Ha a Holdat a Földből szakította ki egy nagy meteor, akkor most miért nem ugyan úgy néznek ki?

Nem. Úgy áll a dolog, hogy egy Mars méretű bolygó vette érintőre a Földet. A hasonlóság pedig elég jelentős, az eltéréseket inkább az okoza, hogy a Föld akkori köpenyének könnyebb kőzetei alkotják a Hold nagyját.

Hogy nincs légköre (nyomnyi van) és nincs rajta élet, már egész másnak a hozománya.

"Teljesen más a felszíne"

Mert nincsenek felszín alakító erők, légkör, szél, víz, stb.

"az azt felépítő anyag,a benne található ásványok"

Nem igaz. Hasonló anyagokból áll, csak más arányban, más rétegződéssel, mint a Földön.

"a gravitációs vonzás"

Mivel kisebb tömegű.

"a hőmérséklet és hőingás"

Mert nincs légköre.

"a Hold élettelen."

Ahogy valószínűleg a többi égitest is a Naprendszerben. A földi élet a Hold kialakulása után kezdődött.

A kérdezett elmélet a Theia elmélet,mely jelenleg a legmegalapozottabb az összes közül.Gyakoriválasz2 jól írja,itt az aszteroida kifejezés kissé kevés,ez már egy törpebolygó-bolygó méretű égitest volt (nagyjából Mars méretű égitesttel kell számolni).A kezdeti naprendszer igen csak más volt mint a most tapasztalható.A most látható négy belső és 4 külső bolygón (illetve a tucatnyi törpebolygón kívül) még volt nagyjából 15 másik bolygócsírásnak nevezett égitest (planetezimálok).Ezeknek pályái gyakran keresztezték egymást és így a súrolások,egymás befogása,vagy teljesen egymásba csapódás nem volt ritka.A Vénuszt például úgy találta oldalba egy kozmikus karambol során egy másik bolygócsíra hogy a naprendszerben egyedi módon retrográd,azaz ellentétes irányú a forgása a többi bolygóéval szemben,azon túl hihetetlenül le is lassult (egy Vénuszi nap hosszabb mint egy Vénuszi év).A Merkúron a Caloris medence bizonyít egy ilyen koccanást.A Marson is találhatunk nyomokat egy egykori hatalmas becsapódásra.A Földnél a Hold lett a becsapódás végterméke.A dolog úgy nézhetett ki hogy a még alig alig szilárd kérgű Földet épp hogy súrolta egy másik égitest.Mindkettőnek nagy anyagvesztesége (a Földé valószínüleg nagyobb volt) szépen kirepült a világűrbe,és amit tudott a Föld ,szépen a gravitációs terébe befogta,és egy gyűrűt alkotva a bolygó körül pályára állt a törmelék.Ebben ugyan úgy mint a kezdeti naprendszerben megindult a bolygóképződéshez hasonló folyamat.,a nagyobb darabok elkezdték felépíteni egymással való összeolvadásokkal a Holdat.Ez így ment egy időn át,és szépen le lett tisztítva a Hold pályája.A Hold anyagát tekintve annyiban különbözik a Földtől hogy nincs a felszínközeli rétegeiben nehézfém.Ugyanis az összeálló olvadt anyag szépen az elemek sűrűsége szerint rétegződött (tehát a nehézfémek mint a vas és nikkel) a Hold magjába süllyedtek,míg a szilikátok (pl:kvarc) a felszínen maradt.De az is közrejátszik hogy a Hold a Földnek a kérgét és a köpenyét alkotó anyagokból keletkezett,tehát ezért is kisebb az átlagsűrűsége.

A Hold továbbá azért tűnik különbözőnek (hőmérséklet szempontjából) mert a Föld rendelkezik légkörrel.Ez a légkör tartalmaz üvegház,gázokat,így a természetes üvegházhatás képes melegen tartani a Földet.Igazából nem a Hold furcsa,hanem a Föld.Mivel a Hold átlaghőmérséklete durván +18 fok,ezért a Föld is ilyen hőmérsékletű lenne,ha nem lenne légköre.A hőingás szintén a légkör hiányából adódik,illetve a Hold speciális (igazából nagyon gyakori) kötött keringése is közrejátszik a nagy hőingásban.Ugyanis mint ahogy már láthattad,a Hold folyamatosan csak egy oldalát mutatja (kötött a keringése).Ezért amíg megtesz egy kört a Föld körül,addig egyszer körbefordul a tengelye körül.Tehát a tengely körüli forgásideje durván 27 nap.Tehát 13 napig este,13 napig árnyék nélküli nappal van az egyik oldalon.

Az pedig hogy élettelen abból következik hogy egyrészt a Földön sem volt élet a Hold keletkezésénél,másrészt nincsenek olyan környezeti tényezői mint a Földnek,tehát nem hogy létrejönni,de fennmaradni sem tudna ott az élet.(tekintsünk el az extremofiloktól,mert azok is inkább csak hibernáltan pihennek a Holdon)