Mi az, hogy oltógyomor? Mit olt?

tényleg ilyennehéz a googlet használni?

[link]

és arra nem gondolsz hogy akkor benne van a könyvben? ugyais ezek a kérdések azért vannak hogy ellenőrizd a tudásod hoyg emgtanultad e a leckét...

Az oltógyomor működése

Az oltógyomor funkciói szorosan kapcsolódnak az előgyomrokéhoz és az együregű gyomrú állatok gyomorműködésétől számos tekintetben eltér. Kérődzőkben az egyetlen olyan gyomorrészlet, amely emésztőnedvet termel. Az oltógyomor fundusmirigyei által termelt vízszerűfolyadék összetételében hasonlít a monogastricus állatok gyomornedvéhez: két főkomponensét a sósav és a pepszinogén képezi. A szopósborjak oltógyomornedve rennint is tartalmaz. Ez az enzim koagulálja (kicsapja) a tej kazeinjét. A tejalvadékból keletkezett savó gyorsan az epésbélbe jut, az alvadék az oltóban tovább időzik és a pepszin hatására peptidekké hasad.

Az oltógyomor működésének jellegzetességei elsősorban abból adódnak, hogy fiziológiás körülmények között a levelesből állandóan áramlik át a gyomortartalom az oltóba. Egyrészt a befolyó neutrális levelestartalom, másrészt a savanyú oltógyomor-tartalom bekerülése az epésbélbe serkenti a gyomornedv szekrécióját.

Az oltóba bejutó mikroorganizmusok a sósav hatására elpusztulnak, majd megkezdődik emésztésük. Az oltógyomor-tartalom kémhatása általában pH 2-4 között van, ritkábban pH 1,5-5,5 határértékek is előfordulnak.

A szarvasmarhának többüregű, összetett gyomra van. Többüregű, mert a szarvasmarhagyomor három előgyomorból: bendő ? recés ? százrétű, és egy valódi gyomorból, az oltógyomorból tevődik össze. Összetett gyomorról beszélünk, mert az oltógyomorban enzimes és savas emésztés is lejátszódik. A szarvasmarha emésztése összetett folyamat. A szarvasmarha által felvett, rendkívül enyhén megrágott táplálék az előgyomrokba, azokon belül először a bendőbe jut. A bendőbe érkező táplálékot mikrobák megszámlálhatatlan tömege fogadja, a táplálék emésztését, lebontását ezek a mikrobák indítják el. A mikrobák súlya kb. 2kg. A mikrobák számtalan fajhoz tartozó egyedek változatos életközössége. A szénhidrátok és a fehérjék emésztésének folyamata.

A szarvasmarha a szénhidrátokat a hemicellulózzal bezárólag képes lebontani. A táplálékkal beérkező szénhidrátokat a mikrobák enzimjeikkel megtámadva, cukrokra, majd tovább zsírsavakra bontják. A képződött zsírsavak egy részét a mikrobák saját testükbe beépítik, más részük az emésztőcsatornán továbbhaladva felszívódik. A mikrobák a zsírsavak jelentős részét tovább bontják metánig, mely metán, büfögéssel eltávozva jelentős (akár 20-25%) energiaveszteséget jelent. Említettük, hogy a mikrobák a hemicellulózt is képesek lebontani. Nos a hemicellulóz sorsa hasonló az egyszerűbb szénhidrátok sorsához. Lebontásához azonban a szervezet lényegesen több energiát használ fel, mint amennyi a hemicellulóz lebontása következtében képződik, így a hemicellulóz emésztése negatív emésztési folyamat. A táplálékkal beérkező fehérjéket szintén a bendő mikrobái támadják, és bontják le alkotó egységeikig. A fehérjebontás végeredményeként megjelenő aminósavak sorsa a következő: Az aminósavak egy részét a mikrobák beépítik saját testükbe. Másik részük az emésztőcsatornán továbbhaladva felszívódik. Az aminósavak jelentős hányadát a mikrobák tovább bontják zsírsavakká és ammóniává. A zsírsavak sorsa a szénhidrátok emésztésénél leírtak szerinti. Az ammónia egy részét a mikrobák beépítik saját testükbe, a maradék ammónia részint büfögéssel eltávozik, másik része a bendőfalon át felszívódva a vérárammal a májba jut, ahol a máj karbamiddá alakítja át. A képződött karbamidot a vesék kiválasztják és a vizelettel eltávozik. A beérkező fehérjemennyiség meghatározó részét a mikrobák vagy testükbe építik, vagy tovább lebontva ?hasznosítatlanul? távozik.A mikrobák ?születnek és elpusztulnak?. Az elpusztult mikrobák az oltógyomorban a fehérjebontó enzimek révén aminósavakig lebomlanak, mely aminósavak az emésztőcsatorna további szakaszaiban felszívódva biztosítják a szarvasmarha fehérjeszükségletét.

sajtkészítés:

Tejoltóról: alapjában véve a természettől, vagyis az állattól leste el az ember a tejoltást. Vagyis az oltógyomor tartalmával oltotta be a tejet.

A pásztorok megfigyelték, hogy egyes nővényekkel is lehet tejet oltani. Pl. tejoltó galaj.

Oltó:

Hatóanyaga tejalvasztó enzim, amely a friss tej sajtanyagát savanyodás nélkül alvasztja meg. Az oltó enzimek hatására a kazein két részre bomlik: a nem oldódó rész gyűjthető össze → sajtnak, oltott túrónak (→ túró), míg az oldódó rész az édes savóban marad. A növényi eredetű oltót (Gallium verum, Lactarius piperatus, Rumex acetosa, keserű gomba stb.) főleg a Kárpátok hegyi pásztorai használják. Közép- és K-Európában a → juhtej-feldolgozáshoz állati eredetű száraz és kanalas vagy savós oltó használata az általános. Tejalvasztó enzimek előfordulnak a kérődző állatok szopós kicsinyeinek gyomrában, de sertés-, nyúlgyomorban is. A természetes gyomoroltót az európai tejfeldolgozásban évezredeken át nagy területen alkalmazták.

remélem ebből már megtudod fogalmazni a saját szavaiddal hogy miért oltógyomor az oltógyomor és mit olt. Ha mégse akkor ajánlom az utolsó bekezdést, a tejoltást, és a kisborjús bekezdés többszöri átolvasását.