A természettudósok mivel érvelnek amellett hogy szabad akaratunk van és nem csak a természet törvényei hozták létre majd irányítják az agyunkat, ezen csak egy kevésbé beszabályozott rendszerrel, esetleg Istennel való kapcsolat képes változtatni?

Már miért lenne öntudata a mintafelismerő algoritmusnak? Még azok a neurobiológusok sem hisznek ebben, akik hisznek abban hogy az öntudat kialakul egy bonyolultsági szint felett. Minden része az algoritmusnak ismert és determinisztikus, pont, mint egy "heló világ" tesztalgoritmusnál. Esetleg, mint az indiánok, szerinted is minden dolognak van öntudata, egy kőnek is? :)

"Létezel, csak a döntés nem a tied, mert a környezet mozgatja az agyadban az elektronokat, az elektronok meg az elemzés után a gondolataidat, hogyha nincs lélek amivel te megfordítod ezt a rendszert, nem? "

Igen, "ha". Ha a léleknek nincs beleszólása. És ezért írtam még korábban, hogy lehet valami abban amit mondasz, ha eljutnánk oda, hogy minden részét ismerjük az agynak, és bebizonyosodna hogy 100%ban determinisztikus és a környezettől függő minden döntés, a születéstől kezdve, akkor tényleg mégbonyolultabbá válna a kérdés, hogy miért van öntudatunk. Hiszen ha csak megfigyelők vagyunk, akkor mi értelme van az életnek. Tanulás? :D Az megint egy szellem a palackban érvelés volna, a probléma elodázása.

"hogyha csak a fizikai világ létezne, akkor mindannyian csak öntudattal de saját döntéssel nem rendelkező lények lennénk, nem?"

Bizonyos vallások szerint (illetve talán az összes szerint) lélek nélkül nem létezhet ember (az állatoknál nemtudom hol húzzák meg a határt).

Ezt az állítást még nem tekinthetjük hamisnak, mert még nem sikerült létrehozni olyan neurális hálót, ami teljesen céltalan, mégis talál magának célt. A mesterséges neurális hálókat ma különféle tanítóalgoritmusokkal tanítjuk be, ahol vagy egy függvényt kell definiálni ami meghatározza a jó fogalmát, vagy pedig manuálisan minden inputra meg kell határoznunk a megfelelő outputot. Próbáltunk már létrehozni hatalmas mesterséges neurális hálót, aminek csak úgy összevissza adatokat mutattunk de nem mondtuk meg hogy mihez kezdjen vele, hátha egyszercsak elkezd valamit csinálni. A kísérletről azóta én nem hallottam semmit, de valszeg hallottam volna ha nem fulladt kudarcba.

Szerintem a legtöbb ember így képzeli el a lélek ráhatását a neurális hálókra:

környzet+érzékszerv+neuronok+genetika+kémiai anyagok létrehoznak, és működtetnek egy absztrakt rendszert, amiben gondolkozni lehet. Rengeteg reflex kialakul. A lélek dönthet, hogy mely reflexeket szeretné elnyomni, újraírni, illetve mely absztrakt fogalmakon szeretne még meditálni, esetleg teljesen újradefiniálni őket.

Ez is kicsit ilyen elodázás szerű, mintha azt mondanám, hogy "hát van a koponyánkban egy kis ember, aki meghozza a döntéseket", azzal a különbséggel, hogy ennek a kis embernek az eszközei a gondolkodásra materiálisak, tehát a neuronokból alkotott rendszerrel gondolkozik. A kis ember csak annyit tesz, hogy jól érzi magát a gondolataival, vagy problémái vannak bizonyos gondolatokkal.

De ennél jobbat a jelenlegi tudásunkkal sajnos nem tudunk :(

"Tehát ahhoz, hogy szabad akarat legyen, ahhoz a gondolatnak kéne lennie ELŐSZÖR, ráadásul ÚGY, HOGY az befolyásolni is tudja az elektron ugrását véletlenszerű alkalmakkor, ez pedig ellentmond az előbb említett fizikai sorrendeknek ezért nem is lehetséges, vagy igen?"

A természettudósok ilyesmivel nem foglalkoznak. Akikre te gondolsz, azok teológusok.