Mit jelent ez: fény és az anyag mutat mind hullám-, mind részecsketulajdonságokat?

Az egész ott kezdődött, hogy Einstein egyenleteinek (#9-ben) kombinálásával a foton (mert akkor ő még csak erre állította fel) impulzusa és frekvenciája között fennálló összefüggés:

m c = h ν / c

A foton hullámhossza bevezetésével (ν = c / λ) a foton impulzusa:

m c = h / λ

Így a foton hullámhossza adódik:

λ = h / m c

Ekkor jött de Broglie (1924) és merész ötletként nemcsak fotonra, hanem minden részecskére kiterjesztette az Einstein által - eredetileg csak fénykvantumra - felállított összefüggést és azt mondta, hogy minden m tömegű, v sebességgel mozgó részecskéhez a következő hullámmozgás tartozik:

λ = h / m v

És valóban: például az elektron is részecske és hullám (lásd elektronmikroszkóp).

Azt azért még itt megjegyezném, hogy többek között eme felismerés vezetett oda, hogy az atomban kötött elektront, hullámtulajdonságát alapul véve modellezzék. És íme: megszületett a hullámmechanika, vagy ismertebb nevén kvantummechanika.

Ha van is makroszkópikus testeknek hullámmozgása, az egyenletből ki lehet számítani, hogy olyan kicsi a hullámhossza (m nagy), hogy gyakorlatilag mérhetetlen (szerintem).

#17: Túl sok a képlet, és az átlagember semmit nem ért belőlük...

Van egy örök érvényű mondás, ha tudományos iratot adsz ki a kezedből: Minden egyes képlet felezi az általad írt tanulmány népszerűségét.

Ez tök jól látszik a két írásodon is: A #9-ben négy képlet volt, arra 69%-od van, míg a #11-ben öt képletet írtál, arra már csak 67%-ot kaptál :D