Kémia. Hogy is van a relatív atomtömeg?

ezért annak tömegszáma 12.

bocsi, elírtam

Van az ún. atomi tömegegység, amit leggyakrabban u-val jelölnek, és definíció szerint a C-12 tömegének 1/12-ed részét jelenti. Nem azért definiálták így mert túl sok füvet szívtak, hanem azért, mert így az atommagok u-ban kifejezett tömege közel fog esni az atom tömegszámához (protonok és neutronok számának összege) A C-12 tömege értelemszerűen kereken 12 u, de pl. a Co-59 tömege 58.933 u, a B-10 tömege 10.0129 u. (A kötési energia miatt a C-12-nél nagyobbak tömege valamivel kisebb lesz, mint a tömegszám, a nála kisebbek tömege pedig nagyobb lesz, mint a tömegszám)

A relatív atomtömeg pedig azt mondja meg, hogy egy atom(mag) hányszor nehezebb, mint 1 u. Pontosan ugyanaz, mint az atomi tömegegységben kifejezett tömeg.

A moláris tömeg, mint írtad is, a tömeg és a (mólban kifejezett) anyagmennyiség hányadosa. Mit ad isten, az avogadró szám valami miatt pont annyi, hogy 1 mol C-12 tömege éppen 12 gramm, másképp megfogalamzva a C-12 moláris tömege 12 g/mol. A kobalt moláris tömege 58,933 g/mol (Nem ismerős ez a szám valahonnan? Szegény kobaltnak egyetlen stabil izotópja van, mégpedig a fent említett Co-59) A bór már nehezebb eset, ő nagyobbrészt B-11-ből kisebb részt B-10-ből áll, a moláris tömege pedig 10,81 g/mol.

A moláris tömeg nem csak atomokra, hanem mindenféle molekulákra is értelmezhető.

CO2: van benne 1 szén, meg 2 oxigén: 12+16+16= 44 csak így a tömegszámok alapján. Mit gondolsz mennyi a moláris tömege? 44.0096 g/mol.

Jó játék:

[link]

Az előző válaszolóhoz linkek:

[link]

[link]

(persze a magyar wiki nem az igazi, de kiindulásnak nem rossz)

Volt szó a tömegszámról is, az a protonok és neutronok számának összege.

[link]

A kérdés az, hogy miért nem egyezik meg a kettő? (Mellesleg: középiskolában lehet, hogy nem ezt tanítják, de a relatív atomtömegbe beleszámít az elektronok tömege is. Saját káromon tudom, emiatt buktam meg majdnem radiokémiából.)

Az atommagban a protonokat és elektronokat a nagy energiájú magerők (erős kölcsönhatás) tarja össze. Az atomenergia ezért sokkal hatékonyabb, mint a hagyományos kémiai erőforrások. Egy atommagban a protonok és neutronok sokkal kedvezőbb energetikai helyzetben vannak, mint önmagukban. Azaz, ha elemi részecskékből összeállítunk egy atommagot, akkor rengeteg energia szabadul fel. (Lényegében ez történik a magfúzió során). Az energia ilyenkor távozik a magból elektromágneses sugárzás (gamma-sugárzás) vagy nagy energiájú részecske (alfa-, béta-) formájában. A felszabaduló energia mennyisége olyan nagy, hogy a tömege-energia ekvivalencia alapján (E=m*c^2) összevethető lesz az atomok tömegével. Az egyes atommagokban eltérő az egy nukleonra (proton, neutron) jutó kötési energia erőssége, nem arányos a tömegszámmal a felszabaduló energia mennyisége. Emiatt fog nem lesz egész szám az egyes izotópok relatív atomtömege (kivéve a 12-es szenet). pl. hidrogén izotópok:

[link]

A legstabilabb atommag egyébként az 56-os tömegszámú vas. Minél stabilabb egy atommag, annál kisebb lesz az energiája, azaz annál kisebb lesz a relatív atomtömege a tömegszámához képest.

Az elemek relatív atomtömege azért sem egész szám, mert ezek (legtöbbször) különböző izotópokból állnak össze. Ilyenkor úgy átlagolják az izotópok tömegét, hogy súlyozzák őket a természetes előfordulásuk aránya szerint.

Egyébként a relatív atomtömeget Dalton vezette be, ő még a hidrogénhez viszonyította a többi atomot.

sadam87:

Az atommagban a protonokat és neutronokat tartják össze magerők.