Kezdőoldal » Tudományok » Természettudományok » Két gravitációs hullám találko...

Két gravitációs hullám találkozásából lehet fekete lyuk? De miért?

Figyelt kérdés

2014. okt. 12. 02:15
1 2
 11/17 anonim ***** válasza:

10#


Közönséges anyag hullik bele, azaz közönséges anyag alkotja, lényegtelen hogy milyen sűrű. Ez a közönséges anyag határozza meg a lyuk tömegét. De kérlek cáfolj rá. Miért van tömege a feketelyuknak ha abban a szingularitásban nem anyag van?

2015. máj. 6. 19:08
Hasznos számodra ez a válasz?
 12/17 anonim ***** válasza:

#11


Már elmondtam, hogy a szingularitás mérete egyetlen pont, illetve forgó lyuk esetén egy gyűrű. De a lényeg, hogy nincs három dimenzióban kiterjedése, azaz nulla térfogatú, ezért hívják szingularitásnak. Ekkor az anyag sűrűsége formálisan végtelenné válik.


Neked ez közönséges anyag? A közönséges anyagnak alkotórészei vannak meg szerkezete, amelyeket az alkotórészek közti erőhatás is meghatároz. De a szingularitásnak nincs szerkezete. Csak tömege, meg esetleg elektromos töltése.

2015. máj. 6. 20:57
Hasznos számodra ez a válasz?
 13/17 anonim ***** válasza:

Igen, közönséges anyag, csak extrém módon összepréselve. Ettől még nem lesz másfajta anyag. Ha téged összepréselnénk ennyire, akkor is ugyanaz az anyag alkotna, csak annak valami extrém megjelenése.


Egyébként, amennyiben az időtorzulás olyan extrém mértékben is ugyanúgy megvalósul, ahogy "normál" körülmények között, akkor a feketelyuk nem pont, sőt. A feketelyuk egy tökéletesen sima égitest, pontosan az eseményhorizont mentén. Végtelen idő múlva valószínűleg összehúzná magát valamiféle ponttá, amennyire csak az univerzum lehetőségei engedik az anyagot összepréselni, de bármely időpillanatot nézel, a feketelyuk belül bizony égitest, amely a végtelen lelassult időben roskad össze.

2015. máj. 6. 21:52
Hasznos számodra ez a válasz?
 14/17 anonim ***** válasza:

Mókás, amikor fizikához nem értő emberek bizonygatják, hogy mi hogy van a fizikában.


Már egy fehér törpe sem közönséges anyagból, hanem ún. elfajult anyagból áll, egy neutroncsillag meg pláne nem közönséges anyag.


Az egyetlen pontba összepréselődő anyag pedig a nem közönséges anyag non plus ultrája, mivel végtelen a sűrűsége, nincs belső szerkezete, nincsenek alkotórészei, csak pár paramétere marad meg, mint tömeg meg töltés. A gyengébbek kedvéért: ha egy fekete lyukba dobok egy kiló vasat meg egy kiló fát, akkor mindkét esetben annyi történik, hogy a fekete lyuk tömege egy kilóval nő. De sem a vas, sem a fa anyagi szerkezete nem örződik meg, a lyuknak pusztán egyetlen fizikai paramétere változik meg, a tömege. A "tömeg" pedig nem azonos az "anyag" fogalmával. Az a tény, hogy a fekete lyuk közönséges anyagot szippant be (hiszen mi mást szippanthatna be?), illetve abból keletkezett, nem azt jelenti, hogy maga is abból áll.


"Egyébként, amennyiben az időtorzulás olyan extrém mértékben is ugyanúgy megvalósul, ahogy "normál" körülmények között, akkor a feketelyuk nem pont, sőt. A feketelyuk egy tökéletesen sima égitest, pontosan az eseményhorizont mentén. Végtelen idő múlva valószínűleg összehúzná magát valamiféle ponttá, amennyire csak az univerzum lehetőségei engedik az anyagot összepréselni, de bármely időpillanatot nézel, a feketelyuk belül bizony égitest, amely a végtelen lelassult időben roskad össze."


Azt hiszem, nekem nem kell megvédenem a fizikát az ilyen kijelentésektől, hiszen aki némileg ért az általános relativitáselmélethez, az pontosan tudja, hogy mondjuk a Schwarzschild-téridőben az eseményhorizonton belül nincs semmi, ami anyagi volna, csak a puszta téridő, amely egy központi szingularitásban torzul el a végtelenségig.


Továbbá azt is tudja, hogy az eseményhorizont közelében történő végelen lelassulás egy látszólagos jelenség, amely a külső megfigyelő számára van így - ezért is nevezik az eseményhorizontot koordináta szingularitásnak és nem valódi szingularitásnak, amely utóbbi a fekely lyuk közepén található. Viszont az a megfigyelő (vagy az egykori csillagból származó anyagdarab), aki az eseményhorizont felé tart, az bizony simán át tud haladni rajta véges idő alatt, számára semmilyen lelassulás nem következik be, és ezután már az égvilágon semmi sem menti meg őt attól, hogy belezuhanjon a szingularitásba. Ami mi is? Egyetlen pont, nem egy kiterjedéssel rendelkező valami.


Akinek az új, az szokja meg a gondolatot, vagy vegyen elő egy általános relativitásról szóló tankönyvet.

2015. máj. 7. 10:52
Hasznos számodra ez a válasz?
 15/17 anonim ***** válasza:

"Ekkor az anyag sűrűsége formálisan végtelenné válik."


Tehát az anyag válik sűrűvé. De attól még anyag lesz.


Az ősrobbanás mindazt az anyagot tartalmazott, ami most körbe vesz, nyilván nem ugyan olyan volt a szerkezete mint a ma ismert anyagi szerkezet. A kezdetekkor az anyag mint energia létezett, később mint plazma...stb. Tehát az anyagnak különböző megnyilvánulásai vannak amit a sűrűsége határoz meg. ( halmazállapot)


Gondolom az okozza a félre értést, hogy a szingularitás egy pont( plank hossz) méretű.. Na most a tér is torzult ebben az extrém környezetben, nem mondhatjuk hogy az anyag itt vagy ott van. Ami neked egy pont az lehet hogy egy részecskének végtelen nagy.

2015. máj. 7. 10:54
Hasznos számodra ez a válasz?
 16/17 anonim ***** válasza:

"Tehát az anyag válik sűrűvé. De attól még anyag lesz."


Nem sűrűvé válik, hanem végtelen sűrűségűvé. Végtelenek pedig a fizikában nincsenek. Ergo amit kapsz, az nem anyag. Megfogni sem tudnád. Csak a tömeg marad. A végtelen görbületű téridő.


"Az ősrobbanás mindazt az anyagot tartalmazott, ami most körbe vesz, nyilván nem ugyan olyan volt a szerkezete mint a ma ismert anyagi szerkezet."


Ez egy semmitmondó feltételezés egy olyan állapotról, amiről jelenleg még elég keveset tudunk. Az biztos, hogy a mostani értelemben véve nem beszélhetünk anyagról a kvark-gluon plazma állapot előtt.


"Gondolom az okozza a félre értést, hogy a szingularitás egy pont( plank hossz) méretű."


Nem. Az okozza a félreértést, hogy a szingularitás valóban matematikai értelemben vett pont méretű. Nem Planck-hossz méretű, hanem nulla méretű. Mivel a kvantumgravitációt még nem találta föl senki, ezért egyelőre hanyagoljuk az ilyen kijelentéseket. Az olyanokat meg pláne, hogy ami nekem egy pont, az egy részecskének végtelen nagy, mert ez sem jelent semmit.

2015. máj. 7. 11:07
Hasznos számodra ez a válasz?
 17/17 anonim ***** válasza:

Maradjunk a témánál, és ne a szavakat elemezzük, mert végtelen nem létezik a fizikában


Ez egy teljesen helyes megállapítás, csakhogy ha valami a végtelenhez tart azt nevezzük inkább végtelennek, így prktikusabb. Ha a plank hosszúságot nézzük, vagy a plank időt, vagy a világegyetem nagyságát, akkor beszéljünk végtelenről, ugyanis ezek olyan mértékek amik vagy annyira kicsik vagy annyira nagyok, hogy a számunkra a végtelen kicsi vagy nagy a megfelelő kifejezés. A világegyetem végtelen? Ha azt vesszük alapul, hogy tágul, és a mi megfigyelésünk szempontjából gyorsabban mint c akkor nyugottan megállapíthatjuk, hogy végtelen. Nem azért mert olyan nagy, hanem azért mert akármi akármelyik irányba halad, terjed, a sebessége nem elég, hogy megközelítse a peremét, vagy elhagyja azt. Én is felvetettem már, hogy az univerzum egy adott pillanatban meghatározható nagyságú, de mivel ehhez az univerzumon kívülre kéne kerülnöm, hogy megmérjem a m^3 ét ezért végtelennek tekinthető. Ráadásul ott van az is , hogy hogy lehet végtelen valami, ami egyre csak növeli méreteit? Hát pont azért amit előbb írtam. Ez inkább filozófia mint fizika.


A sűrűség és valaminek a sűrűsége ugyan az a fogalom. A leves sűrűségét két szempontból értelmezhetem. Milyen messze vannak egymástól a tányérban lévő atomok, vagy milyen gyakorisággal rendeződik el a borsó a borsó levesben. A kettő ugyan az, ha halmazként tekintünk rá a leves eleme a tányérnak a tányér a levesnek.


Ha részecskékről beszélünk a f.ly. Ban a részecske eleme a szingularitásban, a részecskék alkotóelemei pedig a részecskéknek. Persze kérdés, hogy a részecskék meddig bonthatók még kissebb elemekre, és hogy ezek milyen sűrűn alkotják a részecskét( olyan apró dolgokról beszélünk ügye amik még talán a plankhossznál is kissebbek , de erre később kitérek).


Hogy ne lenne értelme annak amit írok? Annak, hogy a sűrűség megváltozásával az anyag anyag marad? Amikor a levegőt sűríted, a levegő egyre inkább nem levegő? Tömeggel leginkább anyag tud rendelkezni, és mivel a f.ly. Nak is van tömege, ezért anyag van benne, azaz anyag alkotja.


Képzeljük el, hogy egy atom akkora mint egy kosárlabda...tegyünk ilyen atomokat egy ládába, és nyomjuk össze jól egy présgéppel. Mi történt? Kidurrantak a kosárlabdák, és kissebb helyet foglalnak. Megváltozott az alakja, térfogata, szerkezete, de attól még anyag maradt. Felismerhető, hogy mi volt, megmaradtak a pöttyeik, csak kisebb helyet foglalnak az egyes labdák. Ha nem így lenne nem léteznének megmaradási törvények, konkrétan az idetartozó megmaradási törvény az információ megmaradása. A saját rendszerében ez nem számítana, de mivel egy másik rendszerben létezik, és abban a rendszerben ez egy megsérthetetlen törvény információt kell erről szolgáltatni.


Visszatérve a plankhosszra. A szingularitás feltehetően ilyen hosszúságú amit a legkisebb hosszúsági egységnek tekintünk. Hogy férhet el benne valami? Ha belehullik egy atom, amit darabokra tép, ennél kisebb egységre nem nyomhatja össze, azaz egy második atomot sem tudna elnyelni a feketlyuk, nem hogy egy egész csillagot. Akkor hogy tudja mégis?


1) a plankhossznál is kisebb egységekre bontja a legkissebb részecskéket, ami úgy lehetséges:


Az elemi részecskéket nagyítsuk tejút méretűre, és kerítsűk be egy hálóval. Látni lehet, hogy a háló szemei között van tér, ami ekkora hálónál hatalmas teret jelent, azaz nagyon picire össze lehet nyomni a hálót.

Ha a részecskéket ilyen apró hálószerű valamik alkotják, nagyon picire, plankhossznál is kissebbre nyomhatjuk össze őket. Persze ez csak egy merész hipotézis, semmi bizonyíték rá.


2) a tér fogalma más értelmezést nyer a szingularitásban. Ami bejut oda, annak a tér végtelenné válik.


Attól hogy vagy nagyon picike lesz a részecske, vagy megváltozik a tér attól még anyag marad. Különben hogy járulna hozzá a feketlyuk tömegéhez?


"nem tudnád megfogni"


Jó hogy nem! Mivel kivenni sem tudom a feketelyukból. Ha kijutna egy ilyen a feketlyukból talán sötét energia, vagy sötét anyag lenne belőle, bár vannak kétségeim a létezésüket illetően. Az biztos hogy anyag marad, csak más szerkezetű( sötét energia biztos nem lesz mert antigravitációs, de sötét anyag talán)


"nincs értelme amiről beszélsz"


Annak nincs értelme, hogy a közönséges anyag már nem lesz anyag többé mert megváltozik a szerkezete. És annak sincs, hogy 3emberrel állításával szemben mást eröltetsz úgy hogy biztos nincs igazad!


Sir Butcher pedig igenis hozzáértő személy, olvastam már kommentjeit, és nem hülye, higgyél neki nyugodtan.


Szeretném melegen ajánlani, Dávid Gyula videóit, YT on fent van.

2015. máj. 7. 17:05
Hasznos számodra ez a válasz?
1 2

Kapcsolódó kérdések:




Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu

A weboldalon megjelenő anyagok nem minősülnek szerkesztői tartalomnak, előzetes ellenőrzésen nem esnek át, az üzemeltető véleményét nem tükrözik.
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!