Kémia. Hogy is van a relatív atomtömeg?
Érettségizni szeretnék majd kémiából, és kihasználom a szünetet, és az egész könyvet kijegyzetelem. Azonban itt van a relatív atom tömeg amit nem nagyon értek. Valahogy így van leírva a tk.-bam: Mivel az elektornok tömege elhanyagolható, ezért az atommag adja a relatív atom tömeget, amit az atom valódi tömege helyett használunk. Amit úgy tudok definiálni hogy az atom tömege hányszor nagyobb a 12-es tömegszámú szénizotóp egytizenketted részénél. Magyarul 12-t osztom 12-vel az 1. Így ha az egyhez viszonyítok mindig ugyan az lesz... Szóval nagyon nem értem.:)
Ja és még egy. Ugye a moláris tömeg = tömeg osztva az anyagmennysigéggel. Az anyagmennyiség itt maga a mol? tehát nem kell semmit számolni?
Előre is köszönöm!!
--
Tanultam egész évben a kémiát, mert szeretem, csak az ilyeneken átsiklottam. 7.-8.-ban pedig nem is tanultunk, mert a tanár beült és magyarázott hogy milyen egy alja nép a világ.
válasza: válasza:Nos, mint írták is az Ar relatív atomtömeg számítás alapjául a 12-es tömegszámú C izotópot választották, ennek tömegét jelöljük m12C-vel:
Atomi tömegegység ≡ m12C/12
Természetesen 12-es tömegszámú C izotópra az Ar relatív atomtömeg egész szám, mert az ő tömegének 1/12-ed részét választották az atomi tömegegységnek:
Ar12C = m12C / m12C/12 = 12
Az Al alumínium "tiszta elem": a természetben kizárólag a 27Al nuklidja fordul elő (azaz izotópja nincs), így az Ar relatív atomtömeg:
Ar27Al = m27Al / m12C/12 = 26,982
Az Fe vas a természetben előforduló 54Fe, 56Fe, 57Fe és 58Fe nuklidok keveréke (amelyek izotópok), ezért - ahogy helyesen írtad, a természeti előfordulás hányadával (törtjével) - súlyozni kell az Ar relatív atomtömegnél:
ArFe = 0,0582*m54Fe+0,9166*m56Fe+0,0219*m57Fe+0,0033*m58Fe / m12C/12 = 55,845
Megjegyzés: a nuklid az azonos összetételű (azonos Z protonszámú és azonos A tömegszámú) atommagot tartalmazó atomok halmazának (sokaságának) neve.
Természetes előfordulás hányad (tört) = természetes előfordulás % / 100.
Érdekesség: az Ar relatív atomtömeg meghatározás pontossága és lehetősége az elemeknél eltérő. A Pb ólomra például csak 1 tizedes jegyig adják meg: ArPb = 207,2. Ennek oka, hogy az ólom három természetes radioaktív bomlási sorozat utolsó, és már stabil atomja (206Pb, 207Pb és 208Pb), így ezeknek aránya a különböző kőzetekben ingadozik.
/Elmélet forrása:
Bodor Endre: Szervetlen kémia, Veszprém, 1994.
Adatok forrása:
Kiss István, Vértes Attila: Magkémia, Budapest, 1979.
MERCK Periodensystem der Elemente, Darmstadt, Germany/
válasza:"27/1 = az hogy lett 26,982?"
Te A tömegszámban gondolkodsz és nem m atomtömegben. Nem akarom elvenni az előttem hozzászólók nagyszerű válaszának jelentőségét, így azt javaslom: maradj most annál, amit megértettél...felsőoktatásban majd át fogod látni...
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!