Én is csak tippelek, de nekem az izotherm-állapotváltozás szó ugrott be.
Mondjuk van egy dugattyúval lezárt hegerünk, benne némi gázzal. Ha a dugattyút kifelé húzzuk a gáz tágul, nyomása csökken, és lehűl.
Ha óvatosan melegítjük a hengert benne a gázzal, úgy húzzuk ki a dugattyút a gáz hőmérséklete azonos marad. Feltéve, hogy elég ügyesen csináljuk.
2014. szept. 7. 14:42
Hasznos számodra ez a válasz?
2/7 anonim válasza:
Nekem olyan érzésem van, hogy rosszul idézted a kérdést (feladatot), mert minden gáznak VAN fajhője. Ez biztos.
2014. szept. 7. 17:00
Hasznos számodra ez a válasz?
3/7 A kérdező kommentje:
Nem magamtól idéztem, szó szerint másoltam tankönyvből, de persze ez nem jelenti azt, hogy jo is. C=Q/m* T tehat en ugy gondoltam, hogy a Q-nak (hőközlésnek) nullának kell lennie... viszont az igaz h a gaz fajhője (meg alap mindennek) állandó.
2014. szept. 7. 17:52
4/7 anonim válasza:
Az elsőnek igaza lehet vagy mégsem.
Ha a gáz munkát végez és lehűlne ha mi nem melegítenénk de nem hűl le mert melegítjük még nem jelenti azt hogy a gáz fajhője 0.Az csak akkor lehet ha a gáz sűrűsége tart a nullához.(de az már inkább vákuumnak szokás hívni)
De mivel a gáz halmazállapota sűrűség szempontjából nincs definiálva és nincs alsó limitje ezért talán lehet válasza a kérdésre.
2014. szept. 7. 19:00
Hasznos számodra ez a válasz?
5/7 anonim válasza:
Hehe, ez jó cselesen megfogalmazott feladat. Tehát a fajhő definíciójából: deltaQ=c*m*deltaT. Kéne egy olyan folyamat, amiben c nulla, tehát hiába van tényleges hőmérsékletváltozás, nem lesz hőcsere. Ez elég rávezetés egy garantáltan nem lassú állapotváltozásra?
2014. szept. 9. 22:05
Hasznos számodra ez a válasz?
6/7 anonim válasza:
Az hogy nincs hőcsere megint csak nem jelenti azt hogy a gáz fajhője 0.
2014. szept. 10. 06:36
Hasznos számodra ez a válasz?
7/7 anonim válasza:
Az első válaszolónak van igaza. A feladat lányegében arra akarja rávezetni a diákot, hogy gondolkodjon el a fajhő fogalmának definiálásán. Bár a definíció szerint a fajhő azt mondja meg, hogy mekkora energiára van szükség, hogy egy kilogrammnyi anyag hőmérsékletét 1 K-nel (1 °C-szal) növeljük, ez még nem tenné egyértelművé a mérési utasítást. Ugyanis a hőmérséklet-változás a belső energia megváltozását jelenti. De mivel adott tömegű gáznak három makroszkopikus állapotjelzője van (nyomás, térfogat és hőmérséklet), a definíció által említett hőmérséklet-változás legegyszerűbb módon kétféleképpen is bekövetkezhet: állandó térfogaton vagy állandó nyomáson. De semmi nem gátol meg minket abban, hogy egy általunk előírt p(V) görbén definiáljuk a fajhőt. Ha ez éppen egy izoterm állapotváltozás hiperbolája, akkor az erre vonatkozó fajhő nyilván nulla lesz: a gázzal közölt hő teljes egészében térfogati munkára fordítódik, emiatt a hőmérséklet állandó marad.
A weboldalon megjelenő anyagok nem minősülnek szerkesztői tartalomnak, előzetes ellenőrzésen nem esnek át, az üzemeltető véleményét nem tükrözik. Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!
válasza: