Át léphetjük a fénysebességet?

Olvasd el a Bell egyenlőtlenséget az a kísérlet bizonyítja nem létezik a Bell egyenlőtlenség és kauzálisan nem magyarázható de létezik az összefonódás .

A két rés kísérletek már odáig jutottak hogy képesek úgy megmérni a részecskét hogy bizonyíthatóan nem kerülnek kölcsönhatásba közben velük mégis az összefonódás az eredmény.

Ezeket a dolgokat csak úgy lehet megérteni ha nem a mi világunkba gondolkodunk ,azt írta valaki hogy a tér két pontján van ugyan az az egy részecske , ez "igaz"de ne felejtsük el hogy ez a tér duma is csak egy kitaláció ,a valóságban eleve nem létezik a tér fogalma így nekünk nem is kellene megmagyarázni hogy miért lehetséges a kvantum összefonódás és a láthatóan fénysebesség fölötti áramlás .

De az információ meg megint olyan fogalom hogy nem is szabnak neki terjedési sebességet mert nincs olyanja.

A magyarázat az hogy a fizikai világtapasztalatunk csak a fizika játéka illúziója és végzetes hiba erre alapozni mindent .

"Egyébként meg értem, hogy pl a relativitáselmélet ellentmond az életünk során szerzett tapasztalatainkkal,"

Mármint mely tapasztalataink mondanak ellent a relativitáselméletnek?

Wadmalac leírt egy nagy butaságot:

"az einsteini relativitás-elmélet nem mond ellent az információ fénysebesség feletti sebességű, sőt, még a nulla idejű, tehát végtelen sebességű terjedésének sem."

De, ellentmond. Ellenkező esetben képesek lennénk információt továbbítani fénysebességnél gyorsabban, az pedig csúnya kauzalitási paradoxonokhoz vezethetne.

Összefonódott részecskepárokkal sem tudunk információt azonnal küldeni, tehát még a nemrelativisztikus kvantummechanika is "tudja" ezt a szabályt.

"A nulla idejű alagúteffektus hogyan nem sérti meg a kauzalitás elvét?"

Ezt a kérdést nem tudom értelmezni, mert senki nem állítja, hogy nulla idő kellene hozzá. Lásd Hraskó Péter cikkét:

[link]

"Milyen módon történnek olyan folyamatok amik (ha csak pillanatnyilag is) sértik az energiamegmaradás törvényét. "

Olyan módon, hogy az energia és idő közt is létezik egy határozatlansági reláció, amelynek értelmében lehetségesek olyan folyamatok, ahol bizonyos ideig energiabizonytalanság is felléphet, amelynek erejéig sérülhet az energiamegmaradás.

Az összefonódott párokban a korreláció az, ami azonnali hatást eredményez. De információt nem tudsz vele küldeni, mert a mérési eredmények véletlenszerűek, és egyetlen részecskén végrehajtott mérésekből te még nem tudod megállapítani, hogy az össze van-e fonódva egy másikkal, vagy sem. Tehát ha pl. van egy összefonódott spinállapotú részecskepárod, akkor hiába méred az egyik spinjét felfelé állónak és tudod, hogy a másikat akár azonnal ezután lefelé állónak fogod tudni mérni, ezzel nem továbbítasz információt, mert az első mérés eredménye is véletlenszerű, és általad nem befolyásolható.

A gyenge kölcsönhatás az egyik a négy ismert alapvető kölcsönhatásból. Nagyon kicsi a hatótávolsága, csak szubatomi méretekben jelentős, és pl. a béta-bomlással járó radioaktív folyamatok leírásában van szerepe. A neutrínók is gyengén hatnak kölcsön pl. töltött részecskékkel (mondjuk elektronokkal).