Mely fizikai törvények tiltják hogy átnyúlj egy falon?

Vannak anyagok, amik csak látszólag szilárdak (pl. üveg), valójában azonban extrém viszkózus folyadékok. Tehát ha ráállnál egy üveglapra, jó sok idő múlva lehetséges, hogy belesüllyednél, mint valami iszapba.

Más anyagoknál ez pont azért nem lehetséges, mert a részecskék a kötések rácsában ki vannak rögzítve. A részecskék össze vannak kötve, és nem tudnak egymástól függetlenül elmozdulni. Tehát muszáj a kötéseiket szétbontanod erővel, mert máskülönben maguktól nem tudnak elmozdulni.

A Van der Waals potenciál.

[link]

Ha két atom megközelíti egymást egy ideig vonzó erő lép fel köztük, ám, ha a távolság egy bizonyos kritikus távolság alá csökken, akkor hatalmas taszító erő lép fel, ami megakadályozza az elektronfelhők egymásba hatolását.

A másik gátja a szilárd anyagokon való áthatolásnak az alábbi grafikon, amely két atommag távolságának függvényében ábrázolja a potenciális energiát.

[link]

Mint láthatod, az energia minimum egy adott távolságnál van, itt jön létre a kovalens kötés, ami a legerősebb elsőrendű kötés, de ez a görbe igaz lenne az ionokra is. A szilárd anyagok kovalens- vagy ionrácsosak.

Ahhoz, hogy a kovalens kötésben lévő atommagot eltávolítsd, energiát kell befektetned, és ha eléggé eltávolítod, akkor megszűnik a kötés. Ezt szemlélteti a "gödör" jobb oldala, ami egyre kevésbé meredek, vagyis a másik atomtól távolodva egyre kisebb energia kell a távolításhoz.

Ugyanakkor amikor megpróbálsz átnyúlni a falon, akkor te tulajdonképpen a kezet atommagjait a fal atommagjai között akarod átpréselni, amik energetikailag optimális távolságban vannak egymástól. Ezt szemlélteti a "gödörtől" balra lévő meredeken felfelé szálló görbe. Vagyis ahhoz, hogy az atommagok között valami "elférjen", ahhoz közelebb kell elhaladnia az atommagokhoz, mint amilyen közel a kötésben lévő atommagok egymáshoz képest vannak. A görbe meredeksége szemlélteti, hogy az atommaghoz közeledni baromi nehéz. Ha ekkora energiákat fejtenél ki, azok az atommagok inkább kitérnének az útból, és széttörne a fal, mint hogy a kezet atomjai beékelődjenek kötések közé.

Pontosabban az történik, hogy a kezed fog szétmenni.

Nem, nem. Aki megnézte a kérdező hivatkozását, annak tudnia kéne, hogy a kérdés nem erre vonatkozott.

Az az eldöntendő kérdés, hogy van-e olyan fizikai törvény, amely megtiltja, hogy pl. egy fal adott részének összes atomja egy irányba mozduljon el?

Vagyis, hogy ELMÉLETILEG elképzelhető-e az az eset, hogy a fal mintegy "megnyílik", mert az egy irányba elmozduló részecskék miatt a fal maga elmozdul.

Tud-e valaki olyan fizikai törvényről, amely ezt az (egyébként tökéletesen valószínűtlen) eseményt ABSZOLÚT tilossá teszi?

Pedro

Egyikőtök sem érti a problémát.

Bár tényleg arra is van esély, hogy a fal atomjai mind szétváljanak előtted - a kérdés mégsem erről szól.

Létezik a kvantummechanikában egy olyan dolog, hogy alagúthatás. Ez arról szól, hogy egy véges nagyságú potenciálgáton (mondjuk egy dombtetőn levő gödör) át tud-e menni egy olyan test, amelyiknek kevesebb az energiája, mint ami a gödör szájáig kellene.

Vagyis nem arról szól a kérdés, hogy van-e elegendő energiád a fal széttologatásához - hanem mi történik, ha ennél kevesebb az energiád?

Nos, a kvantummechanika szerint - ilyenkor is van esélyed. Egy radioaktív atommagban levő részecskének több (előbb-utóbb bomlani fog) - neked meg kevesebb (több idő kéne, mint a világegyetem várható kora).

De *elvi* akadálya nincsen.

Amúgy a kérdésre: az elektrosztatikus taszítás tiltja, hogy a kezed elektronjait áttold a fal elektronjai mellett. Annak ellenére, hogy hely az lenne ott elég.