Miért gömb alakúak a bólygók, csillagok?

Azért, mert ekkora méretben már nincsen szilárd anyag, csak max. folyékony.

Amúgy nem pontosan gömb, hanem forgási ellipszoid.

"Azért, mert ekkora méretben már nincsen szilárd anyag, csak max. folyékony. "

Mekkora méretben? Ezek szerint a földkéreg is folyékony? Vagy a Nap? huhuhúúúú....mindig tanulok valami újat, de ez esetben ezt az újonnan szerzett "tudást" jobb, ha azonnal elfelejtem.

Pedig jól mondja a 2-es. Bizonyos nyomásnak a szilárd anyagokban lévő kémiai kötések már nem tudnak ellenállni, és a szilárd anyag megszűnik szilárdnak lenni. Bár abban nem vagyok biztos, hogy ténylegesen folyékonnyá válik-e, lehet, hogy inkább porladni fog, mint egy homokvár.

De az biztos, hogy ezért nem létezhetnek a Földön bizonyos magasságúnál nagyobb hegyek, és ezrét találunk a Holdon és a Marson nagyobb hegyeket, mint a Földön.

Amúgy meg a Föld anyagának nagy része folyadék, az a szilárd kéreg relatíve sokkal vékonyabb, mint egy tojáshéj, úgyhogy a Föld is nyugodtan tekinthető ténylegesen folyadéknak.

A másik oka, hogy miért lesz gömb alakú minden nagyobb folyadék- és gázhalmaz, az az, hogy energetikailag így a legkedvezőbb. A teljes bolygó helyzeti energiája így lesz a legalacsonyabb.

Igen, a csillagok palzma halmazállapotúak, míg a bolygók lehetnek folyékonyak, szilárdak és gáz állapotúak, mindhárom, akár egy bolygó esetén is (ld. Föld).

Mi nem volt érthető a leírásomban? "Miért gömb alakúak a BOLYGÓK?" A kőzetbolygók szilárdak? Igen?! Akkor miért nem lehetnek szilárdak ilyen méretben a tömegek (testek)?

"A kőzetbolygók szilárdak?"

Ezt fogd már fel, hogy NEM!

A "szilárd" anyag ekkora méretben és nyomás alatt folyadékként viselkedik. Nagy viszkozitású folyadék... egy nyúlós massza. Mozog. Kitölti a helyet és centrális gravitációs térben gömb alakú lesz.

Belesüllyed minden. Ezért nem létezhet pl. nálunk 10 km-nél magasabb hegy. Ennek is van a felszín alatt egy legalább 20 km-es alapja. Ha nincs ekkora, akkor süllyed.

"A kőzetbolygók szilárdak?"

Ezt fogd már fel, hogy NEM!

A "szilárd" anyag ekkora méretben és nyomás alatt folyadékként viselkedik. Nagy viszkozitású folyadék... egy nyúlós massza. Mozog. Kitölti a helyet és centrális gravitációs térben gömb alakú lesz.

Belesüllyed minden. Ezért nem létezhet pl. nálunk 10 km-nél magasabb hegy. Ennek is van a felszín alatt egy legalább 20 km-es alapja. Ha nincs ekkora, akkor süllyed."

Mekkora méretben is pontosan? Mert az "ekkora" az nem mértékegység! Merkúr, Vénusz, Mars, sok száz hold és még csak a naprendszerről beszélek mind-mind SZILÁRD halmazállapotúak. a Földet nem írom most direkt, hogy ne kössön bele senki a folyékony köpenybe, a lemeztektonikába, a hidroszférára.

Szilárdak. "Fogd már fel"

A felszínük szilárd csak, mert arra nem hat nyomás, de ahogy a másik válaszoló mondta: bizonyos mélységtől, bizonyos nyomástól a szilárd anyag is nyúlik, mint a folyadék.

A Hold sem állt volna be 28 napos forgási periódusra, ha az árapályerők nem tudnák "gyúrni", így a belső súrlódáson keresztül fékezni a forgását.