A Chimborazo tulajdonképpen magasabb, mint a Mount Everest?

"Nekem az abszolút magasság számít, nem a relatív."

az elég nagy baj.

a gond ott van, hogy bármit is akarsz csinálni, bármihez is kell neked a magasság, minden esetben a Mount Everest a magasabb. (pl. onnan kell kisebbet ugrani a Holdig is.)

az általad preferált "abszolút magasság" egy teljesen hasznavehetetlen érték.

"Ha a Chimborazo van messzebb a Föld magjától, akkor miért a Mt. Everest-ről kell kisebbet ugrani a Holdig?"

azért, mert ahhoz, hogy eljuss a holdra, alapvetően nem a holdig kell elugranod, hanem a földről ki (a megfelelő irányba). ezt pedig könnyebb magasabbról. :)

John_McClane nagyon szépen kifejtette, hogy mire gondoltam, és azt is, miért pontatlan az állításom (egyébként érdekelne, pontosan mi jönne ki, de annyira nem vagyok elvetemült, hogy kiszámoljam).

"Gondolom a Kármán-vonal azért nem jó példa, mert az is változik a Föld légkörének kidomborodásával"

A Kármán-vonal nemes egyszerűséggel a tengerszint felett 100 kilométerrel húzódó képzeletbeli határvonal (na jó, valójában határfelület), ebből nyilvánvaló, miért nem jó példa.

"... ezért írtam oda, hogy "elvileg""

De sem elvileg, sem gyakorlatilag nincs így, ezért ennek semmi jelentősége. Sőt, éppen azért szokták a magasságot a tengerszinttől számolni, mert ez határozza meg (elsősorban) az általad említett dolgokat.

"Akkor úgy mondom, hogy ha a Hold a lehető legközelebb helyezkedik el az egyes csúcsokhoz, akkor a Chimborazo-hoz van közelebb."

Ez igaz, de az alapján még inkább érvényesül az, hogy a Marianna-árok "magasabb" az Antarktisznál (mivel a Hold pályájának hajlásszöge nem túl nagy az Egyenlítőhöz képest, így sosem áll a sarkok felett).

"Vagy a műhold amikor éppen az egyes csúcsok felett jár, akkor a Chimborazo felett elrepülve kisebb a távolság közte és a csúcs között, mint a Mt. Ev. felett."

Ez szinte kizárólag a műhold pályájától függ.

"Aha. Akkor az én fogalmaim szerint valóban magasabban van. Ez van. Ilyen vagyok, nem tehetek róla :D Nekem az abszolút magasság számít, nem a relatív."

Természetesen így is lehet definiálni a magasságot, csak arra próbáltunk rávilágítani, hogy nincs túl sok értelme. De én ezt sem nevezném abszolút magasságnak, hiszen itt is viszonyítasz valamihez, nevezetesen a Föld tömegközéppontjához. (Egyébként én akkor már inkább a hegy lába és csúcsa közötti magasságkülönbséget nevezném a hegy abszolút magasságának, ezen az alapon a Hawaii sziget volna a legmagasabb. Persze ezt meg elég nehéz pontosan meghatározni, nem egyértelmű, mihez viszonyítunk.)

Abban viszont igazad van, hogy a Chimboradzoról kisebb energiabefektetéssel lehetne eljutni a Holdig (például rakéta indítással). A gravitáció erejét (elsősorban) a Föld tömegközéppontjától való távolság határozza meg. Emiatt a Chimboradzon a gravitáció kisebb, ráadásul (mivel az Egyenlítőn van) az indítást segítő kerületi sebesség nagyobb.

[link]

Tessék. A Chimborazo van a legtávolabb a Föld középpontjától, a Huascaránon a legalacsonyabb a gravitációs gyorsulás, a Mauna Keának van a legnagyobb távolság a csúcsa és a lába között, a Csomolungma pedig a legtávolabb van a tengerszinttől.

"Tudjátok, mit nem értek ebben az egészben? Hogy miért a helyi tengerszinttől mérünk."

na, akkor csapjunk a lovak közé.

nem arról van szó, hogy többféle tengerszint lenne, hanem arról, hogy tengerszint mindenhol más és más. csak közben meg ugyanaz.

egyszerűen fogalmazva a tengerszint azt jelenti, hogy merre folyik a víz. ez így tök egyszerűen hangzik, mert lefelé. csak hát van olyan, amikor nem. :)

az érthetőség kedvéért képzeljük el, hogy a föld lapos. erre azért van szükség, hogy legyen mihez viszonyítani.

szóval lapos, de nem is csak szimplán lapos, hanem képzeld el, hogy tök sík. nagy füves sztyeppe, se domb se semmi.

namost, ha ez megvan, akkor képzelj bele egy bazi nagy tavat. jó nagyot, legyen inkább tenger. és nem csak nagy, hanem mély is. sok kilométer mély. meredeken süllyedő mederrel. mint egy lavór.

na, ennek a tengernek a közepén van egy pici sziget. igazából nem is sziget, hanem egy vékony, hosszú hegycsúcsnak a hegye, ami éppen csak kiáll a vízből.

ha eddig megvan, akkor már csak egy jó nagy hegyvonulatot kell a tenger köré elképzelned. mintha egy meteoritkráter pereme lenne.

namost.

vagy te és a barátod. te kiállsz a tenger külső partjára, pont a víz szélére, hogy a talpad olyan magasan legyen, mint a víz szintje. ugyanezt csinálja a barátod is, csak ő a szigeten.

ekkor mind a ketten a tengerszinten álltok.

csak éppen te magasabban.

a barátod környezetében ugyanis van egy kevés szikla (a tűhegy-szerű sziget), meg sok-sok víz. körülötted azonban, a hátad mögött meg főleg, sok-sok szikla. ennek a sok-sok sziklának a gravitációja magához húzza a vizet. magának a tengernek a felszíne nem lesz sík. hanem homorú. a hegylánc gravitációja "magára rántja" a vizet.

ezen felül még van egy csomó dolog, ami befolyásolja a vízfelszín alakját. pl. milyen vastag adott helyen a kőzetréteg, annak milyen a hőmérséklete, egyéb tektonikus hatások.

itt egy térkép: [link]

ezen azt láthatod, hogy az elméleti ellipszoidhoz képest a valós vízfelszín akár 80-100 méteres eltérést is hozhat, azaz megfelelő körülmények esetén, közted és a barátod között, 200 méteres szintkülönbség is lehet.

nehéz elképzelni, de ez van.

ja és ebben még a forgás miatti centrifugális erő hatása benne sincs, ha az ugyanis nem lenne, akkor az egyenlítő több tízezer méter magas hegyláncként jelenne meg.

na, akkor vissza a holdugráshoz. :)

mint mondottam volt, a Holdra eljutásnak nem az a titka, hogy el kell ugrani a Holdig, hanem az, hogy ki kell ugrani a földről. azaz olyan pályára kell állnod, ami nem hoz vissza a földre és közben el is találja a Holdat. ebből energetikai szempontból az első a problémás, mert jó nagy sebesség kell hozzá, a második csak célzás kérdése.

azt könnyű belátni, hogy "magasabbról" könnyebb ugrani. de mi a magasabb? nos nem az, ami közelebb van a holdhoz és nem az, ami legmesszebb van a föld középpontjától, hanem az, ahol a legkisebb a gravitáció, illetve ahol a legkisebb a gravitációs erő és a centrifugális erő eredője. ez pedig az a pont, ahonnan elfolyik a víz. azaz a legnagyobb tengerszint feletti magasság.

ami bezavarhat, az a forgásból származó kerületi sebesség az adott helyen, ez ugyanis hozzáadódik az ugrás sebességéhez, ennyivel "kisebbet" kell ugrani, de ennek alapvetően nem ahhoz van köze, hogy milyen messze vagy a középponttól, vagy milyen közel vagy a Holdhoz, hanem ahhoz, hogy milyen messze vagy a forgástengelytől.