Mióta káros fával fűteni? Ez csak duma, hogy az emberek vegyék a gázt nem?

Csak offolni tudok. Ha valaki jön ide, aki ért ehhez, akkor írna nekem akár privátban, hogy mi keletkezik? Ilyesmit tanulok, és párszor már elgondolkoztam a fenti kérdésen.

Kérdező bocsi.

A gáz fosszilis energiahordozó. Olyan CO2 szabadul fel belőle, amit évmilliókkal korábban vontak ki a légkörből az akkori élőlények. Így amikor ezt elégetjük, egy olyan mennyiséget engedünk a levegőbe, amivel maradandóan megemeljük a légkör CO2 szintjét. Újabb évmilliókba kerül, hogy az a CO2 megint kivonódjon a forgalomból.

Ellenben a fa néhány évtizeddel korábban vonta ki a levegőből a saját széntartalmát, és a kivágása után (jó esetben) új fákat ültetnek a helyére, így az légkörben már meglévő CO2-t forgatja meg a rendszerben.

Szóval lehet hogy a gáz tisztábban ég, de nem teszel vele sokkal jobbat a környezetnek.

Szerintem el van túlozva a dolog.

CO2 szempontjából szinte mindegy. Tény, hogy a fa nem csak tiszta CH, tehát a gáz égése tisztább, de ha belegondolok, hogy az elmúlt 50 évben mennyi ólmot, NO-t, stb küldtek a levegőbe (benzinből), meg az olajos, a szenes, lignites erőművek...

Szóval, ez csak duma, hogy az emberek vegyék a drága gázt.

A földgáz elégetésével semmi más nem képződik csak CO2 és vízpára,fa égetésénél viszont rengeteg más mérgező égéstermék is a levegőbe kerül a szénmonoxidon át a kátrányig,a co2 a legkevesebb..ha a fa kezelt ezt még megspékeli egy rakat rákkeltő vegyülettel is,már pedig rengetegen dobálnak a kandallóba minden vackot

A földgáz tüzelésű berendezések hatásfoka 85% feletti,ezzel szemben fával kb 15-20%ot lehet elérni

Szóval egyáltalán nem hülyeség hogy sokkal környezetszennyezzőbb

A mi utcánkban is rengetegen tüzelnek fával,merthogy fele annyiba kerül mint a gáz,télen hidegebb napokon viszont alig lehet levegőt kapni,az összes kémény okádja a sűrű fekete füstöt,ha köd van az külön jó,ilyenkor leszáll az egész mocsok az utcába

Globálisan nézve ténylegesen #3-nak van igaza, de a CO2-n kívül a többi felszabaduló kémiai anyag is része a körforgásnak, pl. a fában lévő ként is a táptalajból vonja ki a növény.

Az előző válaszadó ismereteit szeretném kicsit bővíteni, mert a fatüzelésnek nem 15-20% a hatásfoka, hanem kazántól függően 50-90% között mozog.

Sajnos, akik fával fűtenek nincsenek tisztában vele, hogyan is kellene használniuk a kazánjukat. Ha nem megfelelően égetik el a fát, akkor bizony korom, erős füst és ráadásul még szénmonoxid is keletkezik. Ezáltal a rendesen elégetett fához képest kisebb hatásfokot érnek el, akár több tízezer forinttal többe kerül nekik a fűtés egy szezonban.

Sokan mondják, hogy száll a korom, meg büdös, de ez csak azok miatt igaz, akik nem tudnak rendesen begyújtani. Ismét egy kisebbség miatt általánosítanak.

Tavaly télen jártam a Bakonyban, minden második kéményből füst száll fel és nem volt korom a havon. Arrafelé tudnak tüzelni, hiszen hagyománya van. Sajnos vannak emberek, akik nem tudják vagy nem is akarják megérteni, hogy másképpen is be lehet gyújtani, hiszen ez nem csak az ő érdekük.

"A földgáz elégetésével semmi más nem képződik csak CO2 és vízpára,".

Jó lenne, ha igazad lenne #6 válaszadó! De a földgáz kénvegyületeket is tartalmaz, így az égéstermékek között kénessav, kénsav is akad. Hozzá jönnek még nitrogén oxidok, és némi szállópor is.

A fával az is probléma lehet, hogy nedves. Minimum a tüzelési idény előtti nyár közepén kellene megvásárolni. Sajnos sokan csak 1 havi szükségletet tudnak megvenni.

Na, akkor most megírom a választ.

Többen is írtak jó gondolatokat. Én pont ebben a témában dolgozom. Rendszeresen tartok előadásokat is környezetmérnök, vegyész, meteorológus, stb. egyetemi hallgatóknak erről. Ettől függetlenül le lehet pontozni és aki nem akarja ne higgye el a következőket:

Mindkét enegriahordozó a fa és a földgáz égetése is káros, csak más-más szempontból.

A fa égetésével önmagában nem lenne nagy probléma. Csak a más egyéb körülményekkel együtt.

A fát évezredek óta égeti az ember, vannak természetes erdőtüzek is, tehát kvázi természetes folyamatnak is vehetjük. Abból a szempontból jobb is a földgáz égetésénél, hogy kvázi a megkötött napenergiát hasznosítjuk újra. (Napsütés hatására a fa levelei fotoszintetizálnak, a légkörben lévő szén-dioxidból építi fel a saját anyagát a nap energiájának hatására, amit aztán elégetünk és újra csak a légkörben korábban lévő szén-dioxidot szabadítjuk fel.)

Azonban a fa égetésével nem csak szén-dioxid és vízgőz keletkezik. Keletkeznek szilárd (vagy folyékony) nagyon apró, szabad szemmel nem látható "por" részecskék. Ezt eddig "szálló porként" emlegették, újabban pár hete Illés Zoltán államtitkár úr utasítására "kisméretű részecske szennyezés"-ként kell közölnünk a médiában.

Önmagában ezzel sincs gond. Ezeknek a részecskéknek van olyan része, ami nagyon kis méretű, 10 mikrométernél kisebb az átmérőjük. A 10 mikrométernél nagyobb méretű dolgokat vagy fizikailag be sem tudjuk lélegezni, vagy belélegezve fennakadnak az orr és garat nyálkahártyáján. Ami ennél kisebb, az viszont akár a tüdőig is lejut. Önmagában ezzel sincs olyan nagyon nagy baj. Valamennyire természetes anyagok, előbb-utóbb kiürülnek a szervezetből.

A probléma, mint említettem a körülményekkel van. Ezek a körülmények az emberi tevékenység által okozott tényezők. Konkrétan a közlekedés és az ipar szennyezőanyag kibocsájtása. Így a légkörbe kerülnek szennyező anyagok, úgy mint rákkeltő poliaromás szerves vegyületek, nehézfémek, maró, oxidatív, irritatív anyagok.

Az előbb említett részecskéknek van egy olyan tulajdonsága, hogy aprók, aminek következtében jó nagy a fajlagos felületük. így rengeteg gázt, folyadékot, szilárd anyagot megkötnek a felületükön. Így a szennyező anyagokat is és mint egy hordozón bejuttatják a tüdőn keresztül a szervezetbe. Na ez a gond.

Az időjárás bizonyos esetekben csak fokozza a problémát. Inverzióban, értsd: szürke, ködös, jelentős légmozgástól, csapadéktól mentes időben, főleg a nagyobb városok körzetében a közlekedés és ipar által kibocsájtott szennyezőanyagok feldúsulnak a légkörben. Nincs szél, ami elfújná, felhígítaná, nincs eső ami kimosná. Így többek között fa tüzeléssel a levegőbe juttatott részecskék még koncentráltabban kötik meg a szennyező anyagokat és még intenzívebben juttatják be a tüdőbe.

Ennél valamivel összetettebb a dolog, de dióhéjban így lehetne leírni.

A földgáz égetésével csak minimális mennyiségű részecskét termelünk, sokkal kevesebbet mint fatüzeléssel.

Ezzel viszont van egy másik gond, a fosszilis szén-dioxid légkörbe juttatása és ezzel az üvegházhatás a fokozás.

A két probléma azonban nem azonos súlyú.

Az hogy 10 éven belül a városokban sok ezren halnak meg tüdőrákban, sokkal akutabb és sokkal közvetlenebb probléma és sokkal inkább tehetünk ellene rövid idő alatt, mint az hogy 100 év múlva x fokot emelkedik az átlaghőmérséklet.

Fűteni, közlekedni mindenképp kell valahogy. A gázon, kőolajon (és fűtésnél a fán) kívül más alternatíva még pedig nem nagyon van.

Ha szén-dioxidot így is úgyis juttatunk a levegőbe (pl egy panelban nem lehet fával fűteni), akkor legalább a részecske kibocsájtást próbáljuk meg mellőzni. A gázzal való fűtés is rossz a környezetnek, de még mindig a kisebbik rossz, mert nem halnak meg annyian ennek következtében.

Ez lenne a lényege annak, amikor a tv-ben bemondják, hogy legalább az ilyen időjárási helyzetekben aki teheti legalább a nagyobb városokban mellőzze a fatüzelést.

Na nehogy már kitalálják, hogy a fatüzelés káros.

Aki száraz fával tüzel annál a kéményben az se nagyon látszik, hogy egyáltalán füstöl. Kivéve a begyújtás után 15 percig.

A fa hamu komposztálható és a füstgázokon keresztül magától is visszakerül a természet körforgásába, gyakorlatilag nulla hulladék keletkezik.

Amíg az ember nem befolyásolta ennyire a föld viszonyait óriási erdőtüzek voltak - néha most is - olyankor meg nincs is miről beszélni, hogy káros-e, vagy nem. Amikor Ausztráliába leég egy magyarországnyi terület senki még csak fel sem említi, hogy akkor most mennyi kén van a füstben. De szerencsére a természet se kérdi, regenerálja önmagát és nő minden mint azelőtt.

A hulladákfáról már ne is beszéljük. Volt idő amikor melegebb éghajlatú helyeken a kertekben égették el, mint szemét. Füstölt is, meg nem is melegedett nála senki. Vagy akkor mit kellene csinálni a bontott bútorokkal? Elássuk, vagy szeméttelepen rohasszuk?

Nem rossz a gáz se, de jóval drágább és ahogy valaki írta is, az évmilliókkal ezelőtt megkötött CO2 -t visszajuttatva a légkörbe, pont ez okozza az éghajlatváltozást.

Lehet itt agyalogni, hogy ez is káros meg az is káros, közbe meg gondolom így januárban mindenki fűtött helyről írogat.

Nem beszélve arról, hogy miután az emberek fűtenek tovább élnek, mintha -20 fokos barlangokban remegnénk. Akkor most mi egészségesebb? Fűteni és élni 70 évig, vagy 40 évesen megfagyni?

Szerintem a megoldás a változatosság és szerencsére ez most valamennyire el is kezdődött. Van aki fával fűt, sokan vannak most is akik szénnel tüzelnek, más gázzal, van akinél hőszivattyú van, máshol napkollektorok és úgy általában akinek van rá pénze az szigetel amennyire tud.

A lehető legrosszabb lenne, ha egy fajta fűtésről kikiáltanák, hogy az a környezetbarát és mindenki ráállna és az adott módszer negatívuma kiteljesedne.