Egy egyszerű sejt vagy egy baktérium hogyan jön létre az evolúció során?

ÚGy, hogy a sok még egyszerűbb replikátorból fejlődik, mivel az egyszerűbbek az esetlegesen megváltozott körülmények között kevésbé életképesek, mint az, aminek pl van már egy primitív sejthártyája.

De gyanítom te az élet keletkezésére gondolsz - annak semmi köze az evolúcióhoz. Evolúció onnantól kezdve van, hogy vannak osztódó, szaporodó élőlények, akikre hat a környezetük. Az élet kialakulása más tészta, más tudományág, leginkább biokémia.

Hogyan lett a szakócából láncfűrész?

Egysoros válasz?

Kedves topiknyitó.

Ez a kérdés így számomra elég homályos. Nem az a lényeg, hogy megtudjuk miképpen keletkezett az élet? Valami ilyesmit vélek inkább kicsengeni a szavaidból..

Ugyanis a tudomány nem állítja biztosra, hogy evolúciós algoritmusok mentén alakult ki az élet tutti, tekintettel arra, hogy a tudománynak jelenleg nincs egységesen kialakult és elfogadott képe az élet keletkezéséről.

A tudomány a következő lehetőségekkel számol (nagyon leegyszerűsítve):

1.

Az életet egy/több (vagy mennyiségileg értelmezhetetlen) jelenlegi fizikai világunkon kívülálló tudat (esetleg számunkra értelmezhetetlen minőségben) készítette. E lehetőségeken belül számbavehető a klasszikus istenértelmezés is.

Az 1. verzió bebizonyításában a tudománynak nincs sok szerepköre. Ha valami isteni lény varázspálcájával a Földre varázsolta a kezdeti egyszerű életet, akkor ezt egyszerűen tudomásul kell venni, és innen vizsgálható csak az evolúció tudományos alapossággal. Ebben az esetben az emberi agynak nem kell gondolkodnia semmit se. Kár. Én személy szerint a gondolkodást jobban szeretem.

Ha a valmiféle isten leszáll közénk, és bemutatja ezt a varázslást, ezzel a tudománynak csak annyi szerepe van, hogy a biológiakönyvekbe beírja, hogy bizonyítást nyert, miszerint életgyártásban létezik varázslási kiinduló alap. Ezzel még mindig nem nyert végleges bizonyítást, hogy ez a "varázsló" teremtette a Földön az életet, még akkor se, ha ezt ez az isteni lény bizonygatja, legfeljebb csak a valószínűsége lesz az élet-teremtésnek sokkal nagyobb.

2. verzió

A tudomány (számos tény, logikus gondolkodás és kísérlet mutzat erre) szerint minden további nélkül az első evolválódásra képes egységek tömegei egyáltalán nem evolúciós algoritmusok mentén jöttek létre.

Pl. koacervátumok (olajos csöppek), Gánti kemoton-modellje... stb.

3. variáció

Nem biológiai evolúció, hanem kémiai evolúció útján, pl. RNS világ kialakulása... stbstb.

4. variáció

Nem biológiai, hanem kis túlzással mechanikai evolúciós algoritmusok útján...

pl.: az anyagásványok kristályai szolgálhattak valamikor a genetikai adatbázis tárolására, és ugyanúgy, mint egyes kristályok, replikálhatók. Az agyagrészecskék közé rendszertelenül beszivárgó fémionok mintái tartalmazhatnak kódolható információt, és az még reprodukálódhat is, ahogy a kristály rétegről rétegre növekszik. (replikáció, variáció, szelekció). Később ezek kiegészülnek szerves...

De ezt most hagyjuk.

Szóval kedves topiknyitó!

Melyik irányba nyissunk előbb?

"Evolúció onnantól kezdve van, hogy vannak osztódó, szaporodó élőlények, akikre hat a környezetük..."

Elnézést, egy kis kiegészítéssel. Bármely rendszer - akár nem élő is - képes evolválódni, ha a biológiai evolúcióból megismert kritériumoknak megfelelően szerveződik.

Az élet-keletkezési hipotézisek többségében nem élő evolúciós egységek evolválódnak, mint pl az RNS-ek is. Ezek többszörösen bizonyítottan képesek evolválódni laborkörnyezetekben.

Nem mellesleg nem lehetne szimulálni sem az evót, ha csak élő közegben működne az evolúció mechanizmusa.

A biológiai evolúció az, ami azt feltételezi, hogy már mindenképpen létezik egy evolválódásra képes legegyszerűbben élő egység.

Mivel a nem élő evolúciós folyamatokból eddig nem tudták levezetni maradkétalanul az élő evolúciós rendszereket, így a különbségtételt fenntartani az elnevezésekben szükséges (biológiai- versus kémiai- ill. egyéb evolúció).

Ha az átvezetés idővel sikerül, gyakorlatilag nem sok értelme lesz tudományos értelemben különbséget tenni az élő és nem élő között. Az élő ebben az esetben semmi más, mint szubjektiv szempontból vizsgált olyan szerveződési mintázat, amelynek külsőleg tapasztalható tulajdonsághalmaza az ember által kitalált életkritériumoknak felel meg, de így valójában nincs meghatározható határ az élő és élettelen között.

Először is az evolúció az anyagi világ folyamatos változását jelenti.

ELÖSZÖR VOLT A FIZIKAI EVOLUCIÓ (világegyetem kialakulása, csillagok, galaxisok létrejötte)

Aztán a KÉMIAI (a Földön alőször szervetlen egyszerü molekulák, majd megjelentek nagyobb, összetett szerves molekulák, ezekböl pedig az első KOACERVÁTUMok vagyis lipidcseppecskék az ősóceánban, ebbe ágyazódhattak aminosavak, ionok, fehérjék és egyszer csak pont ugy hozta a sors hogy magátol elkezdett komolexen működni ez a kémiai rendszer, vagyis életre kelt - ez az ABIOGÉN ÉLETKELETKEZÉS elmélete)

De manapság egyre inkább elfogadott a PÁNSOERMIA-hipotézis, tehát a Földet földönkivüli baktériumok ferrőzték meg, belőlük alakult ki a földi élet - ezzeé viszont sajnos nincs megmagyarázva a döldönkicüli élet létrejötte)

De az 1. Hozzászólonak nincs igaza, mert az UNIVERZUM ÁLLANDÓ VÁLTOZÁSBAN VAN, EZ MIND FIZIKAI, KÉMIAI ÉS BIOLÓGIAI SZINTEN tapsztalhato... (bocsánat a helyesirásért, mobilrol vagyok)

„ELÖSZÖR VOLT A FIZIKAI EVOLUCIÓ (világegyetem kialakulása, csillagok, galaxisok létrejötte)”

Itt is szemtelenül ellent mondanék egy kicsit… :-)

A biológiai evolúció leírható röviden a replikációval, variációval, szelekcióval, amelyek tulajdonságokkal leírható környezetekben zajlanak. Azonban ez nem egyszerűen emberi értelemben vett replikáció, hanem minden másolatnál eltérés jön létre, és a különböző másolatokat a környezet tulajdonságai szelektálják, majd a jól bevált különböző másolatokat a rendszer megjegyzi, és ez alapján indul újra a folyamat, vagyis szinte egy többágú keresőművelet zajlik az adott tulajdonságú környezetben való minél hatékonyabb érvényesülés tükrében. Ez azt eredményezi, hogy mindig új dolgok keletkeznek, de egyáltalán nem törvényszerű, hogy a másolatok folyamatosan egyre összetettebbek legyenek.

Pl. ahogy a látó halak kezdték meghódítani a barlangok mélyét, a szemükre egyre kevésbé lett szükség, és köztudott, hogy a született gyengénlátók, vakok lényegesen jobban tájékozódnak a sötétben, tehát az evolúció itt az olyan mutációkat részesítette előnyben, amik gyengítették a szemet, és ahogy egyre mélyebbre hatoltak ezek a barlangba, a színüket is elvesztették, sőt némelyik fajnak szinte a szeme is felismerhetetlenül eltűnt. Genetikai állományukban megtalálhatóak a valamikori szemkifejező gének maradványai. Az ilyeneket fosszilis géneknek nevezzük.

A biológiából megismert evolúció nem fejlődést jelent, hanem csak változások sorozatát, ami akár szimplifikációt is eredményezhet (nem visszafejlődés!!!, hanem építve történő egyszerűsítés) , mert hogy mi a hasznos mutáció, azt kizárólag a környezet dönti el. Hasonló mutáció egyes környezetekben átok, míg másik helyeken a lottó 5-ös.

A világegyetem kialakulása, csillagok, galaxisok létrejötte sokkal inkább egy autokatalitikus ciklushoz hasonlítható, vagyis az anyag szerveződésének egyes állomásai egyszerűen megjelennek az időben a folyamatban rejlő energialöket tükrében folyamatosan formálódva. Itt nincs öröklés, és nincs „célzott” másolat, és nincsen alkalmazkodás se. A bio.evóból megismert evolúció nem ilyen.

Az élet keletkezése szempontjából is fontos megkülönböztetni az egyes hipotéziseket, ahol inkább az autokatalitikus kémiai reakcióciklusok és a kémiai önreprodukciók (nem replikáció!!!) a főszereplőek, míg máshol meg az evolúciós algoritmusok. Ha az autokatalitikus ciklusok fogalmát összemossuk az evolúció mechanizmusának fogalmával, akkor aligha hiszem, hogy kiderítjük az élet keletkezésének titkát.

Örökzöld probléma, hogy az evolúció mechanizmusát egy általános fejlődési evolúciószemlélettel egyenlővé teszik, de ez roppant félrevezető, mert a két folyamat alapvetően különbözik egymástól.

Lehet, hogy az általam kínált élet-csináló menünek szegényes a repertoárja...? A topikgazda nem akar belőle választani... brühühü...

Pedig szerintem a tudomány már sokat tud ebben a témakörben. Igazándiból szerintem sokkal nehezebb lesz megfejteni egyes összetettebb életforma evolúciós útvonalának alakulását. Valójában csak néhány évtizede kutatjuk a dolgot, és már tulajdonképpen a protosejt, vagy elősejt létrejövetele körül járunk.

Szerintem az élet megjelenésének lehetséges módjainak kidolgozása korántsem olyan nagy rejtély, mint azt a vallási fanatikusok állítják. Persze sohasem fogjuk megtudni, hogy pontosan ez hajdanán hogy zajlott.

sPombe igazad lehet, elég jártas vagy a témában én nem akarok neked ellent mondani...

De a biosz tankönyvben és az érettségi-vizshakövetelményben is benne van, h fiz. és kém. evolucio előzte meg abiológiait.

"a biosz tankönyvben és az érettségi-vizshakövetelményben is benne van, h fiz. és kém. evolucio előzte meg abiológiait."

Mert nem fizikusok írták. :)

A három tudományterület képviselői tutira jól elvitáznának a kérdésen.

Valóban, az evolúció fogalmát csak akkor tudjuk ráhúzni a biológián kívül eső területre, ha csupán pár követelményt támasztunk vele szemben:

1. fejlődés legyen, a változás magasabb szervezettségi fok felé irányuljon

2. legyen benne selejtezés (hulljon a férgese)

3. alkalmazkodjon a környezeti feltételekhez

A biológiai értelmű evolúció ennél sokkal bonyolultabb dolgokat is tartalmaz.