Hol van a sztromatolitok által termelt rengeteg hidrogén?

Hélium sincs a levegőben, pedig az is folyamatosan belekerül, pl. a földgázból.

A hélium, és főként a hidrogén nem csak felszáll mert sokkal könnyebb gáz, hanem az atomjaik, molekuláik sokkal gyorsabban mozognak, relatíve sokkal-sokkal nagyobb arányban érik el a szökési sebességet.

[link]

Ezért évmilliók alatt eltűnnek a Föld légköréből, a többi, nehezebb gázok pedig itt maradnak.

Javítsatok ki ha tévedek, de a fotoszintézisnél a hidrogén nem szabadul fel elemi formában, hanem beépül a szerves vegyületekbe. A fotoszintézisnek több típusa is van, de a legelterjedtebb oxigéntermelő fotoszintézisre jellemző a vízbontás, és ennél biztosan tudom, hogy a hidrogén a szerves vegyületekbe kerül. Más típusok más elektrondonort használnak, de ott sem tudok róla, hogy hidrogén képződne, sőt, egyes baktériumok épp a hidrogént használják a folyamatban elektrondonorként.

[link]

De ha képződött is a folyamat során hidrogén, az egyrészt a kis sűrűsége miatt a világűrbe távozhatott (ahogy az első válaszoló is írja), de például a hidrogén oxidáló baktériumok is képesek felhasználni az elemi hidrogént. (Egyébként tüzeknél, villámoknál a szabad hidrogén el is reagálhat a légkör oxigénjével).

[link]

[link]

Sikerült összezavarnod, össze-vissza számolgattam egy fél óráig, mint egy hülye, aztán persze akkor esett le, hogy értelmetlenül számoltam, amikor már épp letettem az egészről. :)

Abban igazad van, hogy a fotoszintézis során keletkező oxigén vízbontásból származik. Most nézzük meg a fotoszintézis összesített egyenletét (glükóz képződése esetén):

6 H2O+ 6 CO2 = C6H12O6 + 6 O2

Rögtön feltűnhet, hogy több oxigénatomot tartalmaznak az oxigénmolekulák, mint amennyi a vízmolekulákban van. Hogy lehet ez? Nos, a fényszakaszban a vízbontás során keletkező hidrogénatomok NADP szállító molekulára kerülnek, majd felhasználódnak a Calvin-ciklusban (sötét szakaszban). Itt részben szerves anyagokba (pl. glükózba) épülnek be (ahogy az egyenletből is látszik), részben pedig... vízmolekulákba kerülnek! Rögtön megfeleztük a hiányzó hidrogénmennyiséget.

A hidrogén egy része biztos, hogy az élőlények szerves anyagaiba épült be. Más része a fosszilis szénhidrogénekben található. A kőszén ugyan nem tartalmaz szénhidrogént, de ha feltételezzük, hogy szénhidrátokból alakult ki, a képződése során nem szabadult fel hidrogén, hiszen a szénhidrátok pont 2:1 arányban tartalmaznak vizet és oxigént. Egyszerűsítve ez történhetett:

C6H12O6 -> 6 C + 6 H2O

Ugyanakkor a szerves anyagok, amiből a kőszén létrejött szintén fotoszintézissel jöttek létre, azaz a képződésük során szintén szabadult fel oxigén.

Kicsit utána számoltam a dolognak, és elismerem, a szükséges mennyiség töredékével tudtam elszámolni, de ezt okozhatja a becslések pontatlansága is. Ha akarod átküldöm a számításaimat.

"Szóval egy jó rész beépült..."

Szóval, amennyiben helyesen tudom, a vízből származó összes hidrogén szerves vegyületekbe épül.