Ütköznek olykor űrszondák, műholdak meteoriddal?

Ismétlem, megint:

Egy űrszonda pár méteres, eszköz. A Föld sok-sok EZER KILOMÉTERES eszköz. Az űrszondának nincs gravitációja. A Földnek eléggé tekintélyes gravitációja van. Ergo ha valami Föld közeli pályán megy, ott van esély, hogy be is fog csapódni, hiszen a Föld gravitációja módosítja a pályáját. Az űrszonda gravitációja semmit sem csinál a kövekkel.

Ergo ebből alapból nem lehet levonni semmilyen következtetést. És, folytassuk: pályát módosítani egy aszteroida miatt kvázi LEHETETLEN. Több oknál fogva is: a mélyűrbe hatoló szondáknál a késleltetés akár fél óra (vagy több) is lehet, mire odaér a jel. (Ez még a kisebb gond).

A nagyobbik az, hogy az aszteroidák pályáját nem ismerjük pontosan. Jó, persze, felhúzhatunk egy pár ezer km-eres sávot, ahol nagy eséllyel el fog döngetni. Egy űrszonda pályájának módosítása, hogy kikerüljön egy több ezer km-es sávból brutálisan sok üzemanyag. Ilyenre pluszban felkészülni nem lehet. Egy szondán az üzemanyag milligrammra pontosan ki van számolva szinte, mikor, hol, hova módosítják a pályát.

És ezenkívül - a legtöbb aszteroidát nem is látjuk, egyszerűen nincs eszközünk arra, hogy IDŐBEN érzékeljük.

És, az az igazság, hogy nincs is rá szükség. Annyira brutális nagy térről beszélünk, amit te, ahogy nézem, fel sem tudsz fogni. Megközelítőleg (és még itt is nagyon csökkentve vannak az arányok) úgy képzeld el, hogy van egy 400 méteres sugarú köröd - és ebben keringenek nanométer nagyságú elemek - ezek a nanométer nagyságú elemek az űrszonda és az aszteroidák. Az ütközés esélye annyira, de annyira kicsi, hogy érdemben nincs is értelme vele foglalkozni.

Persze, lehet, hogy történik ütközés - de sokkal, sokkal, sokkal nagyobb az esélye annak, hogy fellövéskor felrobban az űrhajó. És akkor?

Tudod, az első ember, aki tüzet gyújtott, megkockáztatta, hogy felgyújtja az egész erdőt, és az egész törzse bent ég.

Amennyiben nem tette volna meg, még mindig az afrikai szavannákon szaladgálnánk, és az oroszlánok meg hiénák elől próbálnánk elcsenni a húst :) Ilyen a fejlődés. Kockáztatni kell, mert másképpen nem lehet.

De a "különösen sűrű" vidék emberi szemmel tekintve a tökéletes üresség több milliárd kilométere, igazából :D

"Na most, egy űrszonda tuti nem 26 milliomod része a Földnek, annál azért nagyobb talán. De vegyük úgy: 26 milliomod része"

A Föld átmérője kb. 12000 km (kicsit több, de ezt hagyjuk). Egy műhold átmérője erősen változó, de mondjuk pár 10 méter maximum. De az űrállomás legnagyobb hossza is 108,4 m.

[link]

Számoljunk mondjuk ezzel, és vegyük úgy, hogy kb. kör alakú (bár nem az, de ennyit megengedünk, na). Akkor a Föld átmérője kb. 100000x (10^5-szer) akkora, mint az űrállomásé. De ha a műholdak becsapódását nézzük, akkor azt kell kiszámítanunk, hogy egy adott irányból mekkora az esélye eltalálni, így az abból az irányból nézve mekkora a vetülete (felülete). Tehát az átmérő négyzetét kell vennünk (ha feltételezzük, hogy az adott irányból nézve mind a kettő kör alakú). Ebben az esetben kb. 10^10 x kisebb a valószínűsége, hogy egy aszteroida az űrállomást eltalálja, mint a Földet. Ez már három nagyságrenddel kevesebb, mint amivel te számoltál. ÉS most az űrállomásról beszéltünk, jókora ráhagyással! (Egyébként sem értem, mért kéne percenként eltalálni a műholdat egy aszteroidának?)

"A Földre nem porszemek hullanak töbségében, hanem minimum kavics nagyságúak alkotják a többségét, tudtommal"

A hullócsillagokat éppenséggel porszem nagyságú testek okozzák (persze ezek nem hullanak a Földre).

A legkisebb aszteroida, amit az űrben felfedeztek (és nem csak azt figyelték meg, ahogy belép a légkörbe) kb. 1 méteres volt:

[link]

De még a 100 méternél kisebb aszteroidák jó részét sem ismerjük... És még ha ismerünk is egy kisbolygót, sőt nagyjából a pályáját is, akkor is elég nagy szokott lenni a pálya meghatározásának bizonytalansága (lásd az Apophis-szal kapcsolatos híreket).

Amennyire tudom, eddig egy égitestet tudtak észlelni azelőtt, hogy belépett volna a Föld légkörébe:

[link]

A pályamódosítás, amiről Wadmalac beszélt, űrszemét miatt történt. Ezek mesterséges égitestek maradványai, és elég sok van belőlük, főleg alacsony Föld körüli pályán. Mivel a Föld körül keringenek, radarral könnyen követhető a pályájuk. (Az aszteroidákat csak Földközelben tudják radaros módszerrel vizsgálni, egyébként csak távcsövekkel, amik jóval kisebb felbontásúak). Ezeknek a pályáját jórészt valóban ismerik.

[link]

Űrszeméttel szoktak néha ütközni aktív műholdak is:

[link]

[link]

Mikrometeoridokal időnként ütköznek űreszközök, de olyanról, hogy jelentős méretű aszteroidával ütközött volna bármilyen űreszköz, még nem hallottam (de javítsatok ki, ha hiányos a tudásom).

Amint írtam én is, meg fent most elég jól kifejtették, a műholdnak kisebb esélye van meteortalálatra, mint neked villámcsapásra.

DE:

Az űrszemét sokkal nagyobb gond. Mert éppen ott van a legtöbb, ahol a legtöbb műhold kolbászol.

Ez még mindig elég kicsi esély találatra, de a meteortalálatnál jóval nagyobb, és a lényeges pont, hogy űrszemétből egyre több van.

Nem véletlenül próbál a NASA is terveket felállítani űrszemét begyűjtésre, megsemmisítésre.

A NASA nyilvántart minden pár cm-nél nagyobb űrszemét-darabot, de egy meggymagnyi is tud súlyos kárt okozni. Egyszóval nem árt odafönt elkezdeni a takarítást. A meteorok ehhez képest felejthető kategória.