Ha 50km/s megyünk az űrben egyenes vonalban, akkor hány G hat ránk? ÉS a kanyarodunk?

Ha nem hat gyorsítasz/lassítasz, akkor 0G hat rád.

Kanyarodni meg szinte mindig kanyarodsz, egyenes vonalban maximum rendkívül távol mindentől tudsz menni.

A lényeg: amíg nem megy a hajtóműved/nem ütközöl semmivel, addig nem hat rád semmilyen érezhető erő. Az űrben csak a gyorsulást érzékeled (még akkor is, ha az kvázi lassítasz, hiszen akkor a haladási iránnyal ellenkező irányba gyorsítasz)

csak és kizárólag akkor hat rád erő, ha gyorsítasz. Az 50km/s az sebesség, nem gyorsulás. Gyorsulástól függő erő hat rád.

1G erőhatás az kb 10m/s^2 gyorsulás. Ha ennyivel gyorsuls, ennyi erő hat rád. Ha ennél nagyobb erővel gyorsulsz, nagyobb erő hat rád. Ha nem gyorsulsz, akkor nem hat rád erő. Az űrben a kanyarodás úgy, mint a Földön nem értelmezett, nem tudsz bekanyarodni egy sarkon. Pályát tudsz módosítani, ekkor ismét ugyanúgy gyorsítástól függő erő hat rád.

Gyorsulás – azaz sebesség változás – akkor van, ha az adott testre erő hat. Lásd: F = m*a, azaz a = F/m.

Minden test egyenes vonalú egyenletes mozgást végez, vagy nyugalomban marad mindaddig, amíg mozgásállapotát egy másik test, erő meg nem változtatja. Lásd: Newton első törvénye.

> De,ha gyorsulás után kikapcsoljuk a meghajtókat

Tehát nem hat erő, nincs gyorsulás, azaz a gyorsulás nulla.

> akkor is hat ránk erő

Milyen erő?

Itt a földön megszoktuk, hogy aminek sebessége van, annak a sebességét fenn kell tartani. Ha tovább nem hat a testre erő, akkor a sebessége folyamatosan csökken, hiszen van súrlódás, van közegellenállás. Az űrben nincs súrlódás, közegellenállás (illetve elhanyagolható). Ha a gravitációs erőket is lehanyagoljuk, akkor semmilyen erő nem hat az űrhajóra sem, az utasaira sem. a = F/m = 0/m = 0 = 0*g.

> ÉS a kanyarodunk?

Az már gyorsulás, erő kell, hogy az egyenes vonalú mozgástól eltérjünk. Természetesen a kérdés az, hogy milyen gyorsan kanyarodunk, vagy inkább milyen erő az, ami kanyarodásra késztet.