Fizikán azt tanultuk, hogy a fénysebesség egy állandó, aminél nem lehet gyorsabban haladni. Most akkor mi az igaz?

nos.. a fény sebessége sem állandó, pl itt a földön kevesebb, mint az űrben, és üvegben is lecsökken a sebessége.

De az űrben egyenlő sebességgel mozog kb.

Szerintem az, hogy az univerzum tágul, vagy szűkül ez nincs eldöntve, a mai napig viták vannak erről.. ez csak egy elmélet, nem tény.

Tény az, hogy az androméda-galaxis majd ütközni fog a miénkkel, de addigra a nap már rég ki fog fogyni az üzemanyagból.

Amit a fekete lyukról idéztél, az szerintem helytálló - evégre a fény sem tud onnan kijönni, akkor ennek igaznak kell lennie.

A vákuumbeli fénysebességnél nem haladhat semmi gyorsabban. Az, hogy a tér fénysebességnél gyorsabban táguljon nem tiltja a relativitás, mert ott valójában nem "halad" gyorsabban a fénysebességnél, a tér nyúlása nem haladás.

A nem vákuubéli fénysebességnél viszont mehetnek részecskék. Pl. eletronok mehetnek gyorsabban a vízben a vízbéli fénysebességnél.

A feketelyukra vonatkozó definició helyes.

Rosszul jegyezted meg: a fénysebességet nem tudja elérni egy kezdeti tömeggel rendelkező test.

Elméletileg elképzelhető, hogy valami fénysebesség fölött halad - de az meg nem tud lelassulni fénysebességre.

> Fizikán azt tanultuk, hogy a fénysebesség egy állandó, aminél nem lehet gyorsabban haladni.

Ez így van. Ez a relativitáselméletből következik. Pl. vegyük csak a tömeget. Az un. relativisztikus tömeg a sebességgel együtt változik. Az ezt leíró képlet:

M = m * 1 / gyök( 1 - v²/c²)

Egy 1 kg-os test relativisztikus tömege fél fénysebességnél 1,0328 kg. A fénysebesség 90%-nál 2,2942 kg. A fénysebesség 99%-nál 7,0888 kg. A fénysebességnél a v²/c² = 1 lenne. A tört nevezőjében így 0 lenne, tehát a fénysebesség felé tartva a relativisztikus tömeg tart a végtelen felé.

> Azt olvastam, hogy az univerzum a fénysebességnél gyorsabban tágul.

Mihez képest? A relativitáselméletben nincs értelme sebességről beszélni, csak valamihez képest. A világegyetem mindenesetre nem tágul fénysebességgel semmihez képest sem. Gondolom itt az ősrobbanást követő inflációs szakaszra gondolsz. Ott sem az anyag haladt fénysebességgel, hanem a tér tágult ki. Képzelj el egy lufit, amin van két ember. A lufit valaki felfújja. Erre az egyik ember elkezd reklamálni, hogy a másik megszegte a sebességkorlátozást. A másik ezt visszautasítja, hiszen el sem mozdult onnan, ahol van…

A fekete lyuk definíciója helyes. A szökési sebesség nagyobb a fénysebességnél. Ergo még a fény sem tud megszökni. Ezért is hívjuk fekete lyuknak, hiszen fény nem hagyhatja el. (No meg azért is, mert a szingularitás felé közeledve a relativisztikus hatások miatt a fény hullámhossza erősen eltolódik olyan irányba, hogy azt mi már nem tudjuk érzékelni.)

A kérdés elméleti keveredésen alapul.

A fénysebesség egy elméleti állandó. Az a határsebesség amit (Einstein és a mai tudásunk szerint) nem lehet átlépni. Ez megegyezik a fénynek (illetve általánosan az elektromágneses sugárzásnak) a terjedési sebességével tiszta vákuumban.

Minden, amit ma ismerünk, ennél lassabban halad, az einsteini egyenletek alapján ennek az átlépése értelmezhetetlen is.

Fizikálisan magának a fénynek a terjedési sebessége közegtől függően más és más. De persze mindig kisebb, mint az elméleti, konstans fénysebesség.

Mint fent írták is, nem összekeverendő ez a két dolog. Az egyik egy elméletileg meghatározott konstans határsebesség, a másik meg egy aktuális terjedési sebesség.

És célszerű helyesen értelmezni a kérdésben szereplő fekete lyukról szóló állítást. Az nyilván nem egy egzakt megfogalmazás, hanem a témában kevesebb tudással rendelkezők számára történő megvilágítás. A szövegben lévő állítás annyi, hogy a fény nem képes az a környezetet elhagyni (következésképp a "szökési sebesség" nagyobb, a fénysebesség [határértékénél]). Azt a szöveg nem állítja, hogy azt a (nem pontosan megadott) értéket bármi is képes elérni.

A gondolat sebessége is nagyobb a fénysebességnél, de itt sincs semmi probléma. A fénysebességre vonatkozó elvi határ tömegre vonatkozik, a gondolatnak nincs tömege.

3-nak

A gravitáció is fénysebességgel terjed, úgyhogy a gravitont ne "hagyjuk".

Kérdező

Az univerzumban lévő anyag nem tágul gyorsabban a fénysebességnél, viszont a tágulás üteme - jelenleg úgy tűnik - egyre gyorsabb. Nem ezt olvastad?

Vagy hogy kezdetben az inflációs szakasz idején a tér tágult sokkal gyorsabban mint a fénysebesség, de akkor még csak az inflaton nevű hipotetikus részecske létezett.