Ha fénysebességgel mennénk, saját magunkat (pl a kezünket) sem látnánk? És ha vinnénk zseblámpát akkor azt nem látnánk hogy világít?

Elméleti szintre emelve a dolgot, ha fénysebességgel utazol, a látás is megváltozik, a tért torzulva látod, alagútszerűnek. A kezedet, a zseblámpát, és a zseblámpa fényét sem láthatod, ha nincs magad előtt.Magad elé emelni nem tudod, mert azzal átlépnéd a fénysebességet a kezeddel. Elég hülyén hangzik...

A múlttal minden pillanatban szembesülsz, mivel minden esetben időnek kell eltelnie, hogy a fény a szemedbe jusson, onnan az agyba stb. Ha a fénynél nagyobb sebességgel utazol, majd hirtelen megállsz, és visszanézek, saját magad kell látnod, ahogy közelítesz magad felé, de nem fogsz magadnak ütközni, mert az csak a rólad visszaverődött fény lesz.

Az idő nem lassul le. Amiről te beszélsz az az idő dilatáció, ami azt jelenti, hogy a megfigyelő, és a mozgásban lévő test mást tapasztal, mivel más inerciarendszerben vannak. A megfigyelő azt tapasztalja, hogy az ő óráján a másodperc mutató ugyan úgy ketyeg, mint normál esetben, de a mozgásban lévő test órája lelassul. A mozgásban lévő test pedig ebből semmit sem vesz észre, neki ugyan úgy telik az idő, és nem lassabban.

Amit magadkörül látsz, az mind azért van, mert a fény előbb odaért

Fényebességgel nem tudsz haladni, így nincs értelme arról fantizálni, hogy mi lenne ha.

Egyrészt bármi lehetne, másrészt meg egyik sem lesz.

Na, akkor:

1) Nem tudsz fénysebességgel menni. Egyáltalán nem. Nagyon-nagyon meg tudod közelíteni a fénysebességet, de magát a fénysebességet nem tudod elérni. Tömeggel rendelkező test felgyorsításához végtelen energiamennyiség kell - ezt meg nem tudjuk előállítani.

2) Ahogy te gondolkodsz, az a newtoni világkép - miszerint pl mész a vonattal, akkor haladsz x km/h sebességgel. Ekkor ha elkezdesz előre sétálni, akkor már x+y km/h sebességgel haladsz. Ez a világkép alacsony sebességek esetén meglehetősen pontos. Azonban a valóság más. A valóságban van egy végsebesség - a c-vel jelölt fénysebesség. Newton szerint ha mész majdnem fénysebességgel, és eldobsz egy labdát, akkor az fénysebesség fölött fog haladni. Ez azonban NEM IGAZ.

3) Einstein bizonyította be, hogy fénysebesség, bárhonnan is nézzük, mindig fénysebesség. Tehát, gyakorlatban ez hogyan is néz ki?

Mész közel fénysebességgel egy autóval. Felkapcsolod az autó reflektorát: és azt fogod látni, hogy az autótól fénysebességgel távolodik a foton. Nem többel, nem kevesebbel: fénysebességgel. Én, külső megfigyelőként, azt fogom látni, hogy az autó majdnem fénysebességgel megy, de a fotonok akkor is fénysebességgel haladnak - azonban az autó alig-alig marad le tőlük (valamivel mindenképpen, hiszen az autónak van tömege, ergo NEM halad fénysebességgel).

4) Ez magával hoz néhány nagyon érdekes hatást: minél gyorsabban mész, annál jobban torzul, lassul az idő. Ezt te nem érzékelnéd (erről mindjárt), csak a külső megfigyelő látná, hogy te egyre lassabban és lassabban mozogsz. Így lehetséges, hogy számodra fénysebességgel távolodik az autó fényszórójából kilépő fény, míg én azt látom, hogy az autó alig-alig marad le mögötte. Hogy lehetséges ez? Úgy, hogy én számomra a te időd rendkívül lassú. Mondjuk amíg te azt látod, hogy egy másodperc alatt a fényszóródból kilépő fény megtett 300.000km-t, addig én ezt úgy látom, hogy eltelt pár százmillió év, mire a foton és közötted lett 300.000 km távolság.

5) És ez még hoz egy nagyon érdekes hatást: minél jobban felgyorsulsz, a te szemszögedből a távolságok (meg úgy ámblokk, minden hossz) lerövidül. Minél gyorsabban mész, annál inkább (de ez a hatás csak a fénysebesség jelentős százalékánál kezd igazából észlelhetően megmutatkozni.) Tehát ahogy az autóddal megközelíted a fénysebességet, úgy azt vennéd észre, hogy minden eltorzul, és egyre közelebb kerül hozzád. Fénysebesség esetén minden távolság MEGSZŰNIK. Fénysebességgel haladva (a TE SZEMSZÖGEDBŐL) mindenhol azonnal ott vagy. Fénysebességgel haladva nem tudsz nézni, se a kezeddel legyezni, mert akkor nem létezik számodra már az idő. Elindulsz, és kapásból (valamilyen oknál fogva) megállsz, mindezt 0 idő alatt.

6) És válaszolva a kérdésre: közel fénysebességgel haladva remekül látnád a kezed, tudnál világítani a zseblámpáddal, mindent meg tudnál tenni, amit most. Más téma, hogy külső megfigyelő számára ezek a mozdulatok esetleg évmilliókat vennének figyelembe, mivel számodra akár annyira is lassulhat az idő. Sőt, könnyen számolható olyan sebesség is, amin évmilliárdok telnek el külső megfigyelő számára, míg számodra csak napok.

Valóságból példa: a valaha detektált leggyorsabb részecske (illetve, részecskék, mert többet is detektáltak már belőlük) az "oh-my-god" részecske. Ez egy darab proton, ami a 0.999 999 999 999 999 999 999 9951 c (amennyiben gyak rövidítené, 7 darabb 999-es csoport van a legutolsó 9951 és a nulla között). Eme részecske számára az idő 300 milliárdszor lassabban telik, mint számunkra! Ez azt jelenti, hogy amennyiben ilyen sebességel haladnál, számodra az Androméda galaxis (itt van a szomszédban: 2 millió fényévre) 3.5 PERC lenne. 17 milliárd fényévet potom 19 nap alatt megtennél. (Számodra. Külső megfigyelő számára ezek a távolságok 2 milliónál valamivel több évet az androméda esetében, és 17 milliárdnál valamivel több évet az univerzum ma megfigyelt széle eléréséhez).

De mint említettem, gyorsan haladva a távolságok is torzulnak. Az előzőleg említett részecske számára a Naprendszer 37 méter széles. A legközelebbi csillag, az Alpha Centauri és a Nap közötti távolság egy kellemes 127 km, bringával teljesíthető táv :)