Miért baj az, hogy ha egy tó bealgásodik?
Sokszor hallom, hogy milyen káros, hogyha a vízben elszaporodnak az algák, mert túl sok oxigént termel, stb, stb. De ez miért lenne káros (a halak megfulladásán kívül)?
Láttam egy diagramot, amin azt ábrázolták, hogy a szén-dioxid mennyisége mennyivel nőtt 1950 óta. Míg 1950-ben 300 ppm volt, addig 2015-re 400 ppm körüli lett. Az oxigént nem néztem, de gondolom az meg csökkent rendesen. Miért baj az, hogyha egy tó bealgásodik, ezzel oxigént termelve? Persze, ott él néhány közönséges hal, de mégis, az az egy tó az algáival lehet annyi oxigént termel, mint egy erdő. Az emberek hobbiból, mert horgászni akarnak, meg mert féltik azokat a közönséges halakt, nem merik elalgásítani a tavat, pedig mennyivel nőhetne a Föld oxigénszintje. Az emberek fáradékonyak, fáradtak, semmihez sincs kedvük, csökken a teljesítőképességük, köszönhetően az oxigén fogyásának is. Féltenek néhány semmitérő halat, amit úgyis kifognának hobbiból, és ezért inkább hagyják, hogy megfulladjon az emberiség. Gratulálok nekik. Aztán majd ha kipusztulunk, a tó ugyanúgy bealgásodik, és 50 év múlva meg kitisztul, és minden megy a maga útján tovább, csak a mi hülyeségünk nélkül. Nem értem miért rossz az algás tó az embereknek... Biztos nagyon félthetik szegény halakat, valószínű a tigrisek is magukat vadászták le, meg az algák miatt pusztult ki az a sok faj, és lett veszélyeztetve még több... Nem az algák a hibásak, nem azokat kéne megszüntetni, hanem mi magunkat. A halak így is úgy is meghalnak, mivel mi kihalásszuk, kihorgásszuk, és megesszük őket. Akkor meg mi a baj? Valójában irigyeljük az algától a tavat, úgy csinálunk, mintha olyan káros lenne, hogy oxigénnel telítődik a víz. Mintha az emberiségnek az lenne a legnagyobb problémája, hogy mennyire algásak a tavak... A tavak algásodása nem egy káros dolog, egy természetes folyamat, amelyben oxigén termelődik. Mi sokkal károsabbak vagyunk a természetre, mégsem szüntetjük be magunkat. De majd a természet úgyis megteszi. Lehet hogy vannak mazochisták, akik minél kevesebb oxigénszintet akarnak, de én nem tartozom közéjük, én nem akarom, hogy a "társadalom krémjének" óhajára, hogy ők kihalászhassák a halakat, ne legyen algánk, ami oxigént termel. Muszáj az alga, és ha ez azzal jár, hogy egy milliomos ember a 10 hobbija közül egyet nem tud csinálni, akkor is vállalni kéne, hogy hagyják bealgásodni a tavakat.
válasza: válasza:Kérdezd egy ilyen tó mellett élőktől. A tudományos részletekbe nem mennék bele, de kérdezd, mit látnak, mit szagolnak, hogy élnek, mit isznak (a föld nem vízzáró ám).
Hogy mit jelent, amikor a tó elkezd kiszáradni, arról majd később.
válasza:Ha túl magas az oxigén- és az alga révén a lebegő szerves hulladék-tápanyag szintje, elszaporodnak a káros baktériumok is, a bomlástermékek káros anyagai is felgyűlnek, felmegy a CO2 tartalom is, savasodik a víz, feldúsulnak az ásványi sók az oldóképesebb savas víz miatt, az meg megint csak felgyorsítja az algaképződést...
A láncreakció eredménye egy bealgásodott, halott, büdös pocsolya.
válasza:És végül kipusztul az alga is, és vidáman elkezd rohadni, és nincs semmi már, ami megegye, tehát a végeredmény CO2 mérlege magasabb.
Illetve: számunkra a múltbéli helyzet (volt) a kedvező. Ahhoz képest minél jobban felborulnak az ökológiai renszerek, számunkra annál pocsékabb lesz, mivel (kapaszkodj meg) bizony mi is keményen részesei vagyunk ennek a rendszernek. Ha a rendszer bedöglik, mi is vele döglünk. És az sokat nem boldogít (engem, legalábbis) hogy x százezer év múlva beáll majd egy új egyensúly, és újra elszaporodik az élet a bolygón.
válasza:Kozkeletu tevedes, hogy a novenyek oxigent termelnek pusztan azzal, hogy csak ugy elvannak valahol. A novenyek egy eset kivetelevel NEM termelnek oxigent. Ez az egy kivetel az, ha a novenynek epp no a szervesanyag tartalma, azaz amikor epp novekszik. Stagnalo noveny tehat nem termel oxigent. A rothado noveny pedig pont hogy felhasznalja az oxigent, amit eleteben megtermelt. Szoval ha van pl egy szep szobanovenyed, ugyanazzal az ot levellel amivel evekkel ezelott megvetted a boltban, az peldaul nem termelt neked egy molekula oxigent sem (vagyis de, de el is hasznalta).
Az algas toban az algak mar nem tudnak hova novekedni, tehat az algas to nem termel oxigent. Addig van nemi netto oxigen termeles, amig az alga nullarol telitesig benovi a tavat. Utana viszont sajnos ha az alga elrothad, akkor ez a tobblet el is tunik. Szoval igazabol nem lesz oxigentobbleted.
Raadasul a novenyek ejjel oxigent lelegeznek, amivel lecsokkentik a to oxigentartalmat. (A nappal termelt oxigen nem marad ott a leveleikhez kotodve, hanem elszall a tobol.) Ha a halak tudnanak egy nagy levegot venni este, es csak reggel kene ujra lelegezniuk, akkor nem lenne baj, de hat nem tudnak. Igy aztan este szepen megfulladnak.
Ugye egy toban nem csak horgaszhato halak vannak, hanem mindenfele kicsi, nagy, novenyevo, ragadozo, ritka es gyakori hal, valamint keteltueklarvai valamint izeltlabuak (ez utobbiak viszonylag birjak alacsonyabb oxigenszint mellett is). Sok kozuluk vedett. Szoval nem lehet legyinteni, hogy jol van, kipusztul a to, nem lesz hol pontyot horgaszni a szomszed bacsinak. Nem lesznek sajnos mas halak se, sot ugye a hal eledel a madaraknak, szoval halevo madar se lesz. Szunyog az viszont lesz boven, mert a szunyoglarvat a halak tizedelik meg.
válasza:Az 5. válaszoló már részben kifejtették a lényeget (valamelyest a többiek is érintették), ezt egészíteném ki.
Az 5. válaszoló nagyon szépen leírta, hogy hogyan függ össze a növények növekedése az oxigéntermelésükkel (bár megjegyzem az algásodó tó esetén nem feltétlenül függ a kettő egészen össze). De itt komolyabb problémák is lesznek. Ugyanis ahhoz, hogy a növény vagy alga fotoszintetizálni tudjon, és ezáltal oxigént tudjon termelni, meglehetősen nagy szükség van fényre. Anélkül nem megy (innen a folyamat neve). Ha az alga sűrűn benövi a tavat, akkor a felszíni rétegeknél mélyebbre nem fog jutni túl sok fény, emiatt az algák csak a felszínen fognak tudni fotoszintetizálni. Itt termelne oxigént, ez nagyon jó, de ennek nagy része a légkörbe kerül. A mélyebb rétegekben a növények és algák nem tudnak fotoszintetizálni, nem termelnek oxigént. Ellenben elpusztulnak, hiszen nem jutnak elég fényhez. A lebont szervezetek (főleg baktériumok) elkezdik őket lebontani, először aerob módon (oxigén segítségével, biológiai oxidációval), de az oxigén hamar elfogy. [Bekerülhet még e vízbe a levegőből is oxigén, de elég nehezen oldódik fel, pláne ilyen áll vizű tavakban (a hullámzás gyorsítja a gázok oldódását).] Ha lefogyott az oxigén az aerob (oxigént igénylő) szervezetek (egyes baktériumok, halak, egyéb állatok) szintén elpusztulnak, növelve a tó szerves anyag tartalmát. Ezt ugyancsak növeli a felszínen elpusztult algák, hiszen azok is a tó fenekére süllyednek. A lebontás azonban folytatódik (igaz, sokkal lassabban), hiszen vannak anaerob baktériumok is, amelyek oxigén nélkül is képesek megélni, és a szerves anyagokat lebontani. Azonban az anaerob lebontáskor gyakran nem (csak) szén-dioxid, vagy víz keletkezik, hanem a környezetre nézve sokkal barátságtalanabb vegyületek (metán, hidrogén-szulfid, merkaptánok, stb. Ezek egyrészt meglehetősen károsak a tó élőlényeire (és a környékbeli lakosokra) nézve. Emellett az anaerob szervezetek sokszor nem képesek a szerves anyagokat teljesen lebontani (részben túl lassúak, másrészt gyakran a lebontás terméke is gyakran egy kisebb szerves molekula lesz - ezért is mondtam, hogy erre az esetre az 5. válaszoló válasza nem egészen igaz, hiszen ez a folyamat nem használ el oxigént), emiatt a szerves anyagok szépen elkezdenek felhalmozódni a tóban.
A folyamatot eutrofizációnak nevezzük, és végül akár a tó teljes feltöltődéséhez, és így megszűnéséhez is vezethet. Ez alapvetően egy természetes folyamat, az emberi beavatkozás nélkül is végbemehet egy tóban. De! Az emberi hatás (például a túlzott műtrágya használat) sokszor erősen felgyorsítja az eutrofizációt, ez pedig számos (sokszor értékes) faj eltűnéséhez vezethet. A legismertebb példa a Balaton eutrofizációja. A kommunizmus alatt az intenzív mezőgazdaságban rengeteg műtrágyát használtak, ráadásul ekkor még a part menti települések szennyvíz hálózata sem volt kiépítve, így a kezeletlen szennyvíz is a Balatonban került. Ez az algák elburjánzását okozta, elsősorban a Keszthelyi-medencében (ahova a Zala rengeteg tápanyagot hozott). A helyzet mind ökológiai, mind turisztikai szempontból súlyos volt, ha hosszú távon fennmarad, akár el is mocsarasodhatott volna a Keszthelyi-medence. A t megmentése érdekében számos intézkedést tettek, kiépítették a csatornahálózatokat, szennyvíz kezelést, csökkentették a műtrágyázás mértékét a környező területeken, és helyre állították a Kis-Balatont (ami mintegy természetes szűrőként szolgál). A kilencvenes évek óta az algamennyiség jelentősen csökkent.
A szén-dioxid koncentráció nagy mértékű növekedését pedig nem elsősorban a növényzet irtása okozta (bár tény, hogy ez is jelentősen hozzájárult), hanem a fosszilis tüzelőanyagok nagy mértékű felhasználása.
"A szén-dioxid koncentráció nagy mértékű növekedését pedig nem elsősorban a növényzet irtása okozta (bár tény, hogy ez is jelentősen hozzájárult), hanem a fosszilis tüzelőanyagok nagy mértékű felhasználása."
Az szén-dioxid nem káros az egészségre, vagy ha igen, akkor nagyon kis mértékben. Csupán azért halálos, mert nehezebb a levegőnél, és ezért nem jutunk oxigénhez, kiszorítja a tüdőnkből, illetve a körülöttünk lévő légtérből a levegőt. Vagyis hiába növekszik a szén-dioxid mennyiség, nem lesz tőle különösebb bajunk, max oxigénhiányosak leszünk. És erre mi a megoldás? Hát az, hogy növeljük az oxigén mennyiségét a levegőben. Vagyis nem az a baj, hogy nő a szén-dioxid mennyisége, hanem az, hogy vele együtt nem nő az oxigéné, sőt, talán még csökken is. Vagyis tök mindegy milyen fosszilis tüzelőanyagot égetünk, ha mellette az egész légkör oxigénszintje 30%, a jelenlegi 21 helyett, ami szerintem már 19-20 körül mozoghat. Azaz nem a széndioxid kibocsájtást kell csökkenteni, hanem az oxigén termelődését kell növelni. És a probléma meg van oldva.
válasza:Kérdező!
A földi atmoszféra tömege 5*10^18 kg, ennek 0,04%-a (illetve mivel ez térfogatszázalék, valójában tömegszázalékban kicsit még nagyobb hányada) szén-dioxid. Ez 2*10^15 kg, azaz 2 billió tonna. Elég sok tavat kéne bealgásítani ahhoz, hogy ezt elnyelessük (és valószínűleg kevésbé volna hatékony, mint egy erdő). De ha csak kicsiben nézzük: egy hektár fölötti légoszlop tömege kb. 100 000 tonna, ebből kb. 40 tonna a szén-dioxid. Csak ha a felesleges kb. 10 tonnát akarod megkötni, az is elég sokáig tart algákkal (és kell persze megfelelő méretű tó).
"és az illető viszi őket a telkére (vagy máséra), ezzel gazdagítva az ott lévő földet."
Akkor gazdagítja a földet, ha a mikrobák lebontják és a növények újra szervetlen anyagokhoz jutnak. De akkor felszabadul a szén-dioxid (esetleg metán, ami még inkább üvegház hatású), vagyis összességében nemigen leszünk előrébb. Akkor lehetne véglegesen megkötni a szenet, ha a mikrobák nem tudnák lebontani, végleg a föld alatt maradna. Ez történik például a tőzeg lápokon. A tőzeg tüzelésre is használható, de elegendő idő múlva szén lesz belőle.
8. hozzászóláshoz:
A szén-dioxid valóba csak nagyon gyengén mérgező (azért az nem egészen igaz, hogy csak azért mérgező, mert kiszorítja az oxigént a tüdőből, ha a vérben magas a szén-dioxid koncentráció, az csökkenti a hemoglobin oxigénkötő képességét). Nem is ez a probléma vele, ez csak akkor lenne baj, ha több százalékra nőne a levegő szén-dioxid tartalma. Viszont a szén-dioxid üvegházhatású gáz, növeli a légkör hőmérsékletét. Az elmúlt kétszáz évben tapasztalható globális felmelegedés nagyrészt a szén-dioxid szint növekedésével magyarázható. Emiatt kéne visszaszorítani a szén-dioxid (és egyéb üvegházhatású gázok) termelését.
"hanem az oxigén termelődését kell növelni."
1. És miből akarsz annyi oxigént termelni?
2. Nem igazán érdemes túl magasra növelni az oxigénszintet, mert nagy koncentrációban az is káros hatású (tartósan belélegezve).
Ne érts félre, nem az algák ellen vagyok, de az eutrofizáció (amit az algásodás jelez) sok esetben környezet- és természetvédelmi szempontból hátrányos hatású, ezért meg kell akadályozni. Természetesen ha természetes folyamatról van szó (azaz nem emberi hatás miatt szaporodnak el az algák), akkor (általában) nem.
"És miből akarsz annyi oxigént termelni?"
Algákból. Aztán mikor az egész tavat kezdi benőni, kihalásszuk, egy hidrogénnel működő úthengerrel átmegyünk rajta, aztán a szétlapított algákat felcsavarjuk mint egy palacsintát, és megint átmegyünk rajta az úthengerrel. Ezt egészen addig csináljuk, amíg egészen kis térfogatra össze nem tömörödik. Után egy tömör kockává préseljük, és bekenjük egy olyan anyaggal, ami nem engedi át a levegőt, és a baktériumokat, illetve fertőtleníti az adott algatéglát. Után a sok algatéglából egy házat építünk. Az eredmény: nincs alga amit elégetnénk, viszont van rengeteg oxigén, amit az alga legyártott élete során.
----------------
Köztudott, hogy a földi oxigén 90%-át az algák gyártják le, tehát egy kis tónyi alga több oxigént csinál, mint egy 10x akkora erdő, illetve mindegy hogy az elégetéskor mennyi CO2 került a levegőbe, mert egy alga több oxigént termel élete során, mint amennyi széndioxidot termel elégetéskor.
További kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!