Hogyan kell értelmezni a 'végtelen' kifejezést az adott kémiai (és fizikai) leírásoknál/törvényeknél/ábráknál stb? Konkrétumok lejjebb.

Számtalanszor találkozok azzal a kémiában, hogy pl. az atompályák, kvantumszámok tárgyalásánál 'az atom végtelen távolságból az adott atompályára lép'. Vagy pedig 'két töltéssel rendelkező részecske potenciális (=helyzeti) energiáját nullának tekintjük, ha a köztük levő távolság végtelen' (fizikai kémia könyv, bevezetés). Továbbá analitikai kémiánál az adott spektrumvonalak 'végtelen keskenyek'. Entrópia elméletének magyarázatánál az egyik test tömege végtelenül kis értékkel nagyobb, mint a másiké. És sorolhatnám még.

Középiskolát el lehet végezni anélkül h ezeket tudnád mi micsoda, de egyetemen már nem ártana érteni. Valaki légyszi világosítson fel (jelenleg a fizikai kémiás példa lenne a legaktuálisabb).