Alfa és gamma vagy béta sugárzás tulajdonságai micsodák?

Jellege: anyag

áthatolóképessége: gyenge

élettani hatása: roncsolás

felhasználása: vizsgálatok

sugárvédelem: védőfal

Ez csak az egyik, a másik kettő kicsit másféle.

Amúgy mi ez? Mert ha szorgalmi feladat, akkor nem vagy szorgalmas.

Ha meg nem, akkor ahol olvasod, ott az ismertető is, hogy melyik milyen.

Keresd meg, minden tankönyben jól leírják.

Drukkolok neked az éretttségihez!

Szia! Az alfa-sugárzás 4-es tömegszámú héliumatommagokból álló sugárzás. Ez a leggyakoribb héliumizotóp amúgy, és a Föld belsejéből "bányásszák", mert a kőzetek radioaktív izotópjainak bomlásából keletkező alfa-sugárzásból keletkezik. Érdekes nem? Egy iszonyatos sebességgel száguldó sugárzás lefékeződik, rekombinálódik (elektonokat vesz fel) és azzá a gázzá alakul, amit az állatkerti lufikba töltenek. Az alfa-részecskék sebessége kb. 15-20 ezer km/s, és mivel -mint minden atommag- pozitív töltésűek, az elektromos és mágneses tér hat rájuk természetesen: eltéríti őket eredeti irányukból. Áthatoló képessége pici, éppen ezért élettani hatása is érdekes: kívülről érkezve a legkevésbé veszélyes a három közül, mert már a bőr is elnyeli, így nem jut be a testbe, belülről viszont -ha a táplálék tartalmaz alfa-bomló izotópot- a legveszélyesebb, mert bár a hélim a létező második legkisebb atommagú elem (nála csak a hidrogén a kisebb) a másik két sugárzás részecskéihez képest jóval nagyobb méretű, így jóval nagyobb roncsolást tud okozni az élő sejtek belsejében. Felhasználható mesterséges atomma-átalakításokra, mert ha az alfa-rész beleütközik egy másik atommagba, egysülhet vele, és akkor egy új izotóp jön létre. Amennyiben ez az új izotóp is radioaktív, akkor a nem sugárzó anyagot sikerült sugárzóvá tenni (mesterséges radioaktivitás, pl. alumíniumot bombázva [Joliot-Curie házaspár kísérlete]). Sugárvédelme annyi, hogy ne jusson ki az atomerőműből sugárzó izotóp, hogy ne juthasson az emberi szervezetbe, mert egyébként egy külső alfa sugárzó izotóp sugárzását már néhány cm levegő is elnyeli, tehát ha nem jut be a szervezetbe, és távolabb van a bőrünktől mint pár centi, már nem okoz kárt.

A béta-sugárzásban elektronok "repülnek", mint a katódsugárzásban, csak sokkal nagyobb energiájúak, hiszen majdnem fénysebességgel haladnak. De mivel negatív töltésűek, őket is eltéríti az elektromos és mágneses erőtér. Úgy jön létre, hogy az atommagben egy neutron protonná alakul, miközben kisugároz magából egy elektront és egy anti-neutrínót (amely hihetetlen nagy áthatoló képességgel rendelkezik). Áthatolóképessége nagyobb, de még mindig nem túl nagy. Emberi szervezetbe max 1 cm mélységbe hatol be, tehát kívülről veszélyesebb, belülről viszont kevésbé veszélyes, mint az alfa-sugárzás. felhasználható például áramtermelésre, illetve a pozitív béta bomlás során (amikor egy proton alakul neutronná és a keletkező nagy áthatoló képességű neutrínó mellett) az elektron antirészecskéje -pozitron- keletkezik, amely elektronnal nagy energiájú gamma sugárzássá alakul, és ez detektálható, így ezt PET vizsgálatokban használják. Sugárvédelme lehetséges fél cm-es ólomlemezzel. A gamma sugárzás önmagában nem jön létre, csak valamely más radioaktív bomlás fölös energiájának kisugárzódását jelenti. A gamma fotonok a röntgensugárzáshoz hasonló elektromágneses sugarak, (a fény is az), de töltésük nincsen, így nem hat rájuk sem az elektromos, sem a mágneses tér. Nekik van a legnagyobb áthatolóképességük a három radioaktív sugárzás közül, ezért kívülről érkezve a legveszélyesebbek, belülről pedig a legkevésbé azok, mert a legkisebb méretű részecskék. Felhasználható gyógyításban, például pajzsmirigybetegek esetében radojódot adnak, ami vegyes béta és gamma sugárzó jódizotóp. Sugárvédelme: kb 15 cm vastag ólomlemez nyeli el teljesen, levegőben sok 100 méter távolságra is eljut.

Remélem tudtam segíteni. Ha igen, pontozz fel!