Miért nem említik ezt így a fizikusok?

A sok-világ (many worlds, multiverzum) elmélet efféle interpretációjának van egy érdekessége: mégpedig az, hogy önmaga gyilkosa is egyben. Ha jól értem, arról van szó az írásodban, hogy minden egyes döntésnél amit hozunk, kettéágazik (vagy több felé, lehetőségektől függően) a világ, és minden lehetőség megtörténik, és minden lehetőségből egy új verzum születik.

Ezzel az elmélettel több probléma is van. Egyrészt kísérletileg semmiféle nyomát nem sikerült kimutatni. Ezt csak azzal lehet magyarázni, hogy a különböző verzumok egymástól függetlenül folytatódnak tovább, nincs köztük semmiféle kapcsolat, egyikből nem lehet áttérni a másikba. (Furcsa is lenne ha lenne köztük kapcsolat, mert akkor az anyag- és energiamennyiségnek is duplázódnia kellene minden döntéshozatalnál, aminek viszont már régen mérhető hatásának kellene lennie a mi Univerzumunkra). Ergo egymás számára nemlétezőnek is tekinthetőek, hiszen nincs köztük se információáramlás, se semmiféle kölcsönhatás. A tudomány ilyen esetekben az Occam borotvája elvet szokta alkalmazni: egyszerűen kivonja a képletből a felesleges dolgokat, és a végén marad egy Univerzum, a miénk, amelyben élünk. Mivel a többi verzum semmiféle kölcsönhatásba nem tud lépni a miénkkel, semmiféle kapcsolat nincs a mi és a többi Univerzumunk között, semmiféle információt sem szerezhetünk a többiről még elméletileg sem - így végeredményben nemlétezőnek is tekinthetjük a többit. Tehát ez a szerteágazó Univerzum elmélet jópofa, csak épp hamvában holt ötlet, önmaga halálát is hordozza magában. Ezért is veti el gyorsan a fizikusok többsége egy félmosoly kíséretében ezt a fajta multiverzum-elméletet.

A kerdezonek: nem ertem vilagosan mi a kerdes? Hogy nincsen QM, csak determinizmus es sokvilag?

(Hm, a sokkvilag biztos igaz...;)

Sceptic:

ne allitsal valamit a fizikusok neveben, ez igy nem igaz. Egyetemen nem kezeltek igazan felmosollyal, ez nem ezoteria(marmint az asztronomiahoz kepest). Legalabb olvasd el a many worlds wikipedia cikket, amibol egyreszt kivilaglik, hogy a QM elmeletibb kerdeseivel foglalkozo kozossegbol szarmazik ez az igenis szamon tartott "many worlds" interpretacio, masreszt lehetseges "kiserletek" is vannak ott leirva szuicid hajlamu kutatoknak, de az idezojel nem veletlen.

Persze nagyon akademiai az elmelet es nem tudjuk mennyi az igazsagtartalma, de mint irtam Neked, pont occam borotvajanak konzekvens alkalmazasakent is tekintheto mert a wave function collapse nagyon inkonzekvens dolognak tunhet (magyarul:egyszerubb axiomak).

Sok ilyen elmeleten dolgoznak, valamelyik nagyobb karriert fut be mint mas, l. Hurelmelet. Az elmeleti kiserletek kidolgozasa sem mindig konnyu.

Sceptic:

Az Occam borotvája jó dolog hipotézisek jó hatásfokú vizsgálatára, de még nem bizonyíték semmire.

Makrovilág szintjén nincs bizonyítékunk, egyelőre nem lehet a párhuzamos verzumok létezésére (tetszik, hogy több világegyetem esetén elűnik az uni- előtag, mert lőttek az egyetemességnek), cáfolatukra sem.

De kvantumszinten már abszolút nem hülyeség a dolog.

És bizonyítottan magasabb szinten sem elvethető.

Régebben egy másik kérdésben valaki az energiamegmaradással próbálta cáfolni a multiverzumokat, de ez nem jó módszer, olyan törvényre alapoz, amit csak egy valóságsíkon volt esélyünk vizsgálni, definiálni és még ott is csak egy időintervallumon belül (nagy bummtól máig meg pár milliárd évet előre), ez a törvény sem tekinthető egyetemesnek.

Logikailag félre lehet dobni a multiverzumot mint számunkra kis valószínűségű és LÉNYEGTELEN teóriát (mert nem befolyásolja az itteni valóságot), de tudományosan igenis lényeges és még igencsak nyitott kérdés.

Éppen az elégtelen alapadat miatt ez még a tudományos világot is megosztja, vannak tudósok, akik kategorikusan elzárkóznak tőle, de legalább ugyanannyian nem.

"Logikailag félre lehet dobni a multiverzumot mint számunkra kis valószínűségű és LÉNYEGTELEN teóriát (mert nem befolyásolja az itteni valóságot), de tudományosan igenis lényeges és még igencsak nyitott kérdés. "

Ebben egyetértek. Csak az a gond ezzel, hogy logikailag önmagával kerül ellentmondásba a multiverzum elméletének ilyen irányú interpretációja, amelyikről a kérdező ír. Nem csak gyakorlati, kísérleti, hanem eleve elméleti szinten is. Kicsit olyan a dolog, mint Isten a kövével, a teória saját magával kerül ellentmondásba. Az ellentmondást pedig bárhogy akarjuk feloldani, az már "gyakorlati logikai" akadályba ütközik. Legalábbis én így látom a dolgot. Lehet hogy nem jól - de akkor nem értem, hogy mi a hiba a gondolatmenetemben.

Ez stimm. De melyik a rossz kiindulási alap? Az, hogy ha létezik az efféle multiverzum-rendszer, akkor az egyes univerzumok nem kerülhetnek egymással semmiféle kapcsolatba, kölcsönhatásba? Vagy az, hogy ha nem kerülhetnek egymással kapcsolatba, tehát semmiféle információközlés sem játszódhat le közöttük, akkor alkalmazhatjuk rájuk Occam borotvája elvet, és nemlétezőnek is tekinthetjük őket? Mert gyakorlatilag ezen két feltevés az, amitől az egész elmélet összerogyik.

De tegyük fel, hogy az első feltevésünk hibás, akkor ott van a kérdés: hol, mikor és hogyan jönnek létre ezek az új univerzumok (naponta akár többezermilliárdnyi, és akkor még csak az embereket vettem alapul, a többi élőlényt nem), és miért nem tapasztaljuk a hatásukat a mi univerzumunkra? Mert elvileg kellene hogy legyen, hiszen ez a feltevésünk. Márpedig ha ennyi univerzum jön létre, pontosan ugyanazokkal a paraméterekkel, amelyek a mi Univerzumunkra is jellemzőek, akkor az egész rendszernek már az első nap végére önmagába kellene omlania a gravitációs összhatása folytán.

Mi az, ami a figyelmemen kívül esik, milyen módon lehet feloldani ezt a paradoxont?

"Az, hogy ha létezik az efféle multiverzum-rendszer, akkor az egyes univerzumok nem kerülhetnek egymással semmiféle kapcsolatba, kölcsönhatásba? Vagy az, hogy ha nem kerülhetnek egymással kapcsolatba, tehát semmiféle információközlés sem játszódhat le közöttük, akkor alkalmazhatjuk rájuk Occam borotvája elvet, és nemlétezőnek is tekinthetjük őket?"

Mindkettő, vagyis egyik se. Mert mindkettő csak feltételezés, hipotézis, nem veti el, zárja ki más válasz lehetőségét, tehát nem lehet logikai axióma.