Ütköznek olykor űrszondák, műholdak meteoriddal?
Gondolom, nem ütköznek, viszont bizonytalan vagyok abban, hogyan kerülik el. Netán a műholdakra, űrszondákra szerelt érzékelők (pk kamerák) segítségével folyamatosan kalibrálják az útvonalukat, navigálják azokat?
Pláne nem tudom, a gázbolygók és még távolabbi területek esetén hogyan szelik át a Mars-Jupiter közötti különösen sűrűn törmelékes vidéket...
válasza: válasza: válasza: válasza:Kikerülni? Lehetetlen! Gondolj bele: mondjuk 10-20Km/s sebességgel száguldasz. Mekkora távolságról látsz meg egy borsónyi/diónyi követ kamerával/távcsővel?
Nincs időd manőverezni. Olyan útvonalon haladnak ahol minimális az esély ilyen ütközésre - legfeljebb porszemmel.
"hogyan szelik át a Mars-Jupiter közötti..."
Ezek is az ekliptika síkjában vannak - ki kell lépni belőle.
válasza:Ahogy már a 4. válaszoló is írta, a világűrben az aszteroidák iszonyúan ritkán fordulnak elő (bár szerintem a az átlagos távolság még nagyobb, millió kilóméteres nagyságrendre tehető, persze időnkét jobban is megközelíthetik egymást). Még az aszteroida övben is nagyon ritkán fordulnak elő (jól jelzi ezt, hogy az öv tömegének a felét a négy legnagyobb aszteroida alkotja, és az össztömege a Holdénak 4%-a). Persze az aszteroidák száma hatalmas, de a tér, ahol eloszlanak még nagyobb.
Tehát az űrszondákon általában maximum a felépítés segítheti a kisbolygók elleni védekezést. Nem kerülik ki a kisbolygóövet sem, sőt a Galileo Jupiter szonda több kisbolygót (Gaspra, Ida) meglátogatott.
A Föld közelében is elsősorban az űrszemetet monitorozzák, mivel ezt tudják jól követni. A Föld körüli pályán kívülről érkező aszteroidák közül a kis méretűek a leggyakoribbak, amiket lehetetlen előrejelezni.
válasza:Létezik egy külső védőburok.
Ha egy nagyobb meteor abba belerohan, azt átszakítja ugyan, de már jóval kisebb energiával érkezik meg a műhold falához a törmelékkel együtt.
Azt nem tudom, hogy ezt alkalmazni szokták-e.
válasza:És a legfontosabb: a világűr irtózatosan hatalmas. Még annál is nagyobb. Még, még nagyobb. Földi léptékkel el sem tudod képzelni, mekkora. Ebben a kietlen, brutális méretű térben az űrszondák, de még az aszteroidák is porszemnél is kisebbek. Az esély az ütközésre elképesztően kicsi.
Az ütközések elől pedig nem lehet kitérni. Nincs az az eszköz, ami képes lenne érzékelni, és időben pályát módosítani.
És, ahogy írták - a különösen sűrűn törmelékes vidék csak űrviszonylatban sűrű - a valóságban leginkább semmi nincs itt, néha-néha van itt-ott egy két kődarab, és ennyi.
válasza:Ami elég nagy, hogy megfigyelhető legyen, azt figyelik is. Ha van pályamódosítás lehetőség, mivel a meteor pályája ismert, napokkal előre odébb lehet hurcolni a műholdat. Az ISS-nél épp idén volt ilyen pályamódosítás.
Kisebb, nem figyelt kavicsok is okozhatnak káros, akár végzetes sérülést, de a Föld körüli űr is elég nagy ahhoz, hogy többszáz éven át ne legyen gond.
Azért a fogalmakat tisztázzuk, meteor az az, ami az űrben repül, meteorit pedig az a kő, amit már a leesése után nézegetünk. A meteorit már kőzetfajta összefoglaló név minden olyan kőzetre, ami "onnan fentről" jött.
" ahol minimális az esély"
Minimális... meg esély... tehát van esély! Sose ütközött még űrszonda semmiféle törmelékkel??
Egyébként a fenti válaszok közül csak Wadmalac mondott érdemben újat nekem, bár ő is írt olyat, amiről tudok, pl h mi a meteorit, és mi a meteorid. Ezért tettem fel a kérdésem, ahogy.
A gondom az, elméletben, hogy a Földet rendszeresen bombázzák törmelékek, ugyebár a meteoridok. Ezeket mint "hullócsillag" érzékeljük. Oké, a Föld jóval nagyobb, mint egy űrszonda, de számoljunk avval, h meteorid akár percenként is hullik a Földre, űrszondáink meg legalább 50 éve vannak az űrbe küldve, nem csak Föld körüli pályán, hanem újabb és újabb útvonaltervvel... Ha percenként is eshet akár a Földre EGY ADOTT NÉZŐONTBÓL meteorid (ami Földet érve meteorittá válik, ahogy azt helyesen Wadmalac is írja), de számoljunk átlagot: ha a FÖLDÜK ÖSSZES FÖLDRAJZI PONTJÁBÓL BÁRMELYIKRE VALÓ METEORID ZUHANÁS SZÁMIT, akkor tuti percenként legalább egy esik valahova.
50 évben hány perc is van? Kb. 60x24x365x50=
26 280 000!
Na most, egy űrszonda tuti nem 26 milliomod része a Földnek, annál azért nagyobb talán. De vegyük úgy: 26 milliomod része. Akkor az űrben MINT ADOTT TÉRBELI PONT az űrszondát elvileg percenként érheti meteorid!! De tegyük fel, egyéb körülmények okán ennél kisebb az esély. Oké. De ezek után nem lehet egetrengetően kisebb! Mondjuk vegyuk úgy, nem percenként éri, csak negyedévente egy! Ez JÓVAL kisebb gyakoriság!
MÉGIS, már bőven elég ahhoz, hogy szinte az összes, kiküldött műholdnak ütközzön olyan nagyságú, ami már kárt okozhat benne. A Földre nem porszemek hullanak töbségében, hanem minimum kavics nagyságúak alkotják a többségét, tudtommal, csak csupán túl látványos a Földhöz közeledésük, a nagy sebességük és a levegővel való súrlódás miatt. Egy nagy sebességű kavics meg jókora kárt tud okozni egy űrszonda érzékeny műszereiben, ha nem teszi tropára az egész űrszondát...
NA ITT, WADMALAC gondolataival kezdődik a felvetett problémám körüljárásának lényege, nem a többi hozzászólóéval:
" Ha van pályamódosítás lehetőség, mivel a meteor pályája ismert"
Én értékelem a többieket is,h hozzászóltak, de lehet meglátásom arrol, h ők szerintem nem érdemben szóltak hozzá.
Na tehát, igenis hogy számolni kell előre az ismert meteorid és aszteroida pályákkal, ahogy Wadmalac is írja! Evvel bár nem mondott újat nekem, sőt, evvel is indítottam kérdésem, de Wadmalac legalább figyelembe veszi az űrszondák problematikájánál ezt, ahogy én is!
Csakhogy... ami az egyik fő tényező, mely miatt a kérdést írtam ki: újra és újra fedeznek fel meteoridokat és aszteroidákat, sőt, utánanézhettek, hogy azok legalább 90%-át csupán az utóbbi húsz évben fedezték fel!!! Hát micsoda bizonytalanság akkor, h létrejön-e űrszondával való ütközés, főleg a 80-as évekig, amikor még tized ennyi repülő törmeléket, szikladarabot se ismertek tudósaink!!
És akkor , a valoszinuség számitások szerint csak az Oort felhőBŐL TRILLIÓNYI törmelék ill szikladarab, v még nagyobb objektum (üstökös -bár olyan távolságban csupán kisbolygó, vagy mondjuk meteorid-, és más meteorid, és további kisbolygók) száguld a Nap felé és vissza! Melyek túlnyomórészét tehát MÁIG SEM fedezték fel!!
Akkor mire fel olyan biztos, h a "húdetág" világűrben "rendkivul kicsi" volna az ütközési lehetősége akár egy űrszondának??
További kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!