Miért gömb alakúak a bólygók, csillagok?

"Mekkora méretben is pontosan?"

Kb. a km nagyságrend az, amelyben még léteznek krumpli és egyéb egzotikus alakú égitestek.

Nagyjából 100 km-es átmérőig még előfordulhat, hogy egy égitest nem pontosan forgástest alakú: tehát ez azt jelenti, hogy ott még túlsúlyban lehet a szilárd anyag. De a belseje már annak is folyik.

A Föld nagyságú égitesteknél pedig már csak egy vékony felszín szilárd. Ezért vannak ugye a földrengések... merthogy odalenn mozog a mély, és ez viszi magával a vékony felszínt is.

Az pedig törik.

Te, ha hülye akarsz lenni, az a te dolgod. És nem azért vagy hülye, mert nekem nem hiszel - hanem azért, mert magad nem nézel utána a dolgoknak.

De mást nincs jogod a hülyeség felé terelni!

Ja: és a folyadékot ne úgy képzeld, hogy kiöntöd, aztán folyik. A folyadék általános definíciója az, hogy nem áll ellen az oldalirányú (nyíró) erőknek, vagyis kis ellenállás árán deformálható.

Te nagyon nagy butaságokat állítasz. Több ezer km-es nagyságú SZILÁRD égitestek is vannak (pl. a már általam említett Mars, egyenlítő menti átmérője nagyjából fele a Földének)

A Földre pedig azért jellemző a lemeztektonika, mert a köpeny a benne lévő radioaktív elemek bomlása hatására (hő energia) folyékony halmazállapotú. Semmi köze a hold vagy más égitestek által kifejtett árapály erőkhöz. Te egy dilettáns valaki vagy, akinek halvány fogalma sincs a természettudományokról. Noha én sem földrajból vagy csillagászatból szereztem oklevelet, de a fent leírtak mindössze a középiskolai tananyag elégséges ismeretét igénylik. De úgy tűnik, neked az sem megy.

A szilárd anyag jellemzője, hogy megtartja a formáját. Az égitestek egy bizonyos nagyság fölött már nem tartják meg a formájukat, hanem felveszik a gömb (forgástest) alakot.

Adott nagyság felett nem létezik "szilárd" anyag, mert a saját súlya alatt összeomlik.