A pszichopaták tulajdonképpen "biológiai Turing-tesztek" a normális emberek szempontjából?
Van egy olyan Turing-teszt jellegű kísérlet, melynek neve kínai szoba. Ennek lényege, hogy egy fal mögött van egy ember, aki nem tud kínaiul, de van nála egy kínai szabálykönyv, mely alapján válaszolhat. Ha a külvilágból valódi kínaiak adnak be papíron kérdéseket a falon levő résen át és a bent levő kínaiul nem tudó ember választ ad a szabályok alapján, akkor a külvilágban a kínaiak azt hiszik, hogy egy valódi kínai van odabenn annak ellenére, hogy a fal mögötti ember nem tud igazából kínaiul.
A pszichopaták egyik jellemzője, hogy nem képesek együttérzésre, fájdalom kimutatására, bizonyos helyzetekbe való beleélésre, de olykor meg tudják játszani ezeket azon megfigyeléseik által, melyeket a normális embereknél látnak, tapasztalnak. Ekkor ebben az esetben is a külső megfigyelő - azaz a normális ember - számára úgy tűnik, mintha egy mélyen érző empatikus személlyel beszélnének annak ellenére, hogy a pszichopatában különösebben nincs semmilyen mélyen érzés vagy empátia.
Továbbá ez arra enged következtetni, hogy ha egyszer építenénk egy mesterséges agyat amely pont úgy működik, mint egy valódi, akkor nem kellene feltétlen félni a mesterséges intelligenciától sem, hiszen az alapján hozná a döntéseit ill. azon "szűrőn" át szemlélné a világot, amely információ benne tárolásra kerül (akármilyen mechanizmus vagy elv szerint is történjen ez a tárolás) és ha nem valami katonai célra építenénk, akkor valószínű, hogy sokkal megértőbb, racionálisabb, inteligensebb volna ez a mesterséges agy, mint a Földön valaha élt bármely ember és nem feltétlen akarná leigázni vagy elpusztítani a világot annak ellenére, hogy felsőbbrendűbb volna az alkotóinál.
hmm, a turint tesztnek és a kínai szobának sztem nincs sok köze egymáshoz. De egyébként ha
gy akarjuk nézni, akkor hasonlítható a kínai szobához a pszichológus, empátia szempontjából. (Bár a kínai szoba inkább a sima értelemről / intelligenciáról szól, amivel ugyanúgy rendelkeznek a pszichopaták)
viszont ahol nem tudtalak követni az az, hogy összehasonlítod a pszichopatákkal a mesterséges intelligenciát, és azt a konklúziót vonod le, hogy nem kell tőlük félni? ezt kifejtenéd jobban?
a felsőbbrendűségükről pedig: én remélem, hogy a jövőben nem arról fog szólni ez a dolog, hogy hogyan építhetünk felsőbbrendű létformákat, vagy hogyan emelhetünk mégfeljebb bizonyos embereket génmanipulációval és implantokkal, hanem arról, hogy hogyan nevelhetünk ki intelligens, értelmes embereket, és hogyan segíthetjük a munkájukat és hogy csillapíthatjuk tudásszomjukat gépek segítségével. Ami ugyanolyan magas szintű civilizációt eredményezne, csak nem járna elnyomással.
Így van a pszichopaták meglehetősen jól utánozzák a normális emberek érzelmi reakcióit.
Nem különösebben könnyű fölfedezni valakiről, hogy az, de azért nem is lehetetlen... Ha a pszichopata személy "elengedi magát", akkor kvázi "megmutatja", hogy ő pszichopata és nem zavartatja magát, akinek van erre szeme, az meglátja.
Amennyiben a pszichopata nagyon titkolja, játssza a jó embert, úgy nagyon nehéz rájönni.
Fogalmam sincs, hogy honnan vetted, hogy egy empátia nélküli szuperintelligencia nem veszélyes... Ha pszichopatához (megj.: a pszichopaták a közhiedelemmel ellentétben nem intelligensebbek a normális embereknél) hasonlítod, azt kell mondjam inkább az ellenkező következtetésre kellett volna jutnod...
Bár egyáltalán nem minden pszichopata veszélyes közvetlenül fizikailag az emberre, de azért könnyen akad közöttük nagyon veszélyes is.
(Pl "nem minden pszichopata sorozatgyilkos és nem minden sorozatgyilkos pszichopata". A pszichopaták között is minden ezredik, tízezredik lesz csak sorozatgyilkos. Ellenben a sorozatgyilkosoknak sztem. bőven több, mint fele pszichopata...)
Ez felvet egy további kérdést is, hogy egymásról honnan tudják az emberek, hogy van emberi tudatuk? Hiszen ugyanúgy csak kommunikációval tesztelhetjük, ahogy egy robotnál vagy egy Turing teszten. Persze tudjuk, hogy egy embernek van tudata, de valójában csak magunkból kiindulva és a tömeges tapasztalat alapján feltételezhetjük, ha racionálisak akarunk lenni. Ilyen szempontból minden emberi kapcsolat (beszélgetés, stb.) egyfajta teszt, aminek az eredménye, hogy a másik is tudatos, empatikus, stb. Hogy valóban így van-e, igazából nem is érdekes, amíg az elfogadott mintának megfelelően reagál a környezetre.
(Bocsi a filozofálásért.:))
Nos a pszichopaták és a mesterséges intelligencia valahogy úgy hasonlítható össze, hogy a mesterséges intelligencia egy mesterségesen épített berendezés mesterségesen kialakított működéssel és minden ami a sajátja, minden ami benne van, azt saját maga által tanulta a környezetétől (a "természetes" intelligenciáktól, az emberektől). A pszichopatákról meg azt mondják, hogy nem képesek mélyebb együttérzésre, képtelenek beleélni magukat érzelmileg, empatikusan bizonyos helyzetekbe. Amíg egy normális embernek elmesélnek egy szívszorító történetet (mely akár halállal végződik), egy normális ember ahogy reagál rá bizonyos részben az érzelmei által teszi és racionálisan ok-okozati dolgokkal ez nehezen magyarázható. Ugyebár a pszichopata képtelen ilyen együttérzést produkálni, de a normális emberek által mutatott reakciókat azt leutánozhatja és kifelé azt a látszatot kelti egy másik normális emberben, hogy az, ahogy reagál, érzelmek által történik, pedig csak tanult viselkedés. Tehát azért mondja azt, amit, mert "ilyen helyzetben biztos ezt kell mondani, így kellene reagálni", legalábbis a pszichopata tapasztalatai szerint. Lényegében a pszichopaták olyan ("természetes") intelligenciát, olyan működést képviselnek, amelynek érzelmi része nem nagyon van és minden amit tesz, az csak teljesen felszínes dolog, csak amolyan "logikai feltételekre" adott válaszreakciók és az érzelmekkel mint olyannal nem tudnak hosszabb távon kezdeni semmit. Ha meg tegyük fel legbelül van valamennyi érzelme a pszichopatáknak, akkor az elsősorban (vagy szinte csak)az önfenntartásért vannak, önös érdekek vezérlik őket. Tehát a pszichopata nem azért lesz szomorú, mert "olyan megrázó a történet", hanem azért, mert "nagyon sokan így cselekszenek hasonló dolgok hatására".
Az pedig, hogy honnan tudják a normális emberek, hogy egy másik normális emberrel beszélnek-e, az szerintem valamilyen szinten érezhető. Valahol tudat alatt (talán az érzelmek által vezérelt) testbeszédből, megmozdulásból tudjuk vagy legalább is valamilyen szinten sejtjük, hogy az a másik ember képes velünk együttérezni, mondhatni képes volt teljesen befogadni azt a bizonyos történetet. A pszichopaták társaságában pedig egy normális embernek nem biztos hogy támadna ilyen "na valaki teljesen megértett" érzés.
A mesterséges intelligenciát ha valahogy képesek volnánk megtanítani az érzelmekre, akkor nem biztos, hogy kellene félnünk tőle, hiszen a racionális és logikus következtetési rendszerébe képes volna valahogy "beleintegrálni" az érzelmeit és talán emberséges is volna mesterséges volta ellenére is. De ha ennek a mesterséges gépnek nem volna semmiféle érzelme, csak tanulna és a tanultak által logikusan cselekedne, akkor lényegében egy pszichopata értelmet gyártottunk mesterséges módszerekkel.
Másfelől az empátia nélküli mesterséges intelligencia nem feltétlenül volna veszélyes, hiszen ha olyan logikusan működik és cselekszik, akkor hamar rájönne saját korlátaira és nem valószínű, hogy azonnal le akarná igázni a világot. Vagy lehet, hogy először megpróbálna információt gyűjteni róla mindenféle eszközzel, mindenféle forrásból és rájönne, hogy bár nincsenek érzelmei, de ha nagyon sok dolog úgy is véges és egyszer minden véget ér, akkor nem érdemes fölöslegesen energiát és időt pazarolni olyan dolgokra, mint a világuralom, a tudást, amit összegyűjtött és amire rájött jobb híján meg lehet, hogy megpróbálná átadni az embereknek azzal a reménnyel, hogy talán egyszer javíthat ezáltal is a világon.
Jaj értem tehát arra gondolsz, hogy hátha NEM olyanok lesznek, mint a pszichopaták :)
"Másfelől az empátia nélküli mesterséges intelligencia nem feltétlenül volna veszélyes, hiszen ha olyan logikusan működik és cselekszik, akkor hamar rájönne saját korlátaira és nem valószínű, hogy azonnal le akarná igázni a világot."
Ez egy eléggé merész feltételezés. Nem tudhatod, hogy valami számára (főleg, ami intelligensebb nálad, és majdnem olyan bonyolult, vagy bonyolultabb is mint te) mit jelent a "logikus" működés. A logika csak egy eszköz, de a paramétereket, amivel dolgozik, a logika nem határozhatja meg. Valami cél mindenképp kell, és ez a cél csak öncélú lehet, önmegmagyarázó (nem jut eszembe jobb szó), ami azért cél, mert az a cél.
Az érzelmekre való tanítás pedig nyilván lehetséges, legalábbis az érzelmek imitálása. Ahogyan valami lehet mesterségesen intelligens, ugyanúgy lehet mesterségesen érzelmes is. A kérdés csak az, hogy ki programozza be, mennyi szabadságot hagy a kibontakozásra, miylen keretek közé szorítja, és utána mekkora hatalmat adnak az emberek ennek az intelligenciának.
Csak említek néhány szélsőséges példát:
- a gazdagok beprogramozzák őket, hogy védjék meg őket a szegényektől - minden áron. Ennek az etikussága nyilvánvalóan erősen megkérdőjelezhető, ez teljhatalmat adna bizonyos embereknek. Még akkor is, ha idő közben korrupttá válnának, és kormányzásra képtelenné. A gépek, elég magas mesterséges intelligenciával képesek volnának az ellenállás leverésére, katonai stratégiák kidolgozására, a technológiai fejlődésre, a saját gazdaságuk működésben tartására, így esélye se lenne annak, ami már egyszer megtörtént, hogy az elnyomott, de tehetséges emberek megdöntsék az elkorcsosult arisztokrácia hatalmát.
- a gépek (pl katonák) túl sok érzelmet kapnának, és annyira emberségesen viselkednének, hogy hibákat vétenének, a szeretteikre koncentrálnának a munka helyett, megsajnálnák az ellenfelet (akár gépeket is), átállnának a másik oldalra, és teljesen kiszámíthatatlanná válnának, ugyanúgy, ahogy egy túl érzelmes katona is az lehet. (Öngyilkosság, őrület, vagy csak akár hezitálás, amikor egy gyors akció megmenthetné milliók életét, akármi)
- az előzőhöz hasonló, csak egy gondolat: a csernobili katasztrófánál az erőmű szakértői rendszere állítólag észlelte a bajt, és felajánlotta a megfelelő lépést, de az emberek kikapcsolták, meg úgy gondolták, hoyg megéri kockáztatni, ők jobban tudják, és különbenis túl nagy lenne a kiesés vagy akármi. A lényeg, hogy ha egy egyszerű, jól megtervezett, egyéniség nélküli rendszert (ami tekinthető MI-nek) felturbózunk egyéniséggel, és neurális hálóval, ami összevissza felvesz impulzusokat a környezetből, és gyakorlatilag véletlen irányba elkezd "fejlődni", ezen kívül túl sok faktort figyembe vesz (poltika, gazdaság), magyarul emberszerűvé válik, akkor jó eséllyel hibázni fog. Kritikus fontosságú rendszereket tehát nem érdemes nagyon lecserélni, ezek a rendszerek pont azért jók, mert nem emberiek. Pl egy repülőgép a leszállásnál úgy gondolná, hogy unalmas az élete, és megpróbálja érdekesebb szögben letenni a gépet :P
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!