Hogyan mérhetjük meg egy gombostű tömegét?

Mérleggel. :-)

De mivel ilyen kis tömeget pontosan megmérni nem egyszerű dolog, sokkal jobban jársz, ha leméred 100, vagy 200, vagy 500 db tű tömegét, és osztod 100-zal, 200-zal, 500-zal.

Minél többet mérsz le, annál pontosabban tudod meghatározni az 1 db tű tömegét, viszont annál több türelemre van szükséged a számlálgatáshoz.

Hát… Márpedig ha tömeget mérsz, azt valamilyen mérleggel teszed.

Amúgy én azt javaslom, hogy ha van sok egyforma gombostű (márpedig szokott lenni), akkor fogj belőle 100-at, és annak mérd meg a tömegét. Vagy tegyél egy két karú tálas mérleg egyik tálába egy fél dekás súlyt, és számold meg, mennyi gombostű tart vele egyensúlyt. Mindkét esetben egy-egy osztás után meglesz egy tű tömege.

Bocs, de ne nezd mar elore hulyenek a valaszolokat. A legkezenfekvobb valasz a merleg, en legalabbis rogton vinnem es tennem a merlegre, pedig doktorim is van. Szoval a merleg nem _rossz_ valasz, csak esetleg nem az _egyetlen_ lehetoseg, illetve nem az, ami neked kell. (Amugy tudom, hogy a merleg sulyt mer es nem kozvetlenul tomeget, de tomeget kozvetlenul merni nagyon komplikalt.) Szoval a kerdes nem bunko megfogalmazasa az volna, hogy:

„A merlegen kivul milyen lehetosegek vannak egy gombos tu tomegenek megmeresere?“

Az is sokat segitene, ha megtudnank, mit is tartalmaz a hatodikos fizika, mert nyilvan azon belul kene a lehetoseget keresni. Tudod nekem mar kicsit regen volt a hatodik osztaly.

Amugy az elvi lehetosegek:

- Merleg. (Ha nincs eleg preciz merleg, akkor megmerni egy szazas csomagot, es elosztani.)

- Torzios inga keszitese.

- Beleejteni ismert magassagbol valamilyen esescsillapito habba, es megmerni, hogy mennyi ho keletkezett.

- Felvinni az urbe, felgyorsitani valamilyen ismert sebessegre es megmerni, hogy mindehhez mennyi energia kellett. Ugyanez maskent: ismert energiaval meglokni, majd megmerni a sebesseget.

- Ha ismert a surusege, akkor megmerni, hogy mennyi vizet szorit ki (vagyis terfogatmeres).

Biztos van tobb is meg.

Bármilyen fizikai törvényt, jellemzőt alapul lehet venni, aminek a képletében szerepel a tömeg. Ha a képletben szereplő összes paramétert ismered, akkor ki lehet számolni a tömeget.

Klasszikusan a mérlegek az F = m*g összefüggést használják fel, így m = F/g. Az g ismert. Az F meg mérhető, mondjuk egy rugó megnyúlásával – F = k*x –, csavarodásával – , így a mérleg egy olyan hosszúságot, vagy szöget jelenít meg, ami a tömegtől függ csak, és ami szépen beskálázható.

De bármilyen összefüggés megteszi.

Pl. a sűrűség: ρ = m/V. Ergo m = ρ*V. Ha ismert a sűrűség és a térfogat, akkor a tömeg meghatározható. A tömeget pl. lehet vízkiszorítással mérni, így megint hosszúsággá alakítható a téglatest V = a*b*c képlete alapján.

Viszont tulajdonképpen így csináltunk egy mérleget. Jó, nem súlyok összehasonlításával, vagy rugó megnyúlásával működik, de mérleg, hiszen tömeget mér.

Vagy használhatjuk az E = 1/2 m * v² képletet is. Ha ismert a test sebessége, és a megállásával keletkező energia, a tömeg megint csak kiszámolható. Viszont ezzel is csináltunk gyakorlatilag egy mérleget.

Szóval a „mérleggel” válasz minden esetben helyes, és máshogy nem is lehet mérni. Ha valamilyen módon méred a tömeget, azzal alkottál egy mérleget. Magyarán nem jól lett a kérdés feltéve. Pontosan milyen módon tilos a feladatban a tömeget mérni? Mert a „mérleg”, mint fogalom nem egy egzakt, jól definiált fogalom.

"Mérleg, mint konyhamérleg, embermérleg, ékszermérleg...stb"

Nyilvan mindig olyan muszert hasznalunk, ami az adott merendo dolog meresi tartomanyanak megfelel. Embert szobamerlegen, lisztet konyhai merlegen, gombostut mondjuk vegyszermerlegen vagy patikamerlegen. Nalatok is biztos van a kemia szertaraban.

Azt nem mondtad, hogy meg is akarod merni, csak azt kerdezted, hogy hogyan lehet. Amugy ha tenyleg meg akarod merni, akkor en nem javaslom a terfogatmerest, azt se nagyon tudod otthon megcsinalni.