Mi az elektromágneses hullám?

Kedves 10-es!

Köszönöm, pontosan tudom, miről beszélek, ugyanis fizikus vagyok.

Te viszont még egy mondatot sem tudsz úgy leírni, hogy meg lehessen érteni, és gőzöd sincs arról, amiről írsz. A szöveged egy értelmezhetetlen zagyvaság. Szakmailag és nyelvtanilag egyaránt.

Nem állok hadilábon semmivel. Két évig tanítottam Csurgay Árpád akadémikus mellett elektrodinamikát egyetemen, a hiba nyilván a te készülékedben van. És erre jó esély is van, mert a mérnökök gyakran nem ismerik azt az alaptudományt, amelyre a szakterületük épül, csak a megszokott sematikus helyettesítő képeket.

Például először is tanulj meg magyarul. Írni is és olvasni is. Senki sem beszélt a hullámterjedés longitudinális voltáról, csak te, én az elektromágneses hullám, mint rezgés transzverzális voltáról beszéltem. A terjedés longitudinális volta magától értetődő, hiszen a "longitudinális" jelző épp a terjedés irányára utal.

Nem a hullám polarizációjáról vagy annak síkjáról beszéltem, hanem a vákuum elektromágneses polarizálhatóságáról, és ezzel kapcsolatban az üres tér hullámellenállásáról, amelyet Z0-nak szokás jelölni és kb. 377 Ohm.

A foton nem rezeg sehogyan. A fotonkép egy analógia az alapján, hogy egy fotodetektorral csak egyedi részecskék becsapódását tudod érzékelni, nem folyamatosan bejövő hullámét. Fotonok repüléséről addig nem nagyon van értelme beszélni, amíg nem detektálod őket. Addig gömb- vagy síkhullámok formájában érdemes gondolni rájuk. Javaslom, nézz utána kvantumelméleti, kvantumelektrodinamikai könyvekben, mert egy totálisan zavaros kép él a fejedben a fotonokról.

A lézermikrofont minek hozod ide? Az egy sima interferenciaelven működő akusztikus rezgésérzékelő eszköz, amely kihasználja a fény koherenciáját. Milyen fontosat bizonyít ez a fénnyel kapcsolatban?

A lézermikrofon is igazolja hogy a fény vagy bármi más sugárzás longitudinális jellegű nem pedig transzferzális síkhullám, a rezgés ami az áramkörben immár elektromos hullámként jelenik meg az azért jelenik meg mert a longitudinális fotonszórás ütemében (ábrázolva síkhullámformában) változgat a fotoellenálás ellenálása miközben áramkörbe van kapcsolva.Az ellenálás modulálja az egyenáramkört a beléje csapódó fotonok ütemében ,jól megfigyelhető a doppler is de a vöröseltolódás is ilyen dolog.

A foton az a mérhető legkisebb rész de nem azt jelenti hogy pontszerű és statikus a létezése (ilyen sehol nincs). A foton mint gyűjtőfogalom tartalmazza a további rezgéskomponenseket csupán azért mert van (minden ami van az rezeg) ha számolunk vele ha nem létezéséből fakad hogy rezeg és ez a rezgés vetül ki polarizálhatóság jelében .A kettős rés kísérletben is elő elő jön ez az elemi rezgés. Lényegében ez a kvantumi rezgéssík a polarizáció de csak akkor van jelentősége ha létezik analizátor anyag a megfigyelésére.De nem csak a fotonra igaz hanem a gravitációra is ahol a mágnesnek nevezett anyag mint polarizált atomkapcsolatokat alkotó test , polarizált gravitációt sugároz magából és a detektálási eseteket ismerjük.Az is tény hogy a polarizált sugárzások minden területen koncentrált intenzívebb sugárzások a szórt de azonos teljesítményű párjuknál pl lézer mint fénysugárzó vagy az 1kg tömegű mágnes vs 1kg tömegű nempolarizált azaz nemmágnes anyag hatása a környezetére ha a vasat nem is vesszük figyelembe (az kiemelkedően érzékeny polarizált gravitációra).

A lézermikrofon semmit nem bizonyít, főleg nem a "bármi más sugárzás" esetében, aminek meg nyilván semmi köze a létermikrofonhoz. A fotonszám a fényintenzitással arányos, a fényintenzitást pedig az interferencia határozza meg. Az interferencia pedig tipikus hullámjelenség, és nincs köze a hullám transzverzális vagy longitudinális jellegéhez. Vagyis a lézermikrofon példája teljesen irreleváns ebből a szempontból.

És akkor itt be is fejezhetjük, azt hiszem. A pongyola szóhasználatodból és homályos fogalmazásodból is kitűnik, hogy abszolút dilettáns vagy. Valószínűleg a középiskolai fizikával kéne újrakezdened. Már ha egyáltalán érdemes.