Kezdőoldal » Tudományok » Természettudományok » Miért nem foglalkozik ezzel...

Miért nem foglalkozik ezzel senki?

Figyelt kérdés

Ahová ember teszi azt a meztelen lábát, ott pusztulás lesz! Statisztika:

1. A Világ népességének 20%-a használja fel a források 80%-át

2.Naponta 5000 ember hal meg a szennyezett ivóvíz következtében, 1 milliárd ember nem jut tiszta ivóvízhez

3.Majdnem 1 milliárd ember éhezik

4.A megművelhető földek 40%-át hosszútávú károsodás érte

5.Évente 13 millió hektárnyi erdő tűnik el

6.4-ből 1 emlőst, 8-ból 1 madarat, 3-ból 1 kétéltűt kipusztulás fenyeget

7.A fajok a természetesnél 1000X gyorsabban pusztulnak ki

8.Ha ilyen iramban folytatjuk a halászatot, az óceánokból eltűnnek a halak

9.A jégsapka 40%-al vékonyabb, mint 40 éve

10.2050-re 200 millió embernek kell elhagynia jelenlegi otthonát a klímaváltozás miatt

11.Az utóbbi 50 évben a világ lakossága több, mint kétszeresére nőtt! Az elmúlt 50 évben behatóbban változtattuk meg a Földet, mint 200 ezer éves történelmünk során bármikor...


Sokan csak hirtelen megrémülnek ezek hallatán, majd el is felejtik az egészet! Miért nem lehet a szél, a nap, és a többi nem fosszílis energiát elérhetőbbé tenni? Védeni kellene a környezetünket, nem tönkretenni!


Ezt a filmet mindenkinek ajánlom, ha van 2 óra szabadideje, tekintse meg (teljesen magyar). Meg fogtok döbbenni!!!

*****



* Automatikusan eltávolított tartalom.
2009. okt. 10. 03:19
1 2 3
 11/27 anonim ***** válasza:
85%
Na jó, sikerült felhúznod, úgyhogy csak leírom azt a nem tekintélyelvű, normális érvelést pontról pontra, amit akartam. De előre szólok, én elfogadom az alapvető fizikai, biológiai és kémiai szabályokat, szóval ne köss bele kérlek majd olyanokba, hogy van-e hőtágulás, vagy nincs. Hamarosan jelentkezem!
2009. okt. 10. 14:17
Hasznos számodra ez a válasz?
 12/27 anonim ***** válasza:
50%
Jah, ha tudomány körökben elmondod hogy 6 millió embert nem lehetett elégetni a második világháborúban akkor egyből kiröhögnek, antiszemitáznak és tönkretesznek. Ettől még igazad lesz. Pontosan ugyanilyen példa ez is, valakiknek pénzt hoz ez is.
2009. okt. 10. 14:37
Hasznos számodra ez a válasz?
 13/27 anonim ***** válasza:
89%

A társadalmi kérdéseket is feszegető pontokra (1,2,3,10,11) a te válaszaid mind azok voltak, hogy ugyan már, régen rosszabb volt, és mégis túlélték! Ezt nem vitatom. De azt azért ne felejtsük el, hogy:

1) Akkor élt pár milló-1 milliárd ember a Földön. Ma már közelebb vagyunk a 7 milliárdhoz, mint a 6hoz. 7 milliárd embernek arányosabban nagyobb az ökológiai lábnyoma (durván: környezetátalakító tevékenysége), mint 1 milliárdnak, vagy kevesebbnek. Amit megtehet 500 millió ember, azt nem teheti meg 6,7 milliárd.

2) A középkorban élt ember nem használt áramot, számítógépet, mobiltelefont, nem kőolaj- és földgáztüzelésű erőművekből szerezte az energiáját. Azaz ma 1 embernek is nagyságrendekkel nagyobb az ökológiai lábnyoma, mint a középkorban 1 embernek. Tehát amit megtehetett 500 millió ember a középkorban azt nagyon nem teheti meg ma 6,7 milliárd.

3) Az ókori és középkori embereknek egy viszonylag természetes környezet adatott meg, mi már viszont egy alapvetően sokkal jobban ledegradálódott környezetet kaptunk, így értelemszerűen jobban kell vigyáznunk, mert könnyebben belecsúszhatunk a szakadékba.


Részletesebben:

"2.Naponta 5000 ember hal meg a szennyezett ivóvíz következtében, 1 milliárd ember nem jut tiszta ivóvízhez.

Az 1950-es évek előtt a Föld nagy részén nem jutottak az emberek tiszta ivóvízhez. A legtöbb helyen újdonság a tiszta, vezetékes víz. Még nem jutott el mindenhova, de eljuthat."

A mai vezetékes vízben kadmium, ólom, különböző radioaktív izotópok, nitrogén, foszfor, stb, szennyezés van, ami korábban nem volt ismert. Én is tudom, hogy a vezetékes vizet amennyire lehet, megtisztítják, de azért tisztának mondani erős túlzás. Tény, hogy tisztább, mint a középkori kolerás kutak vizei, de jóval szennyezettebb, mint egy természetes, eredeti állapotban levő vízé.

A folyók, tavak állapotáról pedig ne is beszéljünk! A beleürülő szennyezés nem csak a halakat, és a belőle ivó állatokat veszélyezteti (mégpedig súlyosan), hanem a mezőgazdasági művelésből származó nitrogén és foszfor miatt erősen eutrofizálódnak (pusztulnak, mocsarasodnak), lehetetlenné téve a tisztítatlan felhasználását akár mezőgazdasági, akár ivóvízként, akár turisztikai célból (az emberek nem szívesen fürdenek egy nádasos lápban). Ez veszélyezteti a turizmust, halászatot, stb., aminek aztán tovább gyűrűző gazdasági hatásai is lehetnek (gondoljunk csak arra hogy az előbb említett két terület az EU egyes országainak egyik fő bevételi forrásait jelentik). A Fekete- és a Balti-tenger annyira szörnyű állapotban vannak, hogy egyes részeiken (főleg mélyebb rétegekben) a vízben nincs oldott oxigén, azaz nincs élet! A Földközi-tenger is rettentően koszos. És akkor még az olajszennyezésről nem is beszéltem.


"3.Majdnem 1 milliárd ember éhezik.

A Föld lakossága 7 milliárd. Ennek csak 1/7-e éhezik. Ehhez képest az újkorban még a legfejlettebb országokban (pl. Anglia) is tömeges jelenség volt az éhezés. Világosan látszik, hogy az éhezés mennyit visszaszorult az elmúlt 100-200 évben világszinten."

Az az egy milliárd éhező és a két milliárd majdnem éhező előbb-utóbb megunja, és fegyvert fog. Márpedig manapság nem kell túl sok minden ahhoz, hogy egy állam létrehozzon egy tömegpusztító fegyvert. Persze, túl lehet a háborút is élni, de ha egy mód van rá, kerüljük el.


"4.A megművelhető földek 40%-át hosszú távú károsodás érte

Ez nem jó dolog, de ez sem újság, vö. a mezopotámiai elszikesedéssel vagy a velenceiek erdőirtásaival a Dinári-hegységben."

Igen, és a maják is tönkretették a földjeiket, és egyértelműen emiatt össze is omlott a társadalmuk. Vagy az izlandi vikingek a középkorban, akik az összeomlás széléről táncoltak vissza, amikor rájöttek, hogy a földjeiket védeniük kell.

A mezőgazdasági területek azért pusztulnak le, mert kiirtják az erdőket a helyükről, így gyorsabban kimosódnak belőle a tápanyagok, ergó egyre használhatatlanabb lesz, egyre több műtrágyát kell beletenni, ami a vizekbe jutva eutrofizációt okoz (ld. 2-es pont.). Persze emellett még egyéb folyamatok is felléphetnek, ahogy írtad például, a szikesedés. Szerinted ha tovább pusztulnak a mezőgazdasági területek, akkor hol fogják megtermelni a 6,7 milliárd embernek (vagy szerinted sokkal több is elfér még itt) az élelmet? Egyébként meg ez komoly élőhelyveszteség is, ennek veszélyeiről később.


"5.Évente 13 millió hektárnyi erdő tűnik el

De nem viccből, hanem mert a területét egyéb módon hasznosítják."

Igen, új és újabb területeket kell betörni a mezőgazdaság számára, mert a régiek lepusztultak, sokkal rosszabb minőségűek (ld. 4-es pont.). Az erdők azonban azon felül, hogy oxigént szolgáltatnak, fontos élőhelyek is (erről később). És ha már minden erdőt kivágtunk, és tegyük fel, nem fulladunk meg, akkor nem tudunk tovább haladni, hol termeljük meg az élelmet?

A legnagyobb léptékű erdőirtás az Amazonas-medencében folyik, ahol viszont alapból nagyon gyatra a termőföld, azaz miután kivágnak egy erdőt, a terület 3-4 éven belül teljesen használhatatlanná válik, azaz vághatják is ki az újat…


"6.4-ből 1 emlőst, 8-ból 1 madarat, 3-ból 1 kétéltűt kipusztulás fenyeget

7.A fajok a természetesnél 1000X gyorsabban pusztulnak ki"

Valaki írta, hogy számára érthetetlen a 6-os pont, ezt nem igazán tudom, hogy miért.

A fajok főleg az élőhelypusztulás miatt halnak ki, amiről korábban már beszéltem. A fajok kihalása meg azért veszélyes, mert nem tudhatjuk előre, melyik faj lesz számunkra a fontos (képzeljük el, mi lett volna, ha az ősember kiirtja a lovat, a csirkét, a szarvasmarhát. És ne mondjátok, hogy találnak helyette mást, mert pl. az amerikai őslakók nem használtak lovakat, nem találtak helyette mást, és mindent emberi erővel kellett megoldaniuk sokkal nehezebben!). Vagy például kiirtunk olyan fajokat, amik később gyógyszeralapanyagul szolgálhatnak.

De a legfontosabb a kulcsfajok kiirtása. Egy populációban mindig van egy vagy több kulcsfaj, amely nélkül összeomlik az egész, úgy, ahogy van, annyira nagy hatással vannak a többiekre. Sajnos az ökológiai ismereteink szegények ahhoz, hogy megmondjuk előre, melyek a kulcsfajok, ezek amúgy általában valamilyen baktériumok vagy laposférgek (lebontásban fontosak, ha nincs lebontás, megszakad a tápanyag-körforgás). És így, ha megfelelő számú kulcsfajt kiirtunk, akkor akár az egész bioszféra összeomolhat úgy, ahogy van, az pedig az embert is magával rántja.


"8.Ha ilyen iramban folytatjuk a halászatot, az óceánokból eltűnnek a halak

Ez egy valóságos probléma, bár ez ügyben inkább a japánoknak kellene szólni"

Végre valamiben egyetértünk, habár ez nem csak a japánok sara, sajnos sok más tengerparti ország hasonlóan cselekszik.


"9.A jégsapka 40%-al vékonyabb, mint 40 éve

Kifejezetten megnyugtató hír, mert ezek szerint túlvagyunk a jégsapkák felolvadásának 40%-án anélkül, hogy ebből bármilyen katasztrófa származott volna."

Ez az egyik kedvencem, a tengerszint-emelkedés :) Miért is fontosak nekünk a sarki jégsapkák?

1) Ha a jégsapkák elolvadnak, emelkedik a tengerszint. Azt hiszem, ezen nincs mit magyarázni.

2) A jég fényvisszaverő képessége (albedója) jobb, mint a vízé. Azaz, ha elolvad a jég, és víz lesz a helyén, kevesebb fényt és hőt ver vissza Földünk a világűrbe, többet nyel el, ez pedig erősebb felmelegedést eredményez.

3) A tengeri áramlatok nagy része termohalin cirkuláció, azaz az eltérő hőmérséklet és sókoncentráció hajtja. A hideg, sűrűbb, nehezebb sós víz lesüllyed, a melegebb felemelkedik. Ha a sarki jégsapkák elolvadnak, akkor hatalmas mennyiségű édesvíz kerül az óceánokba, ez felborítja a sókoncentráció eloszlását, azaz leállhatnak, megváltozhatnak az áramlatok (pl. a Golf-áramlat is gyengül). Ez pedig nem csak a tengeri élőlényekre veszélyes (élőhelypusztulás, ld. 6,7 pont, halászat ld. 2,8 pont), hanem meteorológiai következményei is vannak (pl. az Észak-Amerikai kontinens felmelegedése, klímájának extrémebbé válása).

Ennek ellenére nem a jégsapkák olvadása a fő veszély. A víznek magának van egy természetes hőtágulása, akkora hatalmas nagy víztömeg pedig, mint az óceánokban van, akár tized Celsius foknyi változásokra is jelentősen emelkedhet. A nagyobb baj pedig, hogy a víznek rossz a hővezetése, azaz ez a hő, amíg leér az óceánok aljra, addig akár évtizedek is eltelhetnek, a rendszernek van egy nagy tehetetlensége. Tehát ha most valahogy meg tudnánk állítani a felmelegedést, az óceán akkor is emelkedne még jó pár évig! Csak ugye nem mindegy, hogy mennyit és meddig, ezért kellene minél hamarabb minél drasztikusabb lépéseket tenni.


"10.2050-re 200 millió embernek kell elhagynia jelenlegi otthonát a klímaváltozás miatt

Ha változik a klíma, akkor bizonyos helyek rosszabbak lesznek lakhatás szempontjából, más helyek meg jobbak. Ebből lesz némi vándorlás. Amúgy nem bizonyított sem az, hogy a mostani klímaváltozás intenzívebb, mint a korábbiak, sem az, hogy az ember okozza."

Jelenleg a Földünk népességének több mint 60%-a tengerparti területen él. Azért ezt én nem „némi vándorlás”-nak hívnám. Ez jelentős gazdasági és társadalmi változásokat, problémákat (ne adj Isten háborút) vonz maga után.

"Ha változik a klíma, akkor bizonyos helyek rosszabbak lesznek lakhatás szempontjából, más helyek meg jobbak." Ez is erős túlzás, jelenlegei ismereteink szerint nagyságrendekkel több területet érint hátrányosan már a klímaváltozás, mint előnyösen.

"Amúgy nem bizonyított sem az, hogy a mostani klímaváltozás intenzívebb, mint a korábbiak, sem az, hogy az ember okozza." Erről majd később.


"11.Az utóbbi 50 évben a világ lakossága több, mint kétszeresére nőtt!

De egyre kevésbé nő, és várhatóan 20-30 év múlva stabilizálódik, esetleg csökkenni kezd."

25 féle különböző szcenárió létezik erre, a 20-30 éven belüli 9 milliárdnál levő stop az egyik, ez a legoptimistább, és egyben a legkevésbé valószínűbb.

Persze, előbb-utóbb stabilizálódik a népesség. Hogy mennyin, az attól függ, mennyi mezőgazdasági területünk és mennyi édesvizünk lesz. De ennek a stabilizálódásnak is megvan az ára: éhínségek, járványok, a háború elkerülhető, de valószínű következmény. És ismét felmerül a kérdés: ha elkerülhetjük a szörnyűségeket, miért ne tennénk? Egyébként pedig az se biztos, hogy stabilizálódik a dolog, lehet, hogy egyszerűen csak átfordul, és meredek zuhanásba kezd, nem egy szcenárió ezt mutatja, mindenféle stabilizáció nélkül.


Na és akkor a másik kedvencem:

"Amúgy nem bizonyított sem az, hogy a mostani klímaváltozás intenzívebb, mint a korábbiak, sem az, hogy az ember okozza."

A Földnek alapvetően változik a klímája, természetesen úton. Általában ez úgy szokott történni, hogy hosszú idő alatt lehűl, majd gyorsan (geológiai léptékben gyorsan!) felmelegszik (kivéve, ha történik valami extrém esemény, hatalmas meteor vagy hasonlók, de ilyen mostanában nem történt). Márpedig a mi Földünk az elmúlt 200 évben annyit melegedett, mint egyébként 5000-10000 év alatt szokása. Az üvegházgázok légkörbe jutásával ez tökéletesen magyarázható is.

Erre pedig az antarktiszi jégfuratminták és a pollenanalízis ad nekünk bizonyítékot.

Jégfuratminták: az Antarktiszon lefúrnak a jégbe, és felhoznak különböző mélységekből mintát. Ezekbe bele vannak szorulva levegőbuborékok, amiből meg lehet állapítani, hogy abban a korban, amiben a jég keletkezett, milyen volt a levegő összetétele, hőmérséklete, stb. Az eddigi leghosszabb jégfuratminta 3000 méteres és kb. 750.000 évre visszamenőleg ad nekünk információt.

Pollenanalízis: megtalálnak egy pollent, meghatározzák a korát (azt hiszem, radiokarbon kormeghatározással, de ebben nem vagyok 100%-ig biztos), majd a növény fajtájából következtetnek a klímára. Pl. ha Magyarországon találnak 300.000 éves trópusi növényből származó polleneket, akkor valószínűsíthetően trópusi klíma volt nálunk.


"Jah, ha tudomány körökben elmondod hogy 6 millió embert nem lehetett elégetni a második világháborúban akkor egyből kiröhögnek, antiszemitáznak és tönkretesznek. Ettől még igazad lesz."

Na még valami, amiben egyetértünk! :D


Uff.

2009. okt. 10. 15:47
Hasznos számodra ez a válasz?
 14/27 anonim ***** válasza:
62%

"Ha a jégsapkák elolvadnak, emelkedik a tengerszint. Azt hiszem, ezen nincs mit magyarázni. "


Pedig megérne egy kört!


1.)Adott mennyiségű víz térfogata kisebb, mint a belőle készült jégé.

2.)Archimédesz törvényét mindannyian ismerjük.

3.)Egy úszó jéghegy (mint az északi jégsapka) 70-90%-a a víz alatt található.


Ebből hogyan vezeted le, hogy a jég elolvadása megemeli az óceánok vízszintjét?

2009. okt. 10. 16:14
Hasznos számodra ez a válasz?
 15/27 anonim ***** válasza:
77%

"1.)Adott mennyiségű víz térfogata kisebb, mint a belőle készült jégé.

2.)Archimédesz törvényét mindannyian ismerjük.

3.)Egy úszó jéghegy (mint az északi jégsapka) 70-90%-a a víz alatt található.


Ebből hogyan vezeted le, hogy a jég elolvadása megemeli az óceánok vízszintjét?"



Rémesen egyszerű. Van egy kontinens, Antarktisznak hívják. Talán hallottál róla...

Jég borítja, ez olvad. Emellett Dél-Amerika, és Észak Amerika pólus felé eső csücskeit is jég borítja. Ekkor még nem is beszéltünk a magashegységi gleccserekről amikor szintén világszinten fogynak.


Ami pedig tény, hogy a világ óceánjainak vízszintje jelenleg évente nagyjából 3mm-t emelkedik.

Itt olvashatsz a jelenségről bővebben:

[link]

2009. okt. 10. 16:46
Hasznos számodra ez a válasz?
 16/27 anonim ***** válasza:
42%

"1.)Adott mennyiségű víz térfogata kisebb, mint a belőle készült jégé.

2.)Archimédesz törvényét mindannyian ismerjük.

3.)Egy úszó jéghegy (mint az északi jégsapka) 70-90%-a a víz alatt található.


Ebből hogyan vezeted le, hogy a jég elolvadása megemeli az óceánok vízszintjét?"


Az antarktiszi jégsapka alatt (ami tetemes mennyiségű jég), ehhez még hozzáadhatjuk az orosz, a gröndlandi és a kanadai jégmezőket, mind-mind alatt szárazföld található.

2009. okt. 10. 17:09
Hasznos számodra ez a válasz?
 17/27 anonim ***** válasza:
46%
A légkör hőmérséklet emelkedése megnöveli a párologtatást is. Ha olvad az Antarktisz, akkor párolognak az óceánok is, nem?
2009. okt. 10. 17:23
Hasznos számodra ez a válasz?
 18/27 anonim ***** válasza:
63%

De! Az előző egy nagyon jó meglátás :) Sokan kérdezik, hogy ha emelkedik a tengerszint stb. akkor miért beszélnek mégis bekövetkező vízhiányról? Ez pont ezért van!


Az óceánoknak víztömegükhöz képest kicsi a felülete. Valóban erősebben párolognak, de ez nem jelentős különbség. Az édesvizeknek (folyók, tavak) viszont nagy a felülete a víztömeghez képest, ezért sokkal nagyobb a párolgási veszteség. Ezért mondják azt, hogy hiába öntenek el az óceánok rengeteg területet, vízhiány lesz, mivel az édesvek mennyisége viszont jelentősen lecsökken.

2009. okt. 10. 17:40
Hasznos számodra ez a válasz?
 19/27 anonim ***** válasza:
50%
édesvizek*
2009. okt. 10. 17:41
Hasznos számodra ez a válasz?
 20/27 anonim ***** válasza:
73%

"Rémesen egyszerű. Van egy kontinens, Antarktisznak hívják. Talán hallottál róla...

Jég borítja, ez olvad."


A nyugati felén olvad, a keleti oldalán pedig nő a jégréteg. Mivel az Antarktisz összességében HŰL.


[link]


De írd csak tovább a népszerű riogató szövegeket minél arrogánsabb hangnemben, hadd nevessek :DDDDD


A sok szövegelés közben Miskolczira is kitérhetnél :)

2009. okt. 10. 17:59
Hasznos számodra ez a válasz?
1 2 3

Kapcsolódó kérdések:




Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu

A weboldalon megjelenő anyagok nem minősülnek szerkesztői tartalomnak, előzetes ellenőrzésen nem esnek át, az üzemeltető véleményét nem tükrözik.
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!