Színtévesztőnek az számít, aki nem jól tanulta meg gyermekkorában a színeket vagy az akinek a csapok és pálcikái máshogy érzékelnek?

@ Sceptic:

Köszönöm a választ. :)

De jön a szokásos műsor: egy megválaszolt kérdés újabb problémákat vet fel... :D

1. Vannak nők (mint pl. én), akiknek ha a citrom- és a narancssárga nem is mindegy, de az egymáshoz közelebbi árnyalatok már igen; azaz hadilábon állnak a megnevezésekkel. (Én a képen lévő 29 színnévből max. a felét használnám, ha nekem kellene megneveznem őket pl. egy teszten vagy egy üzletben.)

2. Vannak férfiak (pl. divattervezők, stylistok stb.), akik pont fordítva működnek, azaz fontos nekik az árnyalatok pontos megkülönböztetése és megnevezése.

Gondolom, a megoldás a genetikában vagy az agyműködésben rejlik.

(De nem annyira fontos, nem akarlak fárasztani, csak úgy elgondolkodtam.)

@ 7.:

Ha igaz is, amit írtál, hogy a nők a hordozói, akkor sem az anyukád tehet róla, úgyhogy ne bántsd őt. :)

Gondolom, itt is vannak esélyek, valószínűségek, mint úgy általában az örökletes betegségeknél, vagyis amelyeknél öröklődhet a hajlam (pl. cukorbetegség, pszichés betegségek).

Egyébként meg ha a nők nem lehetnének színtévesztők, akkor nem igazán végeznének erre irányuló vizsgálatokat pl. foglalkozásokkal kapcsolatban. Emlékszem, 8.-ban a továbbtanulási lapok beadása előtti hetekben volt valami ilyesmi az iskolában; a mi osztályunkból egyetlen fiút találtak színtévesztőnek, és mivel szakmunkásképzőbe készült, el is mondták, hogy milyen szakmákra nem jelentkezhet emiatt.

@ 8.:

Nagyon jó kis monitorom van, nem hinném, hogy amiatt lenne.

(Ha megmondod, hogy milyen adatokat és hol kell megnéznem ahhoz, hogy ez kiderüljön, én benne vagyok. :D)

Viszont a festékboltban sem volt monitor, tehát a hiba valószínűleg az én készülékemben van. :D

Nem zavar egyébként, mert szerintem ez egyáltalán nem "súlyos" mértékű, merthogy pl. a képen levő 29 színárnyalatból "csak" 25-öt érzékelek; vagy nem is tudom, hogy lehetne ezt mérni.

Ha gond lett volna, nekem is jelezték volna 8.-ban, meg később néhányszor foglalkozás-egészségügyi vizsgálaton, ahol voltak azok a pöttyös képek, amiken a számokat kell felismerni.

Másrészt szerintem az éles látás ennél sokkal fontosabb, és azzal hála Istennek / szerencsére soha nem volt gondom: a szemészeti vizsgálótáblán az alsó vonal alatti sort is látom, pedig azt már nem is szokták kérdezni. :)

Ha fiú gyermek színtévesztő (mint én), azt mindenképp az anyától örökli :) mert a nők hordozzák. (X kromoszómához kötött betegség). A lányok abban az esetben lesznek színtévesztők, ha amellett, hogy az anya hordozó, még az apa is színtévesztő, amire kicsi az esély, így nagyon kevés lány lesz színtévesztő. Ellenben fiúknak elegendő egy hordozó anya, így ők mindenképp az anyától örökölnek.

De nem bántottam, szeretem anyukámat, viccnek szántam :) kiskorom óta tisztában vagyok a betegségemmel, volt már belőle hátrányom, de megtanul együtt élni vele az ember, és minimálisan befolyásolja az életét.

Mondjuk vadászpilóta nem lehetek, ez bánt :D de még taxisofőr sem :)

Ilyesmit még viccből se... :)

Büntiből este lefekvés előtt tessék dupla jóéjtpuszit adni anyudnak, és mondd meg neki, hogy szereted. :)

A vadászpilóták élete pedig bizonyára érdekes, de igen veszélyes; szerintem ne bánd. A taxizást se, az sem egy leányálom. (Jó, tudom, te fiú vagy. :D)

Eszembe jutott, hogy mintha valamelyik ismerősöm olyasmit mondott volna, hogy az egyik szemével csak fekete-fehérben lát. (Vagy az ő egyik ismerőse?...)

Az érdekes lehet...

Ez pedig még érdekesebb, bár más jellegű probléma:

[link]

Életemben nem hallottam még ilyenről. :O

Azért ez jóval kellemetlenebb lehet, mint egy kis színtévesztés. :(