A matematika a természettudományok közé számít?

Semmiképp nem sorolnám a készségtárgyak közé! Inkább az lehet, hogy az ismerősödnek nem megy, és savanyú neki a szőlő. Egyszerűbb neki azzal nyugtatni magát, hogy ez csak egy készségtárgy, minthogy beismerje, ő maga sem foglalkozik vele annyit, amennyit kéne.

Viszont nem is természettudományos, csupán a természettudományokban sokszor használnak matematikai összefüggéseket, képleteket.

Az irodalom, na az egy készségtárgy…

Amúgy a matematikaszakok általában a természettudományi karokon vannak egyetemeken. Ráadásul ma a természettudományok elég erősen a matematikára vannak alapozva.

Ha nagyon mélyen elgondolkozunk rajta, akkor talán lehet rokonítani a filozófiával, meg az absztrakt matematikához kell egy kis elborultság; de az a matematika, amit általános és középiskolában tanítanak az mindenképpen a természettudományok közé számít.

Igen, természettudomány.

Készségtárgy a matek? Hát ezt még soha nem hallottam.

A matek besorolása vitatott: szokás a természettudományok közé sorolni, de erről megoszlik a szakemberek véleménye.

Az biztos, hogy nem ún. "készségtárgy". (És az irodalom sem az.) Mindkettőhöz (és más tantárgyakhoz is) szükségesek bizonyos készségek és képességek, ezektől függ, hogy hogyan boldogul valaki velük.

A "tényleges" készségtantárgyak az ének-zene, a rajz, a technika és a testnevelés. Ezeket sokan "lenézik", azaz alacsonyabb rendűnek tartják a többinél, holott ugyanolyan értékesek lehetnek. (Művészek és sportolók pedig biztosan nálam jóval erősebben fogalmaztak volna... :D)

Amennyiben azt értik e készség alatt, hogy a matek komolyabb műveléséhez logikus gondolkodás tartozik, akkor van benne valami.

Az összes ilyen jellegű tanulmány ellenben azt a célt szolgálja, hogy pont azok, akik ilyen készséggel kevésbé rendelkeznek, ne legyenek elmaradva ezen a téren. Akinek van tehetsége a zenéhez, szeret rajzolni, vagy olvasni és esetleg sportolni, az meglehet, a képzés előtt már magasabb színvonalon űzi mindezt, mint a képzés után az aki kissé lenézően áll mindezekhez, pedig neki van rá szüksége a legjobban. A tehetségeseknek segítség lehet a kibontakozáshoz, de az alapokat mindenkinek ajánlatos megismerni.

A matek viszont annyira elvont tud lenni, de mégis annyira kapcsolódik mindenhez, hogy nyugodtam nevezhető tudománynak és ez a lényeg.

Nekünk így tanították egyetemen, és fősulin:

"nem tartozik oda, mivel ez kutatási- leíró módszertan"

Egy kedvenc idézetemet megosztom azért:

"

Reuben Hersh: Mit gondolsz, mióta vannak a számok körülöttünk?

Laura Hersh: Felfoghatóan hosszú idő óta.

R.: Beszéltetek már az iskolában a Nagy Bummról?

L.: Hallottam róla. Úgy 15 milliárd évvel ezelőtt volt. Amikor kialakult a Világegyetem.

R.: Mit gondolsz, a Nagy Bumm ideján is megvoltak már a számok?

L.: Igen, azt hiszem. Csak meg kellett számolni azt, ami keletkezett, tudod?

R.: És előtte? Létezett-e akárcsak egyetlen szám a Nagy Bumm előtt?

L.: Számok az Univerzum előtt?

R.: Mit gondolsz?

L.: Semmi sem lehetett azelőtt, mielőtt valami volt. Mégis, mintha a számok mindig léteztek volna, még ha nem is volt Világegyetem.

R.: Tegyük fel, hogy ... az egyes a harminchét nullával, valahogy világra jött, adj neki bármilyen nevet!

L.: Mit szólnál a „gazillió”-hoz?

R.: Jó. El tudsz képzelni egy gazilliónyit?

L.: Fenét!

R.: Ismersz bárkit is, aki el tudna számolni gazillióig?

L.: Nem ...

...

R.:No és mennyi egy gazillió meg egy gazillió?

L.: Két gazillió. Egyszerű!

R.: Hogy gondolod?

L.: Mert egy valami meg egy valami az két valami. Nincs itt semmi baj!

R.: ... Hogy van ez egy lánymajommal meg egy fiúmajommal?

L.: Te gúnyolódsz! Ez nem matematika, hanem biológia!

R.: Sohasem láttál egy gazilliót vagy valami hozzá hasonlót. Honnan tudod, hogy a gazilliók nem olyanok, mint a majmok?

Reuben Hersh: A matematika élménye Typotex, 2000, xviii. o."

A másik pedig innen van:

Werner Heisenberg: 2. A természet matematikai leírása

[link]

"Alapjaiban véve a természet matematikai leírásában való örömmel, anélkül hogy tudtam volna, minden iskolás tudatlanságom mellett is az európai gondolkodás egyik alapeszméjére bukkantam, ti. az elvi kérdésfeltevésnek a gyakorlati cselekvéssel való kapcsolatára. A matematika úgyszólván az a nyelv, amelyen a kérdést feltesszük s a választ megadjuk, maga a válasz azonban a praktikus materiális élet egyik folyamatára vonatkozik, a geometria például a mezőgazdasági terület felmérésére. Ennek az élménynek következményeképpen azután érdeklődésem több iskolaéven át inkább a matematikáé volt, mintsem a természettudományé vagy készülékeimé; s csak a két felső osztályban tolódott el újból a viszony a fizika javára, csodálatosképpen egy darabka modern fizika révén."