A földből előtörő metánnak milyen időtávon várható időjárást befolyásoló hatása?

Ha a permafrostra gondolsz, akkor az egy igen bonyolult, de kétségkívül nagyon fontos és érdekes téma.

Ha csak a közvetlen hatást nézzük, akkor elég egyszerű a kép: olvadás --> rohadás --> metán --> üvegházhatás. Az olvadás üteme döbbenetesen gyors, és mivel a metán folyamatosan kerül ki a légkörbe, gyakorlatilag azonnal érezteti is a hatását. Ennek tehát már az éghajlati értelemben legrövidebb 10-30 éves időtávon is nagyon komoly hatása lehet.

Ez így nem lenne olyan bonyolult, de ott van a kompenzáló folyamat: a felolvadt talajon megtelepszik a növényzet, ami megköti a légköri szenet és csökkenti az üvegházhatást. Ember legyen a talpán, aki megmondja, hogy az évezredek óta fagyott talaj felolvadása után milyen gyorsan és milyen növényzet ver majd gyökeret - pedig ezen rengeteg múlik. A mostani optimista becslések szerint hosszú távon a permafrost olvadása akár még segíthet is nekünk (több szenet köt meg a növényzet, mint amennyi a talajból felszabadul), de legalábbis kijöhetünk nullára.

Ebből a szempontból nagyon fontos lenne, hogy az érintett országok (elsősorban Oroszország és Kanada) szabjanak gátat a mohóságuknak, és elsősorban megművelhető földterületet lássanak az olvadó permafrostban, mert a mezőgazdasági termeléssel elveszik a teret a megerősödő erdők elől. Hiába a nemzetközi lobbi, sajnos eddig ismét a rövid távú gazdasági érdekek látszanak érvényesülni, már most jó áron értékesítik az - egyelőre még fagyott - északi termőföldeket.