A mi téridőnkben 4 dimenzió van. Ha valahol más a téridő, akkor az azt jelenti, hogy ott más a dimenziószám?
Tudom, hogy van hasonló kérdés, én is olvastam, és annak hatására merült fel ez bennem.
De én csak konkrétan erre lennék kíváncsi.
válasza:hogy pontoan hány dimenziós a mi téridőnk, arról megoszlanak a vélemények, abban viszont minden elméleti fizikus egyetért, hogy négynél több.
(a leginkább kedvelt számok a 10, 11, 26)
válasza:4 dimenzió, azaz három térbeli, plusz egy időbeli.
Gondolom ezt nem értetted.
egyébként a húrelmélet értelmében extra dimenziók is vannak, az egyik hozzászóló erről írt.
A kérdés az, hogy miben mások a más téridők.
válasza:A dimenziók nem fizikai létezők, hanem matematikai elvonatkoztatások. Tehát valódi világ nem három, négy, vagy akárhány dimenziós, nincsenek dimenziói. A dimenziók a matematikai modell részei. Egy adott rendszer valamilyen természetű szabadsági fokait írják le. De az részben önkényes, hogy hány dimenziót választunk egy elméletben.
A mi makroszkopikus világunk makroszkopikus mozgásainak leírásához három dimenziós metrikus térrel modellezzük a tömegpontok mozgását. A relativitáselméletben másféle metrika szerint, négy dimenzióval lehetséges. A húrelméletben tizenegy dimenzióval, megint másféle metrika szerint (a metrika nem más, mint az, hogy hogyan definiáljuk két pont távolságát). De ez a modell sajátossága, nem a világé.
más:
Mit értesz az alatt, hogy valahol (térben?) más a téridő? Ha a dolgok helyét a téridőben értelmezed, akkor máshol nem lehet más a téridő.
Persze lehet modelleket alkotni más téridőkre is, ami eltér dimenziószámban, vagy metrikában. De ezek közül a legtöbb nem használható a fizikai világ leírására.
Nagyon örülök, hogy írt egy szakember is!
"A felfúvódás elmélete szerint az általunk látott világegyetem csak egy kis téridő-buborék, ami gyors tágulásnak indult az ősrobbanást követően. A kozmosznak azonban más részei is lehetnek ezen a buborékon túl, amiket mi nem láthatunk. Ezekben a régiókban a tér-idő egészen más lehet, valószínűleg nem tartalmaz csillagokat és galaxisokat, amik csak a mi buborékunk adott tömegsűrűségének következtében alakultak ki."
Hogy értelmezendő az, hogy valahol egészen más lehet a tér-idő?
Ha nem tudod egész pontosan, de van erről véleményed, akkor annak kifejtéséért is hálás lennék.
"A húrelmélet egyik furcsa tulajdonsága, hogy feltételezi, hogy az univerzumnak sok dimenziója van, és megjósolja a számukat.
hogyha kiszámoljuk a szükséges dimenziószámot, akkor nem négyet (3 tér + 1 idő), hanem 26-ot, 10-et illetve 11-et kapunk a bozonikus húrelméletben, a szuperhúr elméletben, illetve az M-elméletben.
Ezek a tények komolyan ellentmondanak a megfigyelt eseményeknek. A fizikusok a következő két lehetőség egyikével oldják meg a problémát.
..."
Én nem értek hozzá, de ha a húrelméletnek és az M-elméletnek ahhoz, hogy ne mondjanak ellent a megfigyelt eseményekkel, azt kell feltételezniük, hogy az extra dimenziók nagyon kicsik és magukba hurkolódtak, akkor biztos, hogy ezek nem fizikai létezők?
Nem értek hozzá, de ezt most nem értem.
válasza: válasza:Szerintem az általad idézett cikkben a tér-idő mássága arra vonatkozik, hogy nem szerkezetében, hanem "kinézetében" más, azaz a benne elhelyezkedő objektumok mások, mint amiket mi láthatunk magunk körül, és ezért másféle görbületeket alakítanak ki a téridőben.
"Rendelkezhet azonban hatalmas, nagy tömegű szerkezetekkel, sokkal nagyobbakkal, mint amik a látható univerzumban találhatók"
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2025, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!