Ha a Holdnak van magja, héjai, akkor nem keletkezhetett úgy, hogy a Földből szakadt ki?
A Hold nem egyféle anyagból van, hanem van pl. magja. Bár pontosan nem ismerem a felépítését.
A Hold keletkezésére elméletek léteznek. Nem tudjuk, hogyan keletkezett. Az egyik elmélet, hogy a Földből szakadt ki. Viszont ha ez lenne igaz, akkor nem lenne magja, nem lenne olyan réteges a felépítése. Hiszen a Földnek az a része, ahonnan kiszakadhatott, leginkább egyféle anyagú, vagy többféle, de nem olyan szabályos "héjas" felépítésű, mint a Hold.
Remélem, jól sikerült megfogalmaznom. Szóval, sajátos felépítése miatt nem keletkezhetett a Hold úgy, hogy a Földből szakad ki - vagy igen? Ha igen, miért?
#6-nak:
Ez valami nagyon nagy félreértés. Az élet kialakulásához nem az égitest anyaga érdekes, mert akkor az összes kőzetbolygón és nagy holdon lenne élet. Az anyaguk ugyanis eléggé egyforma, már amennyire a Föld "anyagát" egyáltalán minősíteni lehet bárhogyan is. A légkör hiányának az az oka, hogy a Hold tömege és tömegvonzása kevés egy komolyabb gázburok megtartásához. Ha nincs légkör, nincs egyenletes hőmérséklet sem, nincs folyékony víz sem ez utóbbiról egyelőre mindenki úgy gondolja, hogy az élet alapfeltétele.
A Hold anyagáról egyébként az derült ki, hogy kellően sok egyezést mutat a Föld kérgének anyagával ahhoz, hogy az eredetet megmagyarázhassák vele.
"Azt hogyan sikerült megállapítaniuk, hogy a Hold héjas szerkezetű?"
Ugyanúgy, ahogy a Földről is. Szeizmológiai vagy szeizmikus mérőeszközökkel, mérésekkel.
A ma elfogadott keletkezés-történeti elképzelés szerint, nagyjából 4,5 milliárd évvel ezelőtt egy hatalmas bolygóközi ütközés történt. Ebben a formálódó ős-Föld és egy Mars méretű bolygócsíra, melyet Theiának neveztek el, összeütközött, és az ütközés által kilökődött anyag állt össze előbb gyűrűvé, majd egy gömb alakú bolygótestté. Eszerint a Hold anyaga a Földből származik, ám jelentős mennyiségben lehet benne a becsapódó másik test anyagából is. A feltételezett becsapódás jól magyarázza, miért van a Holdnak méretéhez képest viszonylag kis, fémes magja, a két ütköző égitest magja ugyanis 99%-ban a Földön maradt, és a két köpeny könnyebb anyagának lerepülő szilánkjai képezték a Föld körüli gyűrűt. Mivel mindkét égitest megolvadt az ütközés során, részben mozgási energiájuk miatt, ezért anyaguk fajsúlya szerint rétegződött, a nehezebb elemek így a magba kerültek.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!