Milyen úton lehetne bizonyítani a reinkarnációt?

> Egy csomó dolognak a hatását lehet úgy tanulmányozni, hogy a mögötte meghúzódo elvekkel nincs tisztában az ember

…

> A bizonyítás szempontjából elég lenne a hatást kimérni.

Igen. Ez így lenne egyébként logikus. Mármint az, hogy van egy megtapasztalható jelenség, amivel időről időre összefutunk, kísérletekkel megpróbáljuk feltárni a tapasztalások (mérési eredmények) közötti egzakt összefüggéseket, törvényszerűségeket, amelyből aztán alkotunk egy modellt, ami egységes képet ad a vizsgált jelenségek adott csoportjáról.

Csakhogy itt tudományos szempontból fordítva ülünk a lovon. Van egy modell, és ehhez keressük a tapasztalásokat, azoknak a mérési módszereit. A tudomány nem így szokott működni. (Oké, azért hipotézisként felvethető persze a reinkarnáció, csak valahogy itt az általános megtapasztalás nem igazán szokott előfordulni.)

> A szerelmet nagyjából az emberek nagyrésze ismeri.

Ez az, hogy nagyjából. Az egyik ember ugyanazt az érzést szerelemnek fogja tartani, a másik meg nem. Kb. értjük, hogy mi van mögötte, de ahhoz, hogy tudományosan vizsgáljuk, kellenek mérhető jelenségek. Persze vannak nem hagyományos módon mérhető tulajdonságok is, mint pl. mi mennyire finom, vagy mennyire szép. De itt is lehet használni a matematikát, pl. meg tudsz kérni száz embert, hogy egyénileg értékelje tízes skálán, hogy az adott étel mennyire finom, vagy az adott festmény mennyire szép. Viszont nem tudom ezt a reinkarnációnál mennyire lehetne pl. alkalmazni. Arra is kíváncsi lennék, hogy különböző kultúrkörök pl. mennyire eltérő választ adnának bizonyos emberi személyiségjegyekről, hogy az a halandó testből, vagy a hallhatatlan lélekből származnak-e. Gyanítom, hogy elég nagy lenne a szórás.

> másrészt nem lehetnek tanultak, tehát kizárható az, hogy az élete során tanulta volna. Olyasmire gonlok, hogy egy bantu néger törzsbe születő kisgyerek magától "tud" majául

Ez az, amit elég nehéz objektív módon igazolni. Voltak ilyen jellegű jelenséggyűjtemények, de valahogy a legtöbbről idővel kiderült, hogy hát nem teljesen tudományos alapon készültek. Pl. kicsit meghamisították az eredményeket, kicsit fizettek azoknak, akik ilyen jelenségről számot tudtak adni, persze hogy születtek ilyen jellegű „elbeszélések”. Jó pénzért az én gyerekem is beszélt japánul 1 hónaposan, sőt jó pénzért a nagynéném is tanúsítja mindezt. Most nem mondom azt, hogy minden hasonló leírás csalás, de mindenesetre eléggé nehéz objektív módon eldönteni, hogy mi az, ami a tényleg jelenség, és mi az, ami csalás. Vagy nehéz olyan objektív módszert találni, ami eleve kizárja a csalás lehetőségét.

Már csak azért is, mert a jelenség olyannyira ritka, hogy az emberek nagy többsége nem is találkozik vele élete során. Tehát nem egy jól ismert jelenségről van szó, hanem egy olyan dologról, amiről sokan hallottak, de nagyon kevesek élték át, és ezek az emberek is csak szubjektív beszámolóval tudnak előállni általában és nem objektív, ellenőrizhető tényekkel. „Engem például gyíkká változtatott… De már elmúlt…”

> Ha a mindennapi életben ilyeneket tapasztalnánk, szerintem, a legegyszerűbb magyarázat a lélekvándorlás lenne, anélkül, hogy bármit is tudnánk a lélekről,

Nem feltétlenül. Lehetne akár valamiféle telepatikus kapcsolattal is magyarázni. Vagy lehetne az Akasa krónika nem reinkarnációt megkövetelő értelmezésével is. Vagy lehetne Isteni ajándéknak is tekinteni, vagy az ördög megszállásának (egy mai kereszténység keretében értelmezve, ami nem vallja a lélekvándorlás tanát). Egyiknek sem szigorúan feltétele a lélekvándorlás megléte. Pl. magad is felhozol egy önmagában akár logikusnak is tűnő magyarázatot, ami mellőzi a lélekvándorlást.

Ugye minden tudományos vizsgálódás úgy működik, hogy az embernek van egy hipotézise. Ez általában afféle prekoncepció. De mindezt félretéve a prekoncepciót a továbbiakban nem állításként, hanem kérdésként kezeljük, ehhez keresünk mérhető adatokat, ehhez állítunk fel kísérleteket, amelyekkel lehet ellenőrizni azt, hogy a törvényszerűségek valóban törvényszerűségek-e. Ezután lehet modellt alkotni, függetlenül a hipotézistől.

De a reinkarnáció kutatásánál elég nehéz a prekoncepciót elvetni a kutatás során. Itt végig az van, hogy megpróbáljuk magát a prekoncepciót, mint állítást igazolni, és ha ez valamennyire sikerül, akkor megerősítjük a prekoncepciót. Ez nem megfelelő tudományos módszertan.

Miután a lélekvándorláshoz a testtől függetlenedni tudó lélek kell, az nyilván nem anyagi természetű, ezért mérni nem lehet. Ebben az esetben kizárható bármiféle természettudományos megközelítés. Számomra ezért a reinkarnációról szóló fejtegetések szépirodalmi értékűek.

Tudodományos igényű vizsgálat ezzel kapcsolatban inkább arra irányulhat, hogy ki mindenki hisz benne, milyen összefüggések mutathatók ki a "hívők" személyiségjegyei, iskolázottsága, társadalmi helyzete, szociális körülményei, stb. és a hit között. Ezek kutathatók, hisz a pszichológia már-már kvázi természettudomány, a humán etológia meg pláne.

Szóval semmilyen módon nem lehet bizonyítani a reinkarnáció létezését, mert - mint azt korábban valaki már bölcsen megjegyezte - cáfolni sem lehet azt.

"Pl. magad is felhozol egy önmagában akár logikusnak is tűnő magyarázatot, ami mellőzi a lélekvándorlást. "

De az, és a te többi magyarázatod nem áll meg az Occam elv miatt. A legegyszerűbb magyarázat a lélek létezésének feltételezése lenne.

"Ez az, hogy nagyjából. Az egyik ember ugyanazt az érzést szerelemnek fogja tartani, a másik meg nem. Kb. értjük, hogy mi van mögötte, de ahhoz, hogy tudományosan vizsgáljuk, kellenek mérhető jelenségek. "

Mégse kételkedik benne senki, hogy a szerelem létezik, és évezredek óta nem kételkednek létezésében, annak ellenére, hogy mérni (fMRI vagy valami mással) talán csak pár évtizede tudjuk.

Tanulság: Tudomány és vallás találkozik itt.

Vallást nem lehet bizonyítani tudományosan, mert abban hinni kell.

Ennyi. :-)