Mennyire érdemes kollagént fogyasztani?

A C v.t külön szedendő.

Nekem a napi 5000 mg kollagén fogyasztása nagyon is bejött ízületi fájdalmakra. Egy aktív sportoló ajánlotta a készítményt, neki térdfájdalmat mulasztott el.

Én igencsak szkeptikus vagyok a kollagénfogyasztással kapcsolatban.

Emésztés után aminosavakként szívódik fel a tápcsatornából. (Emésztés nélkül meg nem szívódik fel sehol, szóval külsőleges kémben csak reklámszöveg)

De ezek az aminosavak amúgy is jelen vannak a testben az általános fehérjefogyasztás révén.

Fiatalkorban akkor is épül a kollagén, ha vegetáriánus az illető (pl India, budhista területek). Öregkorban megy akkor is ráncos leszel (gyenge/kevés kollagén a bőrben), ha csak kollagénen/ csirkelábon élsz. Ez inkább a test saját belső folyamatain múlik.

Miért pont kollagénné épülnének a kollagén aminosavai?

'19:26 pl. így csak anekdotális bizonyíték, egy subijektív élmény. Lehet pl. placebó.

Persze én is csak mechanisztikus oldalról tudok beszélni, lehet bonyolultabb az egész.

Jó lenne találnunk egy tanulmányt lehetőleg nagy létszámú résztvevővel, gyanús szponzorok nélkül :D

Hozzáteszem, hogy nem foglalkoztam a témával.

Ez így azért önellentmondásos, mivel az emésztés szükségességére hivatkozik és cáfolatnak szól az emésztés nélküli külsőleges krémek esetére:

"Emésztés nélkül meg nem szívódik fel sehol, szóval külsőleges kémben csak reklámszöveg"

A harmadik bekezdés pedig részben igaz, viszont a szervezet előállító képességei eltérnek és némi pótlás jó lehet egy ízületi probléma esetén. Valamint, hogy miért pont kollagénné épülnének az emésztésből keletkezett aminosavak? Ha van belőle némi többlet, akkor az meg a szervezetben mindenhova ahol az szükséges, a bőr táplálásához és az ízületekhez is.

Vannak esszenciális és nem esszenciális aminosavak - mint ahogy az közismert. Többnyire csak az esszenciálisakat említik ami részben érthető.

Lényegében minden aminosav fontos és hasznos. Az esszenciális aminosavak azért fontosabbak, mert nem tudja a szervezet előállítani. A nem esszenciális aminosavakat elő tudja a szervezet állítani, ha jól működik és ha a táplálék megfelelő minőségű és mennyiségű, de ettől még nem lesznek kevésbé fontosak a nem esszenciális aminosavak sem.

- Amino Acid (AA)

- Essential Amino Acid (EAA)

- Non-Essential Amino Acid (NEAA)

National Library of Medicine

"A „táplálkozási szempontból nem esszenciális aminosavak” étrendi esszenciális része állatok és emberek számára"

"Bevezetés

"

"Régóta feltételezték, hogy a NEAA-t elegendő mértékben szintetizálják állatokban és emberekben ahhoz, hogy kielégítsék a maximális növekedés és az optimális egészség szükségleteit. 10 – 13 Azonban semmilyen kísérleti adat nem támasztja alá ezt a feltételezést. 2"

"Ennek a cikknek a fő célja, hogy rávilágítson az újonnan megjelent bizonyítékokra, miszerint az állatoknak és az embereknek táplálkozási igényük van a NEAA-ra, hogy támogassák maximális növekedésüket, fejlődésüket és laktációjukat, valamint optimális szaporodásukat, egészségüket és jólétüket."

"Következtetés"

"Az AA hagyományos besorolása EAA-ként vagy NEAA-ként kizárólag az állatok és az emberek növekedésén vagy nitrogénegyensúlyán alapult. Nagy mennyiségű bizonyíték utal arra, hogy ennek az évszázados koncepciónak jelentős korlátai vannak a fehérjetáplálkozásban, így a tápanyag-felhasználás hatékonysága a haszonállatok és az emberek esetében viszonylag alacsony marad, annak ellenére, hogy sok erőfeszítést tesznek az EAA étrendi követelményeinek megállapítására. Bár köztudott, hogy minden szervezetnek metabolikus szükséglete van az összes proteinogén és egyéb fiziológiailag fontos AA iránt, az állatok és az emberek étrendi NEAA-szükségletét nagyrészt figyelmen kívül hagyták az állattenyésztésben és az emberi egészségben. Az AA biokémiájának és táplálkozásának új fejlesztései alapján azt javasoljuk, hogy az emlősök, madarak és halak táplálékkal rendelkezzenek az összes NEAA-ra az optimális növekedés, fejlődés, laktáció, szaporodás és egészség érdekében. Ez az új paradigmaváltás a táplálkozásban mára a „táplálkozási szempontból nem esszenciális AA” étrendi esszenciális jelentőségének felismeréséhez vezetett az állatok és az emberek számára."

[link]

És a kérdésedhez közvetlenül kapcsolódó publikáció. Bár kicsit hosszabban idézem, de röviden a fehérjék és kollagén bevitelt vizsgálták az izom és kötőszövet (pl ízület) hatásaiban. A megállapítás azt mutatja, hogy a fehérjebevitel jótékony az izmoknak, de kevésbé hatásos az ízületeknek, kötőszöveteknek és a fehérjebevitel nem hatékony az ízületek számára. Ennek oka a glicin és/vagy prolin hiánya, így a kollagén bevitel a kötőszövetek számára előnyösebb, mint az étrendi fehérje fogyasztás.

Oxford University Press

A kollagén fehérje bevitelének hatása a váz- és izomrendszeri kötőszöveti átalakulásra: narratív áttekintés

"Absztrakt"

"A kollagén az extracelluláris kötőszövet központi szerkezeti összetevője, amely rugalmas tulajdonságokat biztosít a szöveteknek."

"Az étrendi fehérjebevitel növeli az izomfehérje szintézis sebességét."

"Ezzel szemben a legújabb bizonyítékok azt mutatják, hogy a fehérjebevitel nem növeli az izom kötőszöveti fehérjeszintézisét. Az izom kötőszöveti fehérjeszintézisének növekedésének hiánya a fehérje lenyelése után a glicin és/vagy prolin elégtelen ellátásával magyarázható. Az étrendi kollagén nagy mennyiségű glicint és prolint tartalmaz, ezért azt javasolták, hogy biztosítsa a kötőszöveti fehérjeszintézis elősegítéséhez szükséges prekurzorokat. Ez a szakirodalmi áttekintés átfogó értékelést ad a jelenlegi ismeretekről az étrendi kollagénfogyasztás javasolt előnyeiről a kötőszövet-átalakítás serkentésére az egészség és a funkcionális teljesítmény javítása érdekében."

"A kollagén szerkezete /"

"A kollagén elsősorban az ECM szerves alkotóelemeként működik különböző szövetekben. A kollagén mindenütt jelen van a különböző szövetekben, és az összes testfehérje körülbelül 25–30%-át teszi ki. Legalább 28 különböző típusú kollagénfehérjét azonosítottak. 34 , 35 Azonban az I., II., III. és IV. típusú kollagén a legelterjedtebb a mozgásszervi szövetekben. 36"

"KÖVETKEZTETÉSEK /"

"Az izom-csontrendszeri kötőszöveti hálózatok állandó átalakulási állapotban vannak. A gyakorlatok növelik az intramuszkuláris kötőszöveti fehérjeszintézis sebességét, bizonyítva, hogy a kötőszöveti fehérje magas szintű plaszticitással rendelkezik. Annak ellenére, hogy az étrendi fehérje anabolikus tulajdonságai az izomszövetek átépülését befolyásolják, egyetlen tanulmány sem igazolta, hogy az étrendi fehérjebevitel milyen hatással lenne a kötőszöveti szintézis sebességére. Ezek a vizsgálatok azonban csak a kötőszöveti fehérjeszintetikus választ értékelték az esszenciális aminosavak és a tejfehérje bevitelére. Felmerült, hogy a kollagénből származó fehérjeforrások, például a kollagén peptidek vagy a zselatin fogyasztása alkalmasabb lehet a kötőszöveti fehérjeszintézis serkentésére. A kollagén eredetű fehérjék bőséges mennyiségű glicint és prolint tartalmaznak, ami elősegítheti a kötőszöveti fehérjeszintézis sebességének növekedését."

[link]

[link]

[link]