Milyen lenne a Föld, ha nem egy, hanem 2,3, esetleg több csillag körül keringene?

Ikercsillagok vannak.

Azt hiszem hármas csillagok is lehetségesek.

Többesről nem tudok, hogy lenne.

Amúgy elméletileg a nagy hő nem akadály. Csak nagyobb kell, hogy legyen a távolság.

"Lehet,hogy nem is lenne naplemente, hiszen,ha az egyik csillag lemegy, a másik feljön"

Nézted a Dragon ballt?

Ez csak mese.

Ilyen nincs.

Minden csillag a saját rendszerének tömegközéppontja körül kering.

De mivel a rendszer tömegének jelentős részét maga a csillag adja, ezért ez nincs túl messze a csillag tömegközéppontjától.

Viszont ha ikercsillagokról beszélünk, azok tömege megközelítőleg azonos, vagy legalábbis nagyságrendileg mindkettő jóval nagyobb mint a bolygók. (Ellenpélda az Alfa és Beta Centauri, ahol a Beta azt hiszem fele akkora, mint az Alfa.) Ez esetben a tömegközéppont valahol a két csillag között van.

Ezek a körülöttük keringő bolygóról nézve úgy viselkednek mint egy nagy csillag, csak nem egyet látsz, hanem kettőt.

Ugyanakkor kelnek fel és ugyanakkor nyugszanak le. Max. néhány perces, talán egy-két órás eltéréssel, ha olyan a helyzetük egymáshoz és a bolygó horizontsíkjához képest.

Olyan nincs, hogy az egyik lenyugszik a másik meg felkel. Az akkor lenne lehetséges, ha a csillagok keringenének a bolygó körül és nem fordítva.

Élet szerintem lehetne rajta, bár sokkal kisebb az esélye, mint egy olyan rendszerben, ahol csak egy csillag van.

Nagyobb távolság kell és kérdéses, hogy két csillag gravitációs tere milyenre alakítja a bolygó pályáját

De pont az a kérdés, hogy több csillag mellett meglehetnek-e az élet feltételei.

Pl. mivel a csillagok is keringenek és valószínűleg nem azonos ütemben a bolygóval, ezért lehetnek időszakok, amikor marha meleg van (akár több száz fok) és olyanok, amikor marha hideg (akár minusz száz fok is) attól függően, hogy a két csillag éppen hogy áll egymáshoz és a bolygóhoz képest.

"De az is lehetséges lenne talán,ha csak az egiyk csillag körül keringenének bolygók"

Az nem lehetséges, mivel a két csillag olyan közel van ilyenkor egymáshoz, hogy olyan közel nem tudnak keringeni az egyikhez, hogy a másik gravitációs terébe ne kerüljenek bele.

Illetve ha tudnának is, akkor is a felszínükön több ezer fokos hőmérséklet lenne

Ez egy érdekes kérdés! Elméletileg lehet olyan szoros kettőscsillag ami körül (mármint a két csillag körül) kering(enek) bolygó(k). Létezik olyan szoros rendszer, ahol a komponensek keringési ideje órás nagyságrendű, távolságuk az átmérőjükkel összemérhető, sőt publikáltak olyan rendszereket is ahol a komponensek majdnem hogy összeérnek (!). Valaki említette az Alfa-Beta Centauri rendszert. Nos, ott is többszörös rendszerről beszélünk, és ugye (bár kevesen tudják) hozzájuk tartozik a Proxima Centauri is ( a jelenlegi legközelebbi csillagszomszédunk a Nap után ...), ami irdatlan távolságban kering a két főcsillag körül. És ebben a rendszerben is nagy valószínűséggel vannak bolygók.

Amúgy ez az "egyik lemegy másik feljön" szitu is elképzelhető. Hiszen gondoljunk csak bele a mi naprendszerünkben a Jupiter kicsit nagyobb tömeggel akár csillag is lehetne, és körülötte is vígan keringenek holdak, amik abban az esetben akár lakhatósági zónában is lehetnének. És igazából keringési szempontból meglehetősen stabil a Naprendszer. Igaz nem nagy két fényes csillagunk lenne, csak egy, de a Jupiter fényessége, ha csillag lenne eléggé kivilágosítaná az éjjeleinket szembenálláskor.

Összefoglalva lehetséges kettős vagy többszörös rendszer, ahol van un. lakhatósági szférán belül keringő bolygó, bolygó és holdja rendszer.

Bizonyára ritka konstelláció egy egy ilyen rendszer, de nem elképzelhetetlen. Ami miatt az élet kialakulása nehézkes lehet, annak az oka az hogy ezek a rendszerek csillagászati időskálán lényegesen instabilabbak az "egycsillagos" rendszereknél eléggé nyilvánvaló okokból

Erről nem hallottam, hogy olyan is van, hogy egy csillag a másik körül kering.

Jó pap holtig tanul :)

Így, elvileg, lehetséges az egyik felkel, másik lenyugszik.

Viszont ez a felállás nagy mértékben csökkenti az élet kialakulásának lehetőségét a rendszerben.

Bár valószínűleg így sem lehetetlen