Hideg sugárzás?

Minden anyag sugároz ki hőenergiát - van amelyik többet, van ami kevesebbet.

E = h * v - ahol:

- E: a kisugárzott energia,

- h: a Planck-konstans: 6.62606957*10^-34

- v: a frekvencia

De olyan nincs, hogy egy anyag hideget sugározna. A termodinamika II. főtétele szerint a hőátadás mindig a melegebb testről a hidegebb irányába történik. Azért érzel hideget, mert az alacsonyabb hőmérsékletű tárgy felé áramlik a hő a testedből.

Kis olvanivaló: [link]

a termodinamika főtétele szopja, mert van hidegsugárzás! Ami kísérletileg bizonyítható is. Láttam én is, csináltuk az egyetemen. Nagyon egyszerű a dolog, két parabola antennát messze (több méterre) egymással szembe fordítva el kell helyezni. Egyiknek a fokuszpontjába hideg testet elhelyezni (szárazjég), másik fp-jába meg érzékeny hőmérőt. Ezzel kimutatható.

(mérnök=kinyitja a képletgyüjteményt elfogadja és alkalmazza, fizikus=kételkedik, kérdez)

"mert van hidegsugárzás!"

Nincs. csak te annak érzékeled.

"csináltuk az egyetemen"

Idézet egy egyetem oldaláról:

" Van „hideg sugárzás” is? Természetesen nincs. A testünkkel közel azonos hőmérsékletű testek sugárzását azért nem érezzük, mert ilyenkor a mi általunk kisugárzott energia és a test által felénk sugárzott energia éppen kiegyenlíti egymást. Ha a környező testek jóval hidegebbek a testünknél, akkor kevesebb sugárzó hő éri irányukból a bőrünket, mint amennyit kisugároz, így lehűl. Ezt érezzük úgy, hogy „sugárzik a hideg”."

Forrás: [link]

Jelen kísérletben a hőmérő "hője" sugározódik át és összpontosul a szárazjégen.

Ott sem a hideg sugárzik, hanem a külső hősugárzást árnyékolja le a tükör, így a hőmérőre kevesebb sugárzás jut, mint a környezetére, ezért eshet a hőmérséklete. Tehát attól, hogy ő maga kisugároz, amit nem kap teljes egészében vissza.

Mérnök: a képletgyűjteményedben szereplő képleteket kik találták ki?

#5

Először is minden 0K-nél nagyobb hőmérsékletű testeknek mindnek van hőmérsékleti sugárzása.

Nyilván a minden valamire való kísérletező tudja, maga a merőeszköz is befolyásolja kísérlet eredményét. A folyékony nitrogén mennyisége sokkal több volt (méretben/tömegben) mint a hőmérő érzékelője. (értsd: pl 3db sejt hőmérsékletét nem lehet higanyos hőmérővel megmérni, hangya nem tudja felemelni a téglát). Vagyis a hőmérő nem tudja felmelegíteni a cseppfolyós nitrogént, ergo a hőmérőnek hőmérsékleti sugárzása van, de ebben a kísérletben elhanyagolható a nitrogén sugárzásához képest amit a parabolán keresztül továbbit. A hőmérő nem emittál annyi hőt amivel befolyásolni tudja a nitrogén hőmérsékletet. A hőmérő a környező levegővel van elsődlegesen kapcsolatban. Ha hűl, akkor a környező levegő igyekszik felmelegíteni.

Másodlagos hatás pedig a folyékony nitrogén. Magyarán a hőmérő-->nitrogén kölcsönhatás itt elhanyagolható.

Abban szerintemm meggegyezhetünk, h az emberi test hőérzete nem releváns ebben a kérdésben, mint kísérleti mérőeszköz. Amit ide linkeltél az igaz addig amig a ki nem egyensulyozott hőmérsékleti sugárzásokkal, "érezzük" a meleget, hideget. Azonban én elharkodott következtetést én nem tennék. A mérnökök egzakt dolgokat hajlamosak magyarázni "érezzükkel". Mintha egy általámos iskolás környezetismeret könyvböl ollózta volna ki a tisztelt BME-s ember.

#6 "Mérnök: a képletgyűjteményedben szereplő képleteket kik találták ki?"

A képletek megfigyelések alapján keletkező hipotézisek, amik a valóságra többnyire illeszkedik. Mint mondtam a mérnök elolvassa, elfogadja, alkalmazza. Neki az a dolga. Fizikus alkotja, de az ő feladata kitekinteni is a képletből. Kérdezni, h miért...stb