Mi határozza meg egy urántömbben, hogy melyik atommag bomlik le?
"vagy pl. szupernóvarobbanások beérkező neutrínóárama, vagy az atomerőművek hatása gyorsítaná a bomlás sebességét. Tudtommal ilyesmit még nem figyeltek meg. "
No látod, ez nem is rossz megközelítés.
#30: "Én sem azt akarom mondani, h a neutrínók okozzák a bomlást, csak azt, h AKÁR közük is lehet hozzá. A felezési idő a bomlások számának csökkenését jelenti idővel, ami valószínűleg nem exponenciális lenne..."
Ha pl. a napneutrínók okozzák, és csak egy elem atommagjaira hat, akkor az expon. jelleg az elem fogyatkozó atomjainak számából adódik.
A napneutrínók száma csak kicsit ingadozik, - napközel, naptávol, - és olyat is olvastam már, hogy a felezési idő is évente két periódusban kicsit változik...
#29: "Tehát kell lennie valami egyéb különbségnek is a bomlékony és a nem bomlékony atommagok felépítése, szerkezete között, csak a neutrínókra nem lehet rákenni a dolgot"
Nyilván minden elem atommagja más és más...
Lehet, hogy csak bizonyos típusú atommagoknál okoz interferenciát a sugárzás?
Továbbá, ahhoz kapcsolódóan, amit korábban felvetettem, miszerint a sugárzó magok sugárzóvá teszik a nem sugárzó stabilabb magokat is... Emiatt gondoltam, h egy sugárzó izotóp összetevőket is tartalmazó anyagtömbben, a bomlási származékok valamekkora része magában az anyagban elnyelődik, mielőtt kilépne az adott anyaghalmazból, és gondolom az sem marad mindenféle hatás nélkül.
Más kérdés, hogy az ilyen sugárzást egyáltalán lehetne-e mérni: mert ugye minél nagyobb egy anyagtömb, a benne lévő sugárzó anyag is annál több lehet, ergo a kijutó és a ki nem jutó sugárzás is nagyobb (felteszem arányosan) (jó, mondjuk az urán esetében a kritikus tömegig :D ), ami egy részben egyensúlyba kerülő mérleget mutatna. ...
#30:
"Sztem a felezési idő azért is értelmezhető nagyobb anyagmennyiség esetében, mert VALÓSZÍNŰLEG számít, hogy bomlásra képes magok vannak "egymás közelében"
Verd már ki a fejedből ezt a hülyeséget! A bomlási folyamatokra EGÉSZ BIZTOSAN nincs hatással az, hogy "bomlásra képes magok vannak egymás közelében." Az egyedül álló radioaktív atommagok pont ugyanúgy elbomlanak, mint az egymás mellett állók, ráadásul pont ugyanazon törvényszerűség szerint.
Egyúttal be kell ismernem, hogy amit #4-ben írtam, hogy a felezési idő csak nagy anyagmennyiségre értelmezhető, szintén butaság. (a posztban levő összes többi állítást továbbra is fenntartom) Egyetlen atommagra is van értelme, csak a jelentése valamelyest kevésbé szemléletes, mint nagy anyagmennyiségre. Egy atomra a #13-ban írt képlet adja meg az értelmét, sokra pedig a #23-ban írt képlet.
A fő gond, hogy az ég egy világon semmiféle módszerünk nincs, még elméletben sem, hogy egy bizonyos atomról bármi előjelét vegyük, hogy ő most épp bomlani készül. Hipotézis szintű a téma.
Itt egy szeparált atom a kérdés igazán, nem egy láncreakció-szerű bomlássorozat.
#36:
Igen, csak pont ilyesmiknek a behatására sincs semmi bizonyítékunk.
Az előbbiekhez: én éppen ezért tettem fel a kérdést, és erőltetem továbbra is a kérdést ilyetén, hogy a sugárzó anyaghalmazban van-e annak az oka, hogy a felezési idő egyáltalán felezési időként észleljük.
Akkor nézzük másként: van másik olyan megfigyelhető természeti jelenség, ami szintén felezési idővel rendelkezik?
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2025, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!