Most akkor a Holdon a súlyunk, vagy a tömegünk változik?

"És akkor egyszer felmerül majd benne az a kérdés, amit most én tettem fel[...], és aztán megint magyarázkodjunk?"

Igen, sajnos ez a menete, ha a kérdező az alapokkal nincs tisztában. Ha mindenre kiterjedő definíciót adunk, akkor csak elkedvetlenítjük. Amúgy persze igazad van, csak sok kíváncsi kérdezővel azt fogjuk így elhitetni, hogy ez ilyen bonyolult, nem fogja érteni, és elmegy a kedve tőle. Talán pontatlan választ adtam, de az iskolában is először "pontatlan" válaszokat kapnak, és később mennek bele az egyéb részletekbe.

Respect. :)

A kétkarú mérleg, amihez mérősúlyok kellenek, ott is pontos!

Csak általában ilyet az űrhajósok nem visznek... a többi mérleg viszont súlyon alapul, az meg ugye gravitációfüggő.

Azért kicsit kerüljük az eltévedést.

Az ISS-en lebegő űrhajósra is hat a gravitáció, így súlyerő is. Csak azt a körpálya centrifugális ereje kiegyenlíti.

Az űrhajós ott valójában nem súlytalan, csak a rá ható erők eredője nulla.

Ezért is szoktam berzenkedni a súlytalanság szó fizikai témában való említésekor. ennek eredménye az, hogy sokan még jobban elkeveredve azt hiszik, hogy az űr, mint hely egyenlő azzal, hogy ott van súlytalanság.

> „Az űrhajós ott valójában nem súlytalan, csak a rá ható erők eredője nulla.”

Ezzel mellé lősz. Ha a ráható erők eredője 0, akkor hogyan tud gyorsulni a Föld felé? Ugye ha körpályán halad a Föld körül, akkor van egy centripetális gyorsulása.

Másrészt a itt van előttem egy pohár kakaó az asztalon, az nem gyorsul, egy helyben áll. Azaz a rá ható erők eredője 0. Máshogy: hat rá az asztal meg a gravitáció egymással ellentétes irányban, egyenlő erővel.

Harmadrészt rosszul tudod a súly definícióját, de ez már szerepelt fentebb (mondjuk ez nem logikai hiba, de ha így definiálod a súlytalanságot, akkor a kakaóm súlytalan, és az űrhajós súlyos.)

> „Harmadrészt rosszul tudod a súly definícióját, de ez már szerepelt fentebb (mondjuk ez nem logikai hiba, de ha így definiálod a súlytalanságot, akkor a kakaóm súlytalan, és az űrhajós súlyos.)”

Most látom, hogy ez butaság, nem definiáltad a súlytalanságot, én meg valamiért azt feltételeztem, hogy az eredő erő eltűnésével definiálnod, amikor a választ írtam.

Bocsánat, én is mellé lőttem! Szóval amit „harmadrészt” írtam, szeretném visszavonni.

Még így is részben igazad volt, mert a körpályát lehet úgy is értelmezni, mint egy végtelen szabadesést. Tulajdonképpen arra az úrhajósra a súlyerőn kívül ebből a szemszögből semmi más nem hat, az téríti ki folyamatosan az egyenes vonalú egyenletes mozgásból egyenletes körpályára (vagy ellipszis, ne bonyolítsuk). Szóval van egy érintő irányú sebessége meg egy radiális irányú gyorsulása és kész. Az a centrifugális erő a tehetetlenségéből származó ellenerő, szóval itt két viszonyítási rendszer van, egyik erő ebből értelmezett, a másik a másikból.

Csak ez a fizikában csetlőket-botlókat facányosan össze tudja zavarni. :D

Ezért szoktam (tulajdonképpen helytelenül) ezzel az erőegyensúllyal értelmessé tenni a helyzetet, hogy ne feledkezzenek meg róla az emberkék, hogy a stabil körpályán is van súlyerő.