Ha azt olvassuk, hogy egy galaxis tőlünk X fényévre van, akkor ezt hogy kell értelmezni?

Nem lehet, hogy a 13 milliárd fényév távolság pusztán annyit jelent, hogy ha a két objektum (csillag képe és a bolygónk) között nem lenne tágulás mostantól, akkor onnan a fény hozzánk 13 milliárd év alatt jutna el?

Vagyis hogy pusztán 13 milliárd x 9,4605 billió kilométer?

Természetesen nem várok választ mindegyik észrevételemre.

Tulajdonképpen majdnem mindegyikben egy gondolatmenet van különbözőképpen elmondva.

"Pl. azt olvasnám, az Y csillag és a Föld távolsága 10 milliárd fényév.

4. Ezt hogyan értelmezzem?

Úgy hogy a képe most 10 milliárd fényévnyire van, vagy úgy, hogy a valóságban ennyire van?

Úgy, hogy az a kép (amit most látsz) 10 milliárd éve, 10 milliárd fényév távolságban kelekezett. "

Ennek az álláspontnak a tarthatatlanságát kívántam bizonyítani végig, különböző módon.

És tulajdonképpen az egyik általad belinkelt része is bizonyítja, hogy ez nem lehet jó.

Idézem:

"A mozgásért felelős szerkezeteket olyan távolságba tolta ki a felfúvódás, hogy becslésem szerint több százmilliárd fényévnyire lehetnek, amit a legmodernebb távcsövekkel sem láthatunk, mert az általuk kibocsátott fény nem képes elérni minket" - taglalta Kashlinsky."

[link]

Ez az általad felvázolt logika szerint azt jelentené, hogy az említett dolgok több százmilliárd éve több százmilliárd fényév távolságban voltak.

Beláthatóan nem jó ez a logika.

Egyébként ettől függetlenül hálás vagyok neked, mert az által, hogy a vitával gondolkozásra sarkalltál, és hogy érdekes honlapokat linkeltél be, olyan felismerésekhez jutottam, amilyenekhez egyébként nem jutottam volna.

(Ezek a felismerések csak az én szempontomból újak.:))

Még egy megjegyzés.

"Az igazi meglepetés 10 órával később ért minket, amikor az adatok részletes elemzése alapján kiderült, hogy az eddigi legtávolabbi gamma-felvillanást találtuk meg, valamint a harmadik legtávolabbi objektumot a Világegyetemben. Még elképzelni is nehéz: majdnem 13 milliárd éve utazó fotonokat érzékeltünk.

Honnan tudjuk a fotonok korát? Nos, erre viszonylag egyszerű a válasz. Einstein (és Friedmann, meg sok más kutató) óta tudjuk, hogy egy táguló Világegyetemben élünk, ráadásul azt is tudjuk, hogy a Világegyetemben utazó fotonok is tágulnak, azaz azoknak is nő a hullámhossza, egyre vörösebbek lesznek. Ránézve egy objektum színképére pillanatok alatt meg tudjuk mondani, hogy mennyit nőtt a hullámhossz (mekkora a vöröseltolodása az objektumnak), hiszen a színképben vannak nagyon jellegzetes struktúrák, amikről tudjuk, hogy hol kellene lenniük."

[link]

Ez alapján ha észleljük egy szupernova fényét, akkor megmérjük, hogy mióta utazik, és ahány éves, annyi éve utazik, azaz ahány éves, annyi fényév távolságra van tőlünk a feltűnési pontja.

Tehát ha a fényév távolságot a Földhöz viszonyítva határozzuk meg, akkor a fényév a Föld jelenlegi helyzete és valamilyen fény feltűnési pontja közti távolságra vonatkozik.

Tehát nem a fényt kibocsátó objektum becsült helyére, sem a fény látszólagos helyének távolságára, hanem a fény feltűnési pontjának jelenlegi távolságára.

Ez a rész zagyva lett:

Ez alapján ha észleljük egy szupernova fényét, akkor megmérjük, hogy mióta utazik, és ahány éves, annyi éve utazik, azaz ahány éves, annyi fényév távolságra van tőlünk a feltűnési pontja.

Helyesen:

Ez alapján ha észleljük egy szupernova fényét, akkor megmérjük, hogy mióta utazik, ahány éve utazik, annyi éves, ahány éve utazik, annyi fényév távolságra van tőlünk a feltűnési pontja.