Hogy kevés nőt tart számon a természettudomány története, ez csak a nők korabeli elnyomásának köszönhető, vagy van más befolyásoló tényező is?

Ezt így szerintem nem lehet megmondani. Talán statisztikai módszerekkel kimutatható lenne valamilyen összefüggés, de az se biztos. Nagyon sok tényező játszik közre (pl. a nőknél a gyerekvállalás is nagyban befolyásolhatja a tudományos karriert).

Az biztos, hogy lehet bőven nőket is találni a legnagyobb kutatók között (például Marie Curie, Barbara McClintock, Lynn Margulis). Az is biztos, hogy régebben sok nőt ért hátrány a kutatás területén.

A nőknek nem túl sokkal ezelőttig még az iskolába járás sem volt megengedett, elfogadott, sok országban. Különösen a felsőfokú képzésben való részvételüket nézték rossz szemmel a férfiak. Ez elég szimpla hímsovinizmus, mit tagadjuk, a férfi erős és okos akar lenni, a nő pedig legyen szép és dolgos, ez a világ rendje. :-) Így aztán ha egy nő vette a bátorságot, hogy olyan okos legyen, mint ők, az skandallum, sérti a férfi büszkeséget, és az egyetem hallgatói és oktatói a világ agóniáját látták benne. Ilyen körülmények között egy nőnek nem lehetett egyszerű neves kutatóvá válnia.

Az én gimis osztályom legjobb matekosai egy lány és egy fiú voltak, aztán jöttem én egy másik lánnyal.

A természettudomány viszont elég sokrétű ahhoz, hogy általánosító megállapítást tegyünk rá. A fizika talán közelebb áll a férfiak érdeklődéséhez vagy adottságaihoz, de a biológia vagy a kémia terén én még tippelni sem próbálnék. Kémikusokat nem nagyon ismerek, de szerintem nagyon sok élenjáró biológus nő van, az orvostudományban pedig már vitatni is fölösleges. Ha a "sikereik" esetleg nem mutatnak egyensúlyt, abban ott kell keresni a férfisovinizmus máig érvényesülő szervezettségét.

A mai nőket nem nyomja el senki. Nézd meg milyen híres példaképek vannak férfiak és nők előtt és milyen az eloszlásuk szakmák szerint. Amilyen mintákat tanulsz a környezetedből, azokat fogod használni az életben. A nők is képesek lennének megtanulni mindent, amire a férfiak, de a társadalom nem az önmegvalósításra neveli őket. Sajnos a nők is lenézik a nőket és nem tartják magukat annyira, mint egy férfi. Ez számos szokásban és elvárásban tetten érhető.

I.I.: Érdekes dolog, hogy a 70-es/80-as években több női informatikus volt, mint férfi.

Igen, az elnyomásnak köszönhető. Hisz gondolj csak bele. Száv évvel ezelőttig mire nevelték a lányokat? Hogy legyen engedelmes és kellemes látvány leendő férjének. Írni meg olvasni azért persze tudjon, de ó, ne tovább.

Ki is nézték maguk közül az emberek azt a nőt, akit inkább tanulás érdekelt, semmint az, hogy egy pasi talpát nyalja.

Ó, hogy ez még mindig így van? Való igaz, de legalább már visszaszorulóban van.

Biztos láttátok már a Szépség és a Szörnyeteget...mi van benne? Miért nem szeretik Belle-t a falubeliek? Mert jobban szereti a könyveit, mint azt a paraszt bunkót, aki rámászott. Ő ezért furcsának számított, kiközösítették.

A természettudományokhoz kapcsolódóan pedig csak annyit, hogy nekem pont ellentétes tapasztalataim vannak.

Én ugyan világ életemben rossz voltam belőlük, ellenben a barátnőim különböző versenyeken indultak (matek, kémia) és nyertek is kitüntetéseket, illetve minden egyes évet kitűnőre végeztek, mind általánosban, középiskolában és felsőoktatásban. Pedig fele-fele arányban voltak fiúk és lányok, mégis nálunk mindig a lányok voltak a sikeresebbek.