A teleszkóppal miért nem lehet látni olyan csillagokat, szupernovákat, amelyek fénye még nem jutott el hozzánk?
válasza:A földön lévő teleszkópokkal azért nem lehet olyan messze "ellátni", mert a föld légköre torzítja a csillagok fényét. Ezért is pislákolnak a csillagok. Különböző sűrűségű légtömegegek eltérítik a fény útját, mert a törésmutatójuk eltérő és nem lehet elég éles képet készíteni róla. A Hubble űrteleszkóp azért lát el a legtávolabbi galaxisokig, mert a levegő nem torzítja a fény útját.
Tehát nem csak a fény terjedési sebessége korlátozhatja a megismerésünket.
De ha mondjuk egy űrteleszkópot elküldenénk a Neptunusz közelébe, és affelől érkezne a fénye egy szupernovának, akkor ez az űrteleszkóp már akkor észlelhetné ezt, amikor a fénye hozzá eljut, függetlenül attól, hogy a fénye mikor jut el a Földre.
Ugye?
válasza:Azért merész kijelentés, hogy a "legtávolabbi" galaxisokig lát le a Hubble... Elég távoliakig inkább :)
Csak egy szemléletes példa:
Szemvizsgálaton vagy, és olvasod a betűket. A jó nagyokat már jó messziről felismered. Aztán egyre kisebb betűket látsz, és eljutsz arra a szintre, amikor már nem tudod elolvasni, mert olyan apró. Ha még tovább megyünk a történetben, akkor mi van, ha az adott táblán mikromilliméteres "betűnagysággal" is van szöveg vésve? Te azon a területen tök fehérnek látod a táblát, nem is sejted, hogy ott van valami. Pedig ott van. Csak nem elégséges a "felbontás", az egy négyzetcentiméterről hozzád jutó információ.
Ugyanez nagyban. Kinézel az "égboltra", és látod az univerzumot. Aztán ha fogsz egy távcsövet, akkor már "nem látod az egészet", mert a távcső csak egy részét mutatja meg, de azt részletgazdagabban. Aztán fogsz egy nagyobb távcsövet, az még kisebb szegmenst mutat, de még részletesebben. Egy Hubble-méretű távcsővel meg már elég kicsi részt tudsz ahhoz vizsgálni, hogy ott "eltérő fényforrásokat" kereshess.
válasza:A teleszkóp egy lencse, fotonokat gyűjt egy pontba. A messze látás (a sima távcső esetén is) úgy történik, hogy a teleszkópra eső fotonokat a teleszkóp (távcső) fókuzsálja, összegyújti, azaz a korlátozott képességű emberi szem számára láthatóvá teszi.
A teleszkóp csak azt a fotont tudja fókuszálni, ami elérte a lencséjét. A távolabbra látás nem azt jelenti, hogy olyan dolgokat láthatunk amik nincsenek ott (de majd egyszer ott lesznek), hanem hogy olyan dolgokat láthjatunk meg, amik túl mesze vannak, ezért túl diverz fotonnyaláb érkezik róluk, amit a szemünk nem érez.
Tehát ahhoz hogy vizsgálni tudjuk, nem a róla érkező fotonnak kell a viszgálható távolságba esnie, hanem magának az objektumnak. Az objektumról érkező fotonok sorozatának (azaz a fénynek) az objektív lencséjénél kell lennie. Ugyanis a felrobbant szupernóváról érkező foton, ami még nem ért ide, nem küld a lencsére elő-fotont, amit a teleszkóp érzékelhetne.
Ha egy teleszkópot elküldesz egy képzeletbeli felrobbant szupernóva irányába mondjuk 1 fénypercnyit, akkor a teleszkóp csakugyan 1 perccel előbb fogja észlelni a robbanást. Csakhogy ebből semmi hasznod nem lesz, mert a teleszkóp jelei nem képesek a fénynél gyorsabban leérni a Földre, azaz a teleszkóp által észlelt jel pont akkor érkezik meg hozzád, amikor magának a szupernóvának a fénye.
Köszönöm a válaszokat!
Főleg az utolsó hozzászólóét.
"A távolabbra látás nem azt jelenti, hogy olyan dolgokat láthatunk amik nincsenek ott (de majd egyszer ott lesznek),"
Én nem így értelmeztem a távolabbra látást, hanem úgy, hogy ennek révén elláthatunk olyan távolra, ahova már az előtt beérkezik a szupernova fénye, hogy e fény a Földre ért volna.
De már látom, hogy a távcső nem így működik.
Még egy kérdésem lenne az utolsó hozzászólás kapcsán.
"Tehát ahhoz hogy vizsgálni tudjuk, nem a róla érkező fotonnak kell a viszgálható távolságba esnie, hanem magának az objektumnak."
Ezt hogy értsem?
válasza:"Tehát ahhoz, hogy vizsgálni tudjuk, nem a róla érkező fotonnak kell a vizsgálható távolságba esnie, hanem magának az objektumnak."
Értelmezzünk: először nézzük mit ért a "vizsgálható távolság " kifejezés alatt. Egyrészről azt a távolságot, amelyről még elegendő foton érkezik az érzékeléshez (ez amegfelelő érzékenység mellett lehet akár egy foton is), másrészről - és ez a lényegesebb - azt a távolságot, amit az objektum által kibocsájtott foton meg tudott tenni a kibocsátás pillanata, és a vizsgálat pillanata között, fetéve, hogy az objektum és a vizsgálat helye közti távolság kisebb ennél. Más szavakkal: volt-e ideje a fotonnak az objetumról (a kibocsájtás pillanatától) odaérni a vizsgálat helyéhez (a vizsgálat pillanatáig). Ha a vizsgálat (megkísérlésének) pillanatában a távolság nagyobb az objektum és a vizsgálóhely között annál, mint amit a foton befuthat a kibocsájtás pillanata és vizsgálat (megkísérlésének) pillanata között, nem lesz detektálható az objektum. Ilyenkor még kivül van a "vizsgálható távolságon".
Nézzük mit ért a "nem a róla érkező fotonnak kell a vizsgálható távolságban lennie" kijelentés alatt. Ezen nincs mit cifrázni, valóban a foton ott van a vizsgálat helyén, a vizsgálat pillanatában. Mert ha nem nincs mit detektálni.
"Tehát ahhoz hogy vizsgálni tudjuk, nem a róla érkező fotonnak kell a viszgálható távolságba esnie, hanem magának az objektumnak."
Nézd, nekem ez a mondat úgy tűnik, mintha azt jelentené, hogy:
ahhoz, hogy viszgálni tudjuk, nem a fényének kell vizsgálható távolságba esnie, hanem magának a fényt kibocsájtó dolognak.
De ez így hülyeség, ezért nem értem.
Hiszen pl a szupernovák nem közelednek felénk, csak az általuk kibocsájtott fény.
válasza:Az az érzésem, te a "vizsgálati távolság" kifejezést összekevered a "vizsgálat helyével". Szólj ha tévedek.
Persze, hogy a fény jön, és "csapódik be", nem pedig az objektum, amelyről indult. Szép is volna...hopp egy szupernova... :D
Az, hogy az objektumnak vizsgálható távolságba kell esnie, az csak annyit jelent, hogy nem lehet olyan messze az objektum, ahonnan már nem ér el hozzánk a fénye?
Tehát nem eshet 13,7 milliárd fényéven kívülre?
További kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!