Mi határozza meg egy urántömbben, hogy melyik atommag bomlik le?

Minden olyan fizikai jelenségnek, amelyet a már emlegetett

dN(t)/dt = A*N(t)

differenciál egyenlettel lehet leírni, a már szintén emlegetett

N(t) = N(0)*exp(A*t)

egyenlet lesz a megoldása, következésképpen rendelhető hozzá felezési vagy kétszerezési idő. (A értéke attól függ, hogy milyen konkrét fizikai folyamatról van szó)

Ilyen jelenségek a rad. bomláson kívül:

- neutronfluxus változása szubkritikus vagy szuperkritikus atomreaktorban

- baktériumok számának változása végtelennek tekinthető táplálék és élettér esetén

- egy meleg test hőmérsékletének változása, ha hidegre teszed (vagy fordítva) (itt a hőmérséklet-különbség fog meghatározott időközönként feleződni)

- tartály kifolyási sebességének változása ürítés esetén

- feltöltött kondenzátor feszültségének változása, miközben kisütöd egy ellenálláson keresztül

Kis kiegészítés:

Ha A értéke pozitív, akkor N exponenciálisan nő (kétszerezési idő rendelhető hozzá)

Ez esetben N lehet pl. a neutronfluxus szuperkritikus reaktorban, vagy a szaporodó bacik száma

Ha A értéke negatív, akkor N exponenciálisan csökken (felezési idő rendelhető hozzá)

Ilyenkor N lehet a neutronfulxus szubkritikus reaktorban, az éppen kiegyenlítődő hőmérséklet-különbség, lyukas tartálynál a kifolyási sebesség vagy a tartály szintje, vagy a kondenzátor feszültsége vagy töltése.

Hasonló eredményre vezet a csillapított rezgőmozgás is, csak ott az exponenciális tag szorzódik még egy szinuszossal is, emiatt jóval bonyolultabban néz ki, de ha nem túl nagy a csillapítási tényező, akkor ott is rendelhető felezési idő az amplitúdó változásához.

Ez a fenti diffegyenlet, rengeteg helyen előjön a fizikában. Annyi kell hozzá, hogy legyen egy olyan mennyiségünk, amely változásának sebessége arányos magával a mennyiséggel. Mint fent látszik, sok ilyen van, és ezekhez mind tartozik felezési (esetleg kétszerezési) idő. Azt akarom csak ezzel mondani, hogy a felezési idő nem valamiféle a radioaktív atommagok között fennálló mágikus kölcsönhatásból származik, hanem tök egyszerű matematikai oka van.

#42: Ez mind ok, a statisztikai alapok tiszták, de az igazi kérdés az egy atom saját magában ácsorogva. Igazándiból szerintem továbbra is az ok, a határpont, amitől az az atom most vagy 5 perc múlva vagy 10 év múlva bomlik el.

Mint amikor van egy tüntető tömeged az utcán. Pszichikai statisztikával meghatározható, mennyi idő múlva fogja valaki bedobni az első ablakot. De az a kérdés, hogy azt az egy embert mi befolyásolja arra, hogy pont akkor dobja el a követ, az már teljesen más kérdés.