Most akkor a Holdon a súlyunk, vagy a tömegünk változik?

Az igazság az, hogy mindkettő. Egy test tömege függ a gravitációs mezőtől és a test sebességéktől. Mivel a Holdon kisebb a gravitációs mező, ezért más lesz a tömegünk. DE! Ez nagyon-nagyon kis eltérés, ami elhanyagolható. Grammokban sem lehet lemérni.

A súlyunk azonban jelentősen változik. A dokumentumfilmben jól mondták, valóban kevesebbet mutat a mérleg, de a tömegünk ugyanannyi marad. Akkor hol van a hiba? A mérleg hibázik, nem jó értéket közöl. Ugyanis a mérleg nem tömeget mér, hanem súlyt, amit átkonvertál tömeggé és azt jelzi ki. A mérlegek a Földön mutatnak csak valós értéket, mert F=m*g. F a súly, m a tömeg, a g pedig a gravitációs állandó, ami kábé 9,81 m/s^2.

A Holdon kisebb a súlyunk, ráállunk a mérlegre, a mérleg helyesen leméri a súlyt, de a tömegre való átváltás már helytelen, mert a Holdnak a g-értéke kisebb. Át kellene állítani a mérleget "Holdi üzemmódba", hogy helyesen mutassa a tömegünk.

"Egy test tömege függ a gravitációs mezőtől és a test sebességéktől."

Kérlek nyugtass meg, hogy a relativisztikus hatásokra gondolsz ezzel. Csak mert félreérthető lehet a kérdezőnek.

Egy test SÚLYA nem más, mint a gravitációs ERŐ, ami a testre hat.

A súlyerő függ a tömegtől és a gravitáció nagyságától. Minél nagyobb a test tömege, vagy a gravitáció, annál nagyobb erővel nyomja pl. a mérleget. A mérleg ugyanis a rá ható ERŐT méri.

A TÖMEG viszont a testre jellemző, és súlytalanságban, a világűrben is ugyanannyi, mint a Földön állva. (Most ne keverjük bele a relativitást.)

Szóval a Holdon a tömeg változatlan, de kisebb a gravitáció nagysága, ezért a súlyerő is kisebb, és kisebb erővel fogja nyomni a mérleget.

> „Egy test SÚLYA nem más, mint a gravitációs ERŐ, ami a testre hat.”

Ez nem igaz. Az űrhajósokat a Föld gravitációs ereje tartja pályán, és mégis, mekkora a súlyuk?

Igen, hozzá kellett volna tennem, hogy a test nyugalmi helyzetében.

Vagy másképpen: az az erő, amivel nyugalmi helyzetben az alátámasztást nyomja.

Csak az a gond, hogy ezekkel a kitételekkel megint megkavarjuk a kérdezőt. Szerintem nem pontos definíciót vár, csak érteni szeretné már végre.

82%-os! Igen a relativisztikus dolgokra gondoltam. Talán nem kellett volna idekeverni azt a dolgot.

A 87%-osnak igaza van. Amikor a Föld körül keringenek az űrhajósok súlytalanok, de mégis hat rájuk a gravitáció. A súlyerő az az erő, amit mi gyakorlunk egy felületre annak a gravitációs vonzása által. Vagyis amíg nem érintjük azt a rendszert, ami a gravitáció vonzást gyakorolja ránk, addig nincs súlyerőnk a rendszerre vonatkozóan. (vagyis nincs súlyunk)

> „Csak az a gond, hogy ezekkel a kitételekkel megint megkavarjuk a kérdezőt. Szerintem nem pontos definíciót vár, csak érteni szeretné már végre.”

És akkor egyszer felmerül majd benne az a kérdés, amit most én tettem fel, mint ahogy 14:21-kor a dokumentumfilmmel kapcsolatban az, amit ő tett fel, és aztán megint magyarázkodjunk?… És akkor se lesz baj, ha kicsit pongyolák vagyunk, a lényeg az, hogy „megértse”, azaz azt mondja, oké, értem?

A dokumentumfilmből is az maradt ki (gondolom feltételezték, a nézők tudják), hogy mi a mérleg működési elve. Hogy az általában nem a tömeget méri közvetlenül, hanem azt feltételezi, hogy a Földön használják súlymérésre, és a mért súlyból a földi nehézségi gyorsulással osztva számolja a ráhelyezett dolgok tömegét. (Részletesebben lásd a 14:26-os válaszban a linken, ahol pont ezt tárgyaltuk ki.)