Honnan lehet tudni, hogy mekkora a vákuumbeli fénysebesség, ha tökéletes vákuum nincs is, azaz nem is lehetett olyan környezetben megmérni a sebességét?
Sok-sok mérés a világűrbeli fényterjedésből mért sebességet, ahol nincs érdemi hatása egy-két kósza részecskének.
Más mérésekből is ki lehet számolni, nézz utána.
Különben is lehet már jó vákuumot csinálni, ahol igen valószínűtlen, hogy pl. egy lézersugár minden egyes fotonja beleütközik ugyanabba az 1-2 db atomba.
a fénysebességet nem úgy határozzák meg, hogy megmérik egyik, majd másik pontba, aztán felírják a megtett út/eltelt idő képletet. Egyébként így is meg lehet, én meg is mértem laborban.
A fénysebességre van egy klasszikus elektrodinamikai képlet, hogy az nem más, mint a vákuum elektromos permittivitásának és mágneses permeabilitásának szorzatának a négyzetgyökének a reciproka. Ezt használják fel a fénysebesség meghatározásánál.
Az egészet egy viszonylag egyszerű áramkörrel mérték meg először, aminek két ága van, az egyikben tekercs van, a másikban kondenzátor, és a kettő áramkör között egy kapcsoló billegett, ami hol az egyikbe, hol a másikba irányította az áramot. A kapcsoló billenését az éppen áram alatt lévő ág idézte elő. Azt nézték, hogy milyen esetben rezonál az áramkör, és ebből határozták meg.
De abban igazad van, hogy nem tudunk tökéletes vákuumot csinálni. De elég jó közelítéssel tökéleteset tudunk. Ebből is adódik, hogy a fénysebesség jelenlegi értéke nem egy végtelenül pontos eredmény, hanem van benne hiba, az úgynevezett mérési hiba (persze ezt már sikerült nagyon kicsire csökkenteni). Mint ahogy minden méréssel kapott értékhez hozzátartozik a mérés hibája is, anélkül nem értelmezhető. Ez a legelső dolog, amit a leendő fizikusoknak megtanítanak az egyetemen.
Hát ez nem semmi válasz...
Azt hiszem, te már válaszoltál pár kérdésemre.
Ehhez esetleg nem tudsz hozzászólni?
http://www.gyakorikerdesek.hu/tudomanyok__termeszettudomanyo..
Én az alábbi dologról olvastam, mint a fénysebesség megmérésének első sikeres módszeréről.
"Az első sikeres mérés, mely csak földi tárgyakat használt, Hippolyte Fizeau mérése volt 1849-ben. Fizeau fénysugarakat irányított egy 8,6 kilométerre levő tükörre, és egy fogaskereket helyezett a fény útjába, melyen a fény oda-vissza áthaladt. Ha áll a kerék, akkor visszatér a fény ugyanazon a fogközön. Növelve a fordulatszámot, a fogközön átmenő fény visszatérve fogra esik, tovább növelve már a következő fogközön tud áthaladni, vagyis egyenletesen növelve a fordulatszámot a fény felváltva átjut illetve nem jut át. Ha ismerjük a távolságot és a fordulatszámokat, akkor a fény sebessége kiszámítható. Ő akkor 313 000 kilométer per másodpercet kapott."
Csak megjegyeztem.:)
Az első válaszolónak:
Szinte minden rádiónavigációs eszköz azon alapul, hogy tudja mérni a fény sebességét: GPS, Omega, Hiperbola, doppler...
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!