Miért fekete a fekete lyuk?
> minél jobban megközelíti valami, annál lassabbnak tűnik annak a mozgása, míg végül megállni, "ráfagyni" látszik
Így van. Miközben az éppen a fekete lyukba eső szemszögéből nézve ő csak simán belezuhan a fekete lyukba, tehát ami kívülről végtelen hosszú idővé válik az számára csak egy pillanat. De ha csak az utolsó másodpercét nézzük, akkor x darab fotont bocsát ki. Kívülről nézve ez az x darab foton végtelen idő alatt hagyja el a testet, azaz másodpercenként 0-hoz konvergáló fotonmennyiség érkezik a fekete lyuk felszínére „ráfagyó” testből.
De ez így is van rendjén. Gondolj bele, ha egy zseblámpa esik a fekete lyukba – és tegyük fel, hogy valami csoda folytán egyben marad –, akkor a ráfagyás pillanatában éppen világít. Kívülről nézve ez végtelenhez konvergáló idő alatt történik, és közben a zseblámpa csak világít, csak világít, több millió, milliárd évvel később is. Na ez az, amire az energiamegmaradás törvénye sértődötten fordulna hátat, és teljes joggal sérelmezné az ilyen eljárás méltatlanságát. :-)
Másik oldalról a fény frekvenciája is megváltozik természetesen. Bármilyen fény is hagyja el a testet, annak a frekvenciája konvergálni fog a nullához, tehát akármekkora is a frekvenciája a testből nézve, kívülről mindenképpen kisebb frekvenciájú lesz, mint a látható tartomány.
Szóval kívülről nézve nem csak azt látnánk, hogy a test lelassul, de egyre kisebb fényerővel látszik, egyre kevesebb fotont bocsát ki, és annak a frekvenciája is egyre inkább a nem látható tartományba esik. A fekete lyuk tehát nem csak azért fekete, mert nem hagyhatja el a fény, de azért is, mert már a beleesés folyamatában is egyre kevesebb látható fényt bocsátanak ki a testek.
Hmmm na erre így még nem gondoltam :)
De tulajdonképpen egy nagyon erős szenzorral (elméletben) akkor látható lenne az a majdnem 0 fény nem? Főleg, ha az évmilliók során az összes majdnem beszippantott test fényintenzitása összeadódik.. vagy ha nem is adnak már ki olyan fényt mint korábban, mert atomjaira porladnak szét a csillagok is, akkor is sűrűsödő anyagról beszélünk ami ekkora nyomáson újra begyullad.. A frekvenciájának torzulása miatt pedig akkor rádióhullámnak kellene lennie. De héy, hiszen rádióhullámokat sugároznak is a fekete lyukak! Lehet, hogy a fekete lyuk rádióhulláma igazából a belezuhanó anyagok fénye? :)
Kicsit félreértetted a dolgot.
Kezdjük még egyszer:
Legyen egy fekete lyuk és essen bele egy lámpa(a lámpa pont feléd néz, és olyan szupererős anyagból van, ami nem létezik persze, ami kibírja a fekete lyuk extrém gravitációját, nem spagettizálódik). A lámpa folyamatosan esik a te szemszögedből egyre lassabban. A lámpa fénye fokozotatosan vörös lesz, majd tovább infra,mikrohullám stb( te most rendelkezel olyan szemmel/ érzékelővel ami látja mindezt).
Végül a lámpa világítása abbamarad minden létező hullámhosszon és a lámpát sem látod.
Nos itt kicsit félreértetted a dolgot, mert mindez csak a te szemszögedből történik így.
A lámpában kicsit másképpen zajlódnak az események:
A lámpa csak simán esik valahová.Ha a lámpában lenne egy intelligens lény észre sem venné, hogy beleesett a fekete lyukba, vagyis elérte az eseményhorizontot.És a lámpa ugyanúgy világít, csak éppen a lámpa fénye nem jut túl ezen a képzetes határon( mert ugye nincs felszíne a fekete lyuknak). Az évmilliók során nem adódnak össze az intenzitások ez butaság.
A fekete lyukak azért rádióforrások, mert az anyag ami a fekete lyukba esik súrlódik, amíg el nem éri a fekete lyuk felszínét. A surlódás itt földi körülmények között is hőt termel( dörzsöld össze a tenyereidet és meleget érzel). A fekete lyuk körül mindez sokkal extrémebbé válík, felhevül több százmillió fokra, ami már nagyon erős röntgensugárzást termel. Ennek egy része,részben a vöröseltolódás miatt rádióhullámként terjed tovább, de hogy nehogy félre értsd, a fekete lyukak erős röntgenforrások is, már akkor ha éppen anyagot nyelnek el, ezt hívják Jet-nek.Ez nem a fekete lyuk belsejéből származik, ez csak a közvetlen környezetéből.
Köszi a választ!
Nem értettem én félre, eddig is tiszta volt, hogy két féle vonatkoztatási rendszer szerepel a témában, már a kérdésben odaírtam, hogy "kívülről nézve" értelmezendő a felvetés. Pont ebből ered az alapgondolat egyébként :) Mert igen, a lámpa a saját szemszögéből simán beleesik, eléri az eseményhorizontot és nem látszik többé.. de Külső szemlélőként, Kívülről nézve én ezt a pillanatot sose fogom meglátni, sose jön el az az időpont (számomra) amikor a lámpa eléri az eseményhorizontot. Egyre csak lassul, sötétedik, csökken a fényének a hullámhossza is, de sose fog eltűnni, csak közelít az eltűnéshez, konvergál a 0-hoz. Ezért feltételezem, hogy valamilyen csekély mértékben az összes belezuhanó anyag látható (kívülről), a hatalmas nyomás miatti általad is említett anyagsúrlódás miatt az világít, de a hullámhossza rádióhullámmá csökken (torzul) mire elér hozzám kívülre. ..nem?
No most már majdnem jó! Az esés kétféle vonatkoztatási rendszerbeli megértése tökéletes, csak annyit kell még hozzátenni, hogy a te szemszögedből valóban soha nem éri el az eseményhorizontot, de az eseményhorizont "felett" egy kicsivel már akkor az idődilatáció, hogy már az idő majdnem nulla, a vöröseltolódás megint akkora, hogy gyakorlatilag már nem látod a lámpát. Így a fekete lyuk gyakorlatilag ténylegesen fekete.
A dolog többi részével amúgy jól érted.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!