 0.997c-vel haladó autóban ülve, annak a visszapillantójából nézel egy mögötted lévő, hozzád képest álló tükörfalat. Látod-e benne az autód hátulját? :)

"Ha logikusan végiggondolom: ha sima háztartási tükörről van szó, akkor nem látnál benne visszfényt (tükörképedet), mert a tükör számára a rólad rá érkező fény erős kékeltolódást szenved (röntgensugárzásként éri el a tükröt), így simán keresztülhatol rajta."

Igaz, elő kellett volna írnom, hogy ideális tükör, mert különben nem a lényeges kérdésre lesz válasz.

"te már az olyan tükörképedet látod, amely közel van a gammasugárzás frekvenciájához."

Na itt van a problémám.

A lámpám fényét a tükör mondjuk röntgennek "látja", de őróla visszaverődik és visszajön hozzám. Most akkor a fénysugár kétszeresen szenved hullámhossz-rövidülést, vagy a relativisztikus hatások éppenhogy visszafordítják az eredeti hullámhosszra?

"De érdekes a kérdés, ha kicsit bonyolítjuk: 0.997c-vel haladó autóban ülve, annak a visszapillantójából nézel egy mögötted lévő, hozzád képest álló tükörfalat. Látod-e benne az autód hátulját? :)"

Ez háromszoros tükröződés, de ugyanúgy csak két viszonyítási rendszer váltás, ha az előzőt tisztáztuk, már meglesz a válasz.

A tükrödet eléri az optikai hullámhossz, de ugye a tükör 0.997c-vel halad hozzád képest, vagyis a beérkező fénysugarak kékeltolódnak. Miért verne vissza mást, mint a kékeltolódott fényt? Gyakorlatilag ez a kérdés, mert ha a kékeltolódott fényt veri vissza, akkor azt te ugyancsak kékeltolódottnak fogod érzékelni, vagyis kétszeres a kékeltolódás. Ergo saját magad mozgását kétszeresen felgyorsulva látod e tükörben elvileg, ez a kettő összhangban is állna egymással.

Mire gondoltál, miért nem szenvedne szerinted kétszeres kékeltolódást a saját tükörképed?