Miért baj az, hogy ha egy tó bealgásodik?

#10

"hogy a földi oxigén 90%-át az algák gyártják le"

[link]

Itt azt írják, a tengeri mikrobák (az algák mellett a baktériumok és mások is ide tartoznak) a primer produkció (kb. arányos az oxigén termeléssel) 44 %-áért felelnek. Az édesvízi algák szerepe ehhez képest nem jelentős.

[link]

A táblázat szerint a 170 Gt (gigatonna) éves primer produkcióból a tengerek és óceánok 55 Gt-ért, az édesvizek, mocsarak 4,5 Gt-ért felelnek.

"tehát egy kis tónyi alga több oxigént csinál, mint egy 10x akkora erdő"

Az igaz, hogy az algáknak nagyon nagy a produktivitásuk (és ezáltal az oxigénmegkötő képességük), de messze nem tízszer akkora mint egy mérsékelt övi erdőnek, inkább kb. a kétszerese.

"illetve mindegy hogy az elégetéskor mennyi CO2 került a levegőbe, mert egy alga több oxigént termel élete során, mint amennyi széndioxidot termel elégetéskor."

Olvasd el újra az 5. válaszoló válaszát!

Szakadjunk el egy kicsit az algaktol, ugyanis minden noveny fotoszintetizal, es novekedese soran oxigent fejleszt. Tehat ha algak helyett mondjuk fabol epitenenk a hazakat, akkor ugyanott lennenk, mint a tomoritett algategla eseteben.

Csakhogy az igy konzervalt novenyi anyag elenyeszo.

Azt irod, hogy nem a CO2-t kell csokkenteni, hanem az O2-t kell novelni.

Ugy latszik meg mindig nem erted, hogy a fotoszintezis egyszerre teszi a kettot, tehat kivesz egy adag CO2-t a legkorbol es beletesz helyette O2-t. Rothadaskor, elegeteskor pont ugyanez a folyamat megy vegbe visszafele. (Ugye a CO2-bol az O2 ugy jon letre, hogy a noveny fogja a CO2-t, megtartja belole a C-t es eldobja az O2-t. Tehat a novenyben PONTOSAN annyi C van, ahany O2-t termelt. Elegeteskor viszont minden C-re jutnia kell egy O2-nek, tehat vegulis ugyanott vagyunk.)

A CO2-vel ugye nem az a baj, hogy belefulladunk, hanem az, hogy uveghaz hatasu gazkent melegit a Foldet. Ezt szeretnenk elkerulni.

Ha foldtorteneti megkozelitesbol nezzuk a dolgokat, akkor latjuk, hogy az egesz O2 ugy kerult a legkorbe, hogy valaha a novenyek (vagyis akkoriban fotoszintetizalo bakteriumok) elkezdtek termelni. Addig nem volt, csak CO2. Az addigi elet anaerob volt. Az egyenlet mar akkor is ugyanaz volt mint ma: CO2-t vettek el, O2-t raktak a helyere mikozben szerves anyag (a sajat anyaguk) keletkezett. Az elhalt algak lesullyedtek a tenger fenekere, nem rothadtak el, igy az altaluk termelt szerves anyag is megmaradt es az oxigen is megmaradt. Ido kozben tehat a osszes biologiai anyagtomeg megnott a Foldon, ezzel az oxigen tomeg is megnott a szendioxid pedig lecsokkent egy minimalis szintre. Egy szint utan beallt az egyensuly, azaz ugyanannyi novenyi anyag keletkezik, mint amennyi elrothad, tehat hosszu tavon nem termelodik uj oxigen, es nem tunik el tovabbi szen-dioxid.

Csakhogy ez az egyensuly pontosan azert all fent, mert a novenyek nem tudnak elrothadni. Megpedig azert nem tudnak, mert olaj formajaban a Fold melyen hevernek. Ha tehat az emberek felhozzak az olajat es elegetik, akkor az a sok CO2 amit a novenyek regen kivontak a legkorbol, ujra megjelenik, es az a sok O2 amit megtermeltek, ujra eltunik, ezzel a Fold melegedesnek indul.

A megoldas nyilvan az lenne, ha annyi novenyt tudnank evente konzervalni, amennyi olajat elhasznalunk. Vagyis noveszthetnenk fuvet (algat vagy barmit), es ahogy te is kitalaltad, meggatolhatnank az elrothadasat, pl beledobhatnank a tengerbe, ahol nem rothad el. Ezt mar masok is kitalaltak. Csakhogy sajnos sokkal tobb olajat egetunk el, mint amennyi novenyt noveszteni tudunk, es mindez persze koolaj elegetessel jar (kamion viszi a fuvet a tengerhez), tehat nem igazan kivitelezheto.

“Jó, akkor a tengeri mikrobákat kéne szaporítani a tengerben.Legyen jó sok mikroba, 10x annyi, mint most, és akkor nem lesz híján a levegő oxigénnel.”

Igazabol ezt is kitalaltak mar. A tengeri mikrobak eseten a limitalo tenyezo a vas, tehat szorjunk vasat a tengerbe (“tenger tragyazasa”), es akkor majd minden jo lesz. Ezzel azonban az a gond, mint mindennel amikor az ember nagy leptekben nyul a kornyezetbe: elore lathatatlanok a kovetkezmenyei. Raadasul a vasat nem egyszerre kell benyomni, hanem folytonosan, mert a tenger nem raktarozza el, szetmosodik, elsullyed. Tovabbi gond, hogy itt is rengeteg, RENGETEG vasrol beszelunk, mivel 1 tonna vas atom 1.25 tonna CO2 eltuntetesehez elegendo. Csakhogy a vasat nem atomosan szorjuk a tengerbe, hanem valami so, mondjuk vas-nitrat kepeben, es ekkor mivel aranyaiban kevesebb a vas, ezert maris mondjuk 1.5-2 tonna kell ahhoz, hogy ugyanennyi CO2-t megkossunk. Es ugye jelenleg evente 33 MILLIARD tonna CO2-t bocsatunk ki, tehat ebben a nagysagrendben kene vasat a tengerbe nyomni.

“Egy 100 éves növény élete során (az alatt a 100 év alatt) termelt X tonna oxigén. Ha az a növény csak 4 méteres, és úgy termelt X tonna oxigént, akkor nyilván elégetésekor nem fog tonnaszámra keletkezni CO2. Hiszen egy 4 méteres fa alapból nincs több pár tonnánál, elégetéskor nem fog 3 tonna CO2 keletkezni. Tehát marad a helyzet, hogy a hosszú életidejű fák életük során sokkal több oxigént termeltek (az alatt az 500 év alatt), mint amit elhasználnak majd elégetésükkor.”

Marpedig ahhoz, hogy 1 tonna oxigent termeljen, bizony 1.375 tonna CO2-t kellett kivonnia a kornyezetbol, es abbol 0.375 tonna C-t kellett magaban tartania. Mivel a noveny szarazanyaganak csak a fele szen, egy olyan noveny ami 0.375 tonna szenet tartalmaz, kiszaritva 0.750 tonnat nyom. Ehhez jon meg a viztartalma. En ugy tudom, hogy a faanyagban olyan 20-30% viz van, tehat jo kozelitessel mondhatjuk, a 0.750 tonna szarazanyagu fa vizzel egyutt pont 1 tonna. Tehat ha van egy frissen kidolt 1 tonnas fank, az bizony pont 1 tonna oxigent termelt es kozben 0.375 tonna szenet kotott meg az elete soran a testeben. De ez megforditva is igaz lesz: csak az a fa termelt elete soran 1 tonna oxigent, aminek sulya kidoleskor 1 tonna. Vagyis egy 4 meteres kis facska, ami lehet mondjuk 1 mazsa, az nem termelt oxigent tonna szamra az elete soran, ugyanis az nem igaz, hogy minden fa, legyen kisi vagy nagy, ugyanannyi oxigent termel, nem tudod ugy felszorozni, hogy na egy ev alatt 100 kilo, akkor 100 ev alatt 10 tonna, mert ezt csak te kepzeled igy, de valojaban nem igy van.

Ha viszont a fa egy tonna (vagy van tobb kis fad egy tonna osszertekben), az bizony 0.375 tonna szenet tartalmaz, aminek az elegetesehez 1 tonna oxigen kell es keletkezik 1.375 tonna CO2. Ha nem igy lenne, akkor az O2 csak ugy keletkezne a semmibol. (Amugy sajnos a legoregebb fak eletuk vegen mar alig-alig termelnek oxigent.)

“És az, hogy a fák a növekedésük megállta után nem használnak széndioxidot, és nem termelnek oxigént, nem igaz. Egy növény akkor is fotoszintetizál, miután már befejezte a növését. Így oxigént is termel, és így széndioxidot is elhasznál.”

Igen, fotoszintetizal. De csak annyit, amennyit utana el is hasznal. Nappal cukrot csinal, ejjel cukrot eget. Tudod attol hogy egy fa szep zold, meg nem biztos, hogy epp dolgozik is, le is lehet szabalyozni a fotoszintezist, ahogy pl ki lehet kapcsolni egy motort. Attol meg ugyanolyan zold marad a level, csak nem termelodik rajta oxigen.

Hadd mutassam meg akkor hogy miert is van ez igy. Ime a fotoszintezis egyenlete:

6 CO2 +6 H2O = C6H12O6 + 6O2

Vagyis magyarra forditva a noveny 6 szendioxidrol leveszi azt a 6 C-t, rarakja oket 6 vizre, amibol egy darab szolocukor lesz. A maradek oxigent meg eldobja. A kemiai egyenletnek mindket oldalat pontosan verge kell hajtani, azaz nincs olyan, hogy ugy keletkezik oxigen, hogy mellette nem keletkezik szolocukor. Es ez a szolocukor nem mas, mint a noveny telejes alapanyaga, a torzse, a levelei mind-mind ebbol a szolocukorbol lesznek. A szolocukrot a noveny nem rakja el, nem kopi ki, ha nem tudja felhasznalni (mert epp nem novekszik), akkor letre sem hozza. De ha nem hoz letre szolocukrot, akkor oxigent se hoz letre. Ha oxigent csinal, akkor viszont biztosan csinal mellette szolocukrot is, de akkor azt raknia is kell valahova, ami nem mas, mint a sajat teste. Vagyis: a noveny csak akkor termel oxigent, amikor novekszik.

Nem, mert a légköri oxigén a Föld teljes szervesanyag készletével áll mérlegben, tehát minden ma élő fa, fű, alga, állat, gomba és jelen pillanatig el nem rothadt humusz (lényegében a termőtalaj), amikor valaha létrejött, ezt mindet növények hozták létre, azaz minden szerves szénhez a Földön tartozik egy oxigén a légkörben. Kőolajjá csak a szerves anyag kis része vált, így aztán ha el is égetnénk az összes olajat, akkor se fogyna el az összes oxigén és válna mind CO2-vé. Ahhoz minden élőlényt, szerves anyagot, tenger fenekére lesüllyedt döglött halat, talajt, fát, mindent el kéne égetni, hogy az egész bolygó egy halott szikla legyen, mint a Mars.

De mint többedszerre elmondtuk, nem ia az a baj, hogy elfogy az oxigén, és megfulladunk. Az a baj, hogy a CO2 (amiből nagyon nagyon kevés van a levegőben) üvegházhatású gáz. Azaz ha több van a légkörben, az azt jelenti, hogy melegebb lesz a Földön. Namost ugye ha nagyon kevés van a légkörben az azt jelenti, hogy nagyon könnyű ARÁNYAIBAN megnövelni.

Képzeld el, hogy a légkörben úgy 50 évvel ezelőtt minden 210000 oxigénmolekulára jutott 300 darab CO2. Ha elégettünk egy kőolajból származó szenet, akkor már csak 209999 oxigén volt, de 301 CO2. Mára elfogyott 100 oxigén és keletkezett 100 CO2, azaz 209900 oxigénre jut 400 CO2. Az oxigén-szint százalékban mérve mindössze kb 0,05%-nyit változott, ez észrevehetetlen. A CO2 viszont 33%-kal nőtt. 33% az eredetihez képest iszonyatosan nagy változás. (Az arányokat kell nézni, remélem világos, hogy miért.)

A probléma pedig nem az, hogy ha megváltozik az éghajlat, akkor kihalnak az állatok. Persze, egy csomó ki fog halni, de a természet szarik rá. Máskor is haltak már ki, és lett a helyükbe újabb, ami jobban bírta az új klímát. Mert igen, a Föld klímája magától is tud változni, csak most épp mi is ráteszünk egy lapáttal.

A baj az, hogy mi a saját szaros seggünket féltjük. Az emberek túlnyomó többsége tengerparton él. Csak New Yorkban annyian élnek egy fecni kis városban, mint egész Magyarország. És nem csak az USA-ban, mindenhol. Ha a vízszint elkezd emelkedni, szerinted mit csinálnak? Beljebb húzzák a várost? A másik gond a mezőgazdaság lesz. Az emberiség azt a többezer éve kinemesített búzát eszi, ami a mi éghajlatunkon nő, mert erre lett kinemesítve. Nem véletlen, hogy azokon a helyeken van jólét, ahol lehet földet művelni. Az éghajlatváltozás nem azt jelenti, hogy mindenhol egységes meleg lesz, csak azt, hogy elmozdulnak a határok. Lemegy rólunk a jó éghajlat és megkapjuk Marokkó éghajlatát. Vele együtt a marokkói életszínvonalat. Miközben ahol eddig bazi meleg volt, ott most bazi-bazi meleg lesz, tehát szépen elmennek onnan az emberek. Hogy hova? Hát ahova tudnak. Ha nem engedik őket, akkor bemennek fegyverrel. Gondolom nem szeretnél egy fegyveres marokkóival találkozni a házadban egy szép reggelen, aki úgy hozzászokott az éghajlatához, hogy idáig is utána jön.

Az olajról meg csak annyit, hogy nem az olaj fogy el, hanem a könnyen kitermelhető olaj. Ezt ne úgy képzeld el, mint mikor a pörköltszaftot kitunkolod a kenyérrel és elfogyott. Olaj mindig lesz a föld alatt, csak nem fogják tudni kitermelni.

A legkönnyebben kitermelhető olaj az volt, amikor a kőolaj feljött a felszínre és egy vödörrel le lehetett merni. Nem hülyéskedek, az ókorban és a középkorban is használtak olajszármazékokat (pl ismert kínzás volt a szurokba forgatás), ezeket felszíni olajból nyerték. Persze ez mára mind elfogyott. Aztán volt az az olaj, amikor az ember ásott egy kutat a kert végében, és víz helyett olaj volt benne. Na ez is elfogyott.

Mára már csak bonyolultan elérhető olaj van, amihez mindenféle trükkös fúrótorony kell. Úgy hozzák fel az olajat, hogy egy csövön lenyomnak valami gázt, mint mikor szívószálon belefújsz a kólába, és a nyomástól egy másik csövön feljön az olaj. Minél mélyebben van az olaj, annál nagyobb nyomás kell, annál nehezebb felhozni. Namost persze a nyomáshoz gépek kellenek, a gépekhez meg energia. Mit gondolsz miből nyerik az energiát? Olajból. Vagyis az olajat saját maga felhozására használják. Nyilván ez akkor éri meg, ha X olaj elégetésével X-nél több olajat tudunk felhozni, tehát ha 2 liter olajat kell elégetni hogy 1 litert kitermeljek, akkor majd hülye leszek. Tehát az az olaj fog elfogyni viszonylag hamar, amit megéri kitermelni,és akkor még mindig rengeteg olaj fog lent maradni kb örökre.